Velencei köztér és termelői piac - Ács Anna Mária diplomaterve

Töredezett sziklarendszer, liget, piac. Ács Anna Mária (NYME FMK Alkalmazott Művészeti Intézet) elővette és alaposan leporolta Velence főterét, megtartva a ma is aktuális funkciókat, és megtöltve azt élettel. A turizmust tudomásul véve, de elsősorban a helyiekre gondolva alkotta meg termelői piac-koncepcióját.

Olyan helyszínt kerestem, amit jól ismerek, nem csak magát a helyet, hanem a környezetét is, hogy ne csak abból induljak ki, hogy mit szeretnék tervezni, hanem hogy mi az amire szükség lehet. Velencén élek, viszonylag jól ismerem a környezetet, a hely történetét, az adottságokat. Velence város, de inkább várossá alakuló település, mely nagy problémája, hogy nem rendelkezik központi térrel, vagy épületekkel. A régi vásártér fő térré alakítása a cél, mely helyet biztosít időközi termelői piac számára. A területen ma középületek állnak, ezekből a fontos funkciók megtartása a program része.

Elhelyezkedés

Budapest és Székesfehérvár között, az M7-es autópálya és a 7-es út felől, mindkét irányból jól megközelíthető. A terület nagyon közel van a strand és a wake board pálya területéhez, tulajdonképpen erre vezet az autóút, ezáltal központi helyen van. Ezen a helyen több út is összefut és keresztezik egymást. A településszerkezetbe is jól beleilleszkedik. Itt kell megemlítenem, hogy Velence egyik problémája, hogy ketté szeli a vasút. Két részre osztja, az ófalura és az újfalura. Ma már város, mégis a helyiek így nevezik. Így szinte két kisebb külön település alakult ki, de az önkormányzat és a főbb épületek a település ezen felén találhatók és ma már aluljáró biztosítja a könnyebb áthaladást. 

Velence története

A Velencei-tó a földkéreg azon törésvonalában alakult ki, mely az Eperjesi hegyek, a Zempléni-hegység, a Börzsöny, a Velenczei-hegység, a Balaton-felvidék vonalában Mátra, keletkezett 250 millió évvel ezelőtt. Többször volt a törésvonalban magma kitörés. Amikor a kristályosodás hosszabb ideig tartott, gránit, gneisz kőzet képződött, amikor rövid ideig, andezit, bazalt kúpok alakultak ki. A hegység alkotókőzete zömében gránit és gránit porfír. Málladékában sok a nyomelem, ezért jó termőtalaj. A tó vízzáró rétege a Pannon-tenger szürke agyagüledéke. A tó mai alakja a jégkorszakban formálódott ki. Nadapon és a Csontréten e korszakbeli szürke homokot találhatunk. A laza altalaj és a fölötte képződött humusz, valamint a jó talajnedvesség gyümölcstermelésre alkalmassá teszi a területet. A Halastó-folyás torkolatánál a tó iszapjából gyógyiszapot kotortak ki. Gyógyvizek is találhatók a környéken, erre alapozva két szálló is épült. Dinnyésen, a dinnyési fertőn a madárvárta, a természeti formák, források és a táj a gyalogos túrázóknak és kirándulóknak sem okoz csalódást.

Vásártartás

„...Velencének vásártartási joga volt. Tavasszal és ősszel volt állat- és kirakodó vásár. Nyaranta kirakodó, használt autó és használtcikk vásár fellendítené a községet. Erre alkalmas volna az állomás környéke. Nyáron hetenként két piacnap is jó forgalmú volna.” (Meszleny Ignác, 1999)

Régen

Régen, a tó mentén húzódó vonalra volt felfűzve a település szerkezete, ezek mentén helyezkednek el a főbb épületek. Mára ez kibővült, némileg torzult, de ez a vonal ugyanúgy megtalálható. Az általam választott helyszín ebbe a rendszerbe jól beleilleszkedik, hiszen régen is itt rendezték meg évente kétszer -ősszel és tavasszal- a vásárokat.

Ma

A telken található egy ABC, a posta és a takarék pénztár épülete, az ehhez kapcsolódó parkolókkal. Amúgy fás, ligetes az egész terület, amit tulajdonképpen parknak használnak. A park szó lehet hogy egy kicsit erős kifejezés, mert egy gyalogút vezet keresztül a parkon, valamint ami a 3 épületet köti össze. A nagy része kihasználatlan, rendezetlen. A parkot fűnyírózással tartják rendben. Ennek ellenére készítettem egy felmérést a fák helyzetéről is, hogy a meglévőket használhassam és valamilyen irányt mutassanak.

Adottságok

Legnagyobb ELŐNYE a tó közelsége. Ezáltal rengeteg turista megfordul, főleg nyáron és nagyon sok budapesti és székesfehérvári lakos rendelkezik itt nyaralóval. HÁTRÁNYA, hogy télen viszont kiürül a település. Fontos a környék történeti háttere, ami meghatározza mezőgazdaságát. A tó északi partján ősi vulkanikus kőzetű hegyek helyeszkednek el, melyek a Variszkuszi-hegységrendszer tagjai. Ezek jó táptalajt nyújtanak a szőlőnek, ezért itt főként a szőlő és borkultúra virágzik. A déli part sík területei viszont a mezőgazdaságnak és az állattartásnak kedveznek.

Fő tér és piac a témaválasztás indoklása

Velencén, a válsztott terület helyzetéből és a rajta elhelyezkedő épületek funkcióiból adódóan a terület tulajdonképpen ma is fő térként funkcionál, csak gondozatlanságából és koncepciótlanságából adódóan ez nem látszik a kialakításán. Ezt szeretném megoldani és egy plusz funkcióval ellátni, ami a környék központi termelői piacának szerepét töltené be. Ez persze ideiglenes, a piac időközönként, nyáron heti rendszereséggel, télen ritkábban -igénytől függően- jelenne meg, és töltené meg árusokkal és vásárlókkal a területet. A piacoknak régen is volt és ma is van helye a fő tereken, ott a helyük, állandó mozgásban a szabad ég alatt és nem plázák pincéjében, sötét és zárt betonrengetegben, főleg egy kisvárosban. Azt, hogy piacra szükség van bizonyítják az egyre gyakrabban megjelenő, polgári szerveződésű piacok. Ahogy Magyarország egész területén, így a Velencei-tó környékén is jellemző ez. Konkrét példa erre Dinnyés és Pázmánd apró, helyi piacai.

Területkezelés

A meglévő épületek minőségét tekintve arra jutottam, hogy a területet megtisztítom és üres telekként kezelem. A természeti adottságait viszont figyelembe veszem, pl: fák, terep viszonyok, árkok...stb. A bolt és a posta funkciót viszont visszatelepítem, a takarék kivételével, hiszen az manapság nem olyan jól működő, kérdéses a szükségessége, illetve akár egy bankautomata elegendő lehet. A parkban elhelyezkedő fák figyelembe vételét fontosnak tartom, az épületegységeimet úgy próbálom elhelyezni, hogy a lehető legkevesebbet kelljen kivágni, ezért felmérést készítettem a helyzetükről. Az előbbiekben, a diplomamunka és a helyszín bemutatásánál feltüntetett, a terület jelenlegi állapotát jelző helyszínrajzon látszik. A burkolatok és az anyagkezelésnél is próbáltam figyelembe venni, hogy a legkevésbé kelljen a terepet felbolygatni.

Gyűjtés

A standok megfelelő számának és milyenségének kialakításához számba vettem a helyi/vagyis tó környéki termelőket (lásd: mellékletek/gyűjtés)
Ezen adatok alapján (mely törekedett a minél több helyi termelő összegyűjtésére, de biztos vagyok benne, hogy nem teljes), a standokat osztályoztam és összeszámoltam. Így kialakult egy maximum és egy minimum létszám, mely meghatározza a zárt, állandó és mozgó standok arányát, valamint egy körülbelüli téli/nyári forgalmat, hiszen télen a település szinte kiürül. A minimumnál inkább az élelmiszereket tartottam fontosnak, az egyéb kategóriával próbáltam biztosítani a több féle variáció lehetőségét.

Koncepció

Mindenképpen a terv alapjának egy, a Velencei-tóhoz, vagy a térséghez kötődő természeti rendszert szerettem volna keresni, ami vezeti és végig kíséri az egész koncepciót. Végül a tó és a Velencei-hegységrendszer történetéhez nyúltam vissza. Fontos szempont ez és meghatározó. A vulkanikus eredetnek köszönheti a térség jó borait. A kőzetek nagy része gránit, mely málladékai fontos nyomelemeket tartalmaznak, ami a gyümölcs és szőlő termeléshez igen kedvező. Velence mellett, Nadap településen, egy gránitszikla mellett található a Szintezési Ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít. Az előbbiekben már említettem, hogy a hegyet vulkanikus kőzet, leginkább gránit alkotja. Ebből kiindulva, ezen a helyen fotóztam érdekes kőzet mintákat és felületeket. Szerencsére van itt egy nagyobb hasadék, egy hatalmas felület, ahol látható a csupasz kő. A terep, a telek és a funkciók ismerete segített a kő/kőtöredék kiválasztásában. Természetesen szükségszerű ezek egyszerűsítése, épületté alakíthatósága. Ez csak a terv ”ívét/vonalát” határozza meg.

Funkció térkép

Az így kialakult rendben fontos szempont volt a terület jelenlegi használata, a funkciók elhelyezéséből adódó közlekedés, és a rajzolat. A mellékelt ábra alapján balról jobbra haladva a fák között egy kis ösvény segítségével egy információs táblához jutunk el, ami a települést mutatja be, annak nevezetességeit, térképét. Mondhatni tanösvény. Innen jobbra haladva sorrendben előbb a posta, a következő épületben, a piacot és a boltot működtető iroda és bolt kap helyet. Ezek az épületek közvetlen a parkolóból elérhetőek. A boltot és a kávézót tető köti össze, köztük kisebb sétány alakul ki. A kávézó mögött kaptak helyet a hűtőpultos bódék, melyek a piaci napoktól függetlenül is működhetnének. Itt kap helyet a húsos, a tejes és a szerintem nagyon fontos halas pult. Tovább haladva fedett köztérre érünk, ami összekapcsolja a standokkal, a piactérrel. A standok sorban egymást követik, a telek legforgalmasabb útja felé zárnak, és a tó felé nyitottak. Minden stand rendelkezik szeméttárolóval és raktárral, valamint kívül hirdető felülettel és állítható polcrendszerrel. A pultokat elpakolhatónak képzeltem, ha nincs piac a raktárban tárolhatják, akár a saját holmijaik mellett, ha éppenséggel hosszabb időre megváltották a standot.

Sorban itt találhatók a zöldségesek, gyümölcsösök, fűszeresek, sajtos, tojás, méhészek. A sorban találhatók nyitottabb standok, melyek áttörik a hosszú falat és átlátást biztosítanak, valamint beengedik a fényt. Ezek nem elzárható raktárúak, de bepakolhatók, működőképes standok. A falakat és az átlátást fa elemek biztosítják. Közben elérünk a sütödéig, ami több irányból is megközelíthető. Ketten is helyet kaptak itt, így ide csoportosítottam át a pékséget. A piacon tovább haladva következnek a borászok, pálinkát árulók, majd a virágosok vagy palántát árulók. Ez a lineális rend véget ér, de szemben folytatódnak a standok, melyek elrendezése a kereszt irányú közlekedést teszi lehetővé, át a parkba vagy a tó felé. itt vannak a kosarasok, textilesek, keramikusok, játékot árulók. A piac itt látszólag véget ér, de nagyobb piaci napokon az innen kiinduló utak mentén kibővülhet és újabb árusok kaphatnak helyet.

A következő rajzolat víz csordogálását jelöli a kijelölt kő felületen, mellette fák, padok. Vele szemben újabb sütöde vagy inkább ivó, kóstoló. Az utolsó rajzolat, a csobogó mellett szintén inkább kert akar lenni, ahol bármikor, bármilyen rendezvény keretén belül bográcsozhatnak, beszélgethetnek, előadásokat tarthatnak. A tervezés fontos szempontja volt, hogy a pavilonok bármely más rendezvényt befogadhassanak, akkor is nyitottak legyenek, ha nincs piac. Az egész piac elrendezése a tó felé nyit, fogadja az onnan érkezőket, de a többi érkezési pontból is könnyen megközelítheőek az épületek.

Bútorozás, piactér

Mindenképpen egységes arculatot szerettem volna adni a piacnak, ezért gondolkodtam el a bútorozáson. A hosszú fal lehetőséget adott polcok kialakítására, melyek magasságát igény szerint lehet állítani. A polcok felett a függőleges fa elemekre szerelve helyezném el az egyes standok hirdetőtábláit. Ez volt az egyetlen szabadon álló terület, amit erre jól lehetne hasznosítani. Készültek vázlatok a pultok kialakításáról. Olyat képzeltem el, amire ferdén is fel lehet tenni, vagy neki lehet támasztani a ládákat. Végül jobbnak találtam több kisebb pultot kialakítani, mert jobban alakíthatók, egyszerűbben mozgathatók, elpakolhatók és a számuk igénytől függően változtatható.

Közönség és áruforgalom

Találtam rá példát, hogy az árufeltöltés ugyanonnan van, mint amerre a közönségforgalom. pl: Csörsz utcai piac, MOM. Itt is meg lehetne így oldani, hiszen az árusok előbb bepakolnak, minthogy megnyit a piac, tehát a különböző idősíkok miatt és a standok zárható raktárai miatt ez megoldható. Ennek ellenére, megoldható lenne az is, hogy a zárt falam mentén, a parkolóból be tudnának jönni és a fal megtört részeinél bepakolni, ha az áttört léceknél a lécezés mondjuk eltolható. Parkolót a telek északi felén alkítottam ki, az abc és a posta mögött, összesen 33 parkoló helyet.

Szemétszállítás, hulladékkezelés

A szemétszállítás ugyanezen elv alapján szerintem megoldható. Ennek ellenére biztos alakul ki piszok a földön. Itt zöldséglevelekre, vagy sárra, akár a zöldségekből leverődő földre gondolok, nem szemétre, így ez a burkolat anyagából és a tereplejtésből adódóan könnyen lemosható.

Vízelvezetés

Az előbbi sorokban említettek alapján a víz a burkolaton elfolyik, vagy beszivárog a burkolatok közt a talajba, amit a beton alatt lévő homok és kavicsfeltöltés segít. Ennek segítségeképp a burkolat alatt csatornát alakítottam ki, ami elvezeti a magasabb területekről az árkokba a vizet. A csatorna a „csobogó” felé vezeti a vizet, ami akár használhatná is ezt a vizet megszűrve, megtisztítva, majd onnan folyik tovább a kerti csap felé és végül az árokba.

Tömegformálás

A köves koncepció miatt, a tömeg alakításában is ezt próbáltam visszaadni. Maga a funkció viszont a nagy nyitott felületeket igényli, így ez nem volt könnyű. Létezett is egy körpilléres, könnyebb verzió, amit a koncepció miatt végül elvetettem. Sok ellentmondást vetett ez fel bennem, a környezet és az anyagok közti kapcsolat kialakításában is, de igyekeztem végig egy szálon végig vinni a tervet. Végül a lehető legtöbb nyitott felület mellett, a tartóelemeket falból és szögletes oszlopokból oldottam meg. A kő töredékek, melyek az egyes épületeket és pavilonokat jelölik, különböző magasságuk miatt igyekeznek lehetővé tenni a lehető legtöbb fény bejuttatását a térbe, a fák közé épülve, a területbe szervesen kapcsolódva. Több esetben a tetők egymásba lapolnak, a tört, pattintot hatást hangsúlyozva.

Anyaghasználat

Itt is a kő dominált. Nem akartam burkolatokat használni, mert a kő is egységes anyag, ezért döntöttem a betonnál és ahogy utána néztem rengeteg „betontalan betont” találtam. Nem szeretném ha a piacból betonbunker lenne ezért valami ilyesmire, színezett vagy a felületén roncsolt betonra gondoltam. A zsaluzás által létrejövő vízszintes tagolás is visszautal a kőre. Úgy képzelem, hogy a betonfelületek az idő múlásával változnak, megfolyik rajta a víz, felfut rajta a növény, és akár csak a szikla, kiemelkedik de be is épül a környezetbe. Ebben a héjban, amit az ember használ, elfoglal, mindenhol a fa dominálna. Cak a sütödék burkoltak még fával, mert szerettem volna őket anyagukban is megkülönböztetni. Az épületek elhelyezkedéséből adódóan az együttes a tó felé nyit és a másik irányba, a parkolók felé zár. Ezt az egymással szembeni, nagy üvegfelülettekkel próbáltam feloldani, hogy az egész terület különböző layereken keresztül minél jobban átlátható legyen.

Ács Anna Mária