Vidék és Budapest - három tézis és a paradigmaváltás hat javasolt lépése - 2. rész

Vízfejű az ország - szokták mondani. Az állítás mögött rejlő problémákat, okokat és eredőket, valamint egy lehetséges jövőképet vázol fel dr. Rigó Mihály háromrészes cikksorozatában, melynek második részét adjuk most közre.

2. A téziseim

2.1.Magyarország legalább két részre szétszakadt, alapvetően Budapestre és a Budapesten túli Magyarországra, de felosztható a Balatontól északra lévő országrészre - együtt Budapesttel - és az ezeken túli maradékra.

Budapest Európában

Budapest egy sziget, zöld sziget a lila tengerben. Budapest két kategóriával magasabban van, mint Magyarország rajta kívüli része. Budapest európai szinten, de mennyibe került ez az országnak? Talán érdemes lenne kimutatni azt, hogy mennyibe kerülne egy másik magyar régiót ugyanerre a „zöld” szintre eljuttatni.

Ez a térkép is az egy főre jutó GDP értékét mutatja régiónként. Mint az a bal felső sarokban lévő skálában látható, a piros szín jelenti a legszegényebb régiókat, ide esik Magyarország majdnem az összes régiója. Ennél egy fokozattal kedvezőbbet jelöl az okkersárga szín. Nálunk ebbe tartozik a Balaton feletti országrész. A következő fokozat a citromsárga szín, mely Magyarországon nincs. Franciaország majdnem teljes egészében ilyen; csak azért, hogy legyen képünk a citromsárga jelentéséről. Negyedik fokozat a világoszöld, melybe a Közép-Magyarországi régió, azaz Budapest tartozik. Európában ez nagyjából Németország színe. Végül a leggazdagabb vidékeket jelöli a sötétzöld, melyek Európa legfontosabb régiói. Egyértelmű: minél tarkább egy ország, annál nagyobb a baj a fejlesztési politikájával.

Budapest Közép-Európában
Forrás: „Budapest nélkül a magyar gazdaság nem létezik”
(HVG 2013. június 11. Szerző: Nagy Gergő)

„Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország fővárosait sokszor úgy emlegetik, mint egymás versenytársait, illetve együttműködő partnereit. Prága, Pozsony, Bécs és Budapest fejlettsége gazdaságilag messze az uniós átlag feletti, Magyarországon és bizonyos mértékben Szlovákiában viszont túlzottan fővárosközpontú az ország gazdasági struktúrája. Pozsony súlya is nagy, de Magyarország esetében kis túlzással élve azt mondhatnánk, hogy Budapest nélkül – leszámítva pár ipari központot – gazdaságunk nem létezne.”

„A cseh, osztrák, szlovák és magyar fővárosok ugyanakkor nem csak egymással állnak küzdelemben a régiós és nemzetközi porondon, hanem saját országukon belül is. Ahol azonban gyakorlatilag egyből a fő esélyesként indulnak, elviszik a befektetések, képzett munkaerő jelentős részét, és a turizmusból származó bevételek is itt koncentrálódnak. (…) Budapest vízfej-súlya még a többi régiós tagállam fővárosáénál is nagyobb.”

„Ha azonban csak Budapestet nézzük, akkor már megközelítjük a többi régiós főváros eredményét – az uniós átlag 148 százalékán áll a város –, bár még így is majdnem 20 százalékos az elmaradás a legtöbbször etalonnak tekintett Bécstől.”

Budapest még ezek közül is kilóg!

„A fővárosok uniós átlaghoz mért nagyobb jóléte egyáltalán nem probléma az olyan államokban, ahol a többi régió is közelíti a nemzeti, illetve uniós átlagot. Ausztriában mindegyik régió fejlettsége – Burgenland kivételével (87 %) –, az uniós átlagot jóval meghaladja, Salzburg például a számok alapján Budapest gazdasági fejlettségével van egy szinten (146 %). Csehországban már árnyaltabb a helyzet, ott a Brnót magában foglaló délkeleti régió követi a fővárost 72 százalékkal, ezt pedig a Prágát körülölelő közép-csehországi terület követi (70 %). A legszegényebb cseh régió az északnyugati, 63 százalékkal. Összehasonlításképpen a gazdasági fejlettség tekintetében Magyarország 2010-ben az EU átlagának 65 százalékán állt. (...)

A négy közép-európai állam közül ebben a tekintetben Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Míg Budapest fejlettsége rendkívül örvendetes, addig a többi magyar régió – a nyugat-dunántúli kivételével – csapnivaló helyzetben van. Nyugat-Dunántúl még valamennyire hozza az egész ország gazdasági fejlettségének átlagát (65 %), a többi régió azonban a számok tükrében igen rosszul áll. Négy magyarországi régió – Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország – az uniós átlag 50 százaléka alatt található, ebből a csoportból Észak-Magyarország épphogy eléri a 40-et. A Közép-Dunántúl a hazai középmezőny tetején helyezkedik el 57 százalékkal.”

„A magyar főváros országon belüli súlya 2007-2010 között még nőtt is, bő 3 százalékkal. A gazdasági válság következtében a többi régiós országban is előfordulhatott hasonló, pár százalékos változás, ám mivel Magyarországon Budapest súlya már korábban is igen nagy volt, az arány növekedése tovább erősíti az ország fejnehéz struktúráját.” „Messze mutató, több évtizedre szóló felzárkóztató programokra lenne szükség, mivel e régiók fővárosoktól történő leszakadása úgy tűnik, megállíthatatlan. Csakúgy, mint a fővárosok gazdasági szárnyalása.”

Budapest Magyarországon

Nincs jobb a hazai helyzet bemutatására a KSH évenként kiadott Területi statisztikai évkönyveinél és ábráinál. Van egy mindennél fejlettebb Budapest és van egy jóval fejletlenebb nem-Budapest, azaz a vidék. Ami ma a leglényegesebb kérdés: hol vannak a munkahelyek az országban? A térképen a piros oszlopok mutatják a foglalkoztatottak számát az országban. Mindennél nagyobb a budapesti oszlop. A kép egyedül is mutatja az országon belüli rettenetes inhomogenitást, melynek számtalan következménye van! Lényegében elég lenne ennél az egy ábránál megállni. Látszik az is, rózsaszínnel jelölve, hogy Budapest milyen hatalmas területről szipkázza el a munkaerőt, azaz milyen nagy a „munkaerő-piaci vonzáskörzete”.

Adódik ennek rögtön az ellentéte, ha megnézzük az állást keresők arányának területi elosztását.

Mindennek az alapja pedig az egy főre jutó jövedelem eloszlása.

Látható: Budapest van a legjobb helyzetben. Ebben a kategóriában egyik megye sincs. A főváros után legkedvezőbb a helyzet a Balatontól északra lévő megyékben és Budapesten. Nyilvánvaló, hogy 23 évnyi privatizáció itthon maradt bevételeinek a zöme a fővárosba került, a legújabb iparfejlesztések pedig Budapestre és a Balaton feletti megyékbe jutott. Lényegében nem változtatja meg az előbbi képet az ún. korrigált becsült jövedelem eloszlása sem.

Hogyan alkalmazkodik a magyar népesség ehhez a torz világhoz?

A kiszolgáltatott nép, mivel mást nem tud tenni: elmenekül a kékkel jelölt területekről a sárgák felé. Emberek nélkül pedig hogyan lesz fejlett a vidék? Ez a térkép pontosan kirajzolja a 4-5 milliósra elképzelt Budapest megapoliszt.

A Budapest-fejlesztés költségei

Magyarország az elmúlt évtizedekben is sokat áldozhatott arra, hogy Budapest méltó módon vegyen részt a környező nagyvárosok versenyében. Budapest azonban nem csak a külföldi nagyvárosokkal van versenyben, hanem – ahogyan az egyik előbbi idézet megállapítja – versenyben van az egyéb magyar településekkel és az országgal is. A verseny elsősorban a fejlesztési pénzekért folyik. De miféle verseny az, melyben a versenyszabályokat az egyik versenyző határozza meg a többi versenyző rovására és még a versenyhez szükséges pénzt is az egyik versenyző osztja? Minden bizonnyal be kellett, be kell áldozni emiatt a vidéket, mondván: sajnos ez a helyzet, melyen nem lehet egyik napról a másikra változtatni, mert úgymond ennek történelmi hagyományai vannak. Sajnos, a régi trükközés szerint, a fővárosi fejlesztéseket országosként tálalják, elkenve azt, hogy mennyi forrás lett felhasználva Budapesten. Nagyszerű lenne az, ha a főváros-fejlesztési és a vidékfejlesztési koncepciók elválásának mintájára lehetne látni pontosan azt is, hogy ezután mennyi megy a fővárosra és mennyi a vidékre.

Lett-e eredménye a sok erőlködésnek?
Nem.

A térkép jelmagyarázata alapján egyértelműen láthatók a városok besorolási kategóriái. Bécs az 1-es, míg Budapest 3-as kategóriába van sorolva, tehát két kategóriával lejjebb. A görcsölés tehát nem hozta meg a várt eredményt, Budapest Bécset nem érte utol, még csak meg sem közelítette.

Ezek után súlyos döntési hiba, rendkívüli aránytalanság a 9,9 milliós országban 4-5 milliós lélekszámú metropolisszá hizlalni Budapestet.
Sajnos még a legújabb fejlesztési elképzelésekben is az egyik leginkább hangsúlyozott elem a 4-5 milliós metropolisz szükségessége, és az ennek érdekében tett lépések sora. Ezzel a különbségek csökkentése helyett éppen annak a fordítottját, a különbségek növelését segítjük elő. Hatalmas aránytalanságot állítunk elő, melyre Európában nincs példa. Meg kell figyelni a mai, közel 2 milliós Budapest agy-, és forráselszívó hatását. Mekkora lesz ugyanez egy 4-5 milliós metropolisz esetén? Mi marad ezután meg vidékként? Nyilvánvalóan nem ez a megoldás, ez egy tévút.

2.2. Budapest nem „sugároz”
A Budapestre fejlesztés címen elkölteni szánt pénzek biztosításának egyik legfőbb érve az, hogyha a főváros beindul, majd abból mindenféle jót fog kapni a többi országrész is, és majd mozdonyként magával fogja húzni a vidéket, ahová majd szétárad a fentről kapott jólét. Nos, ez sem jött be! Ha ez igaz lenne, akkor a nagy területi különbségek nem léteznének, az ország nem szakadt volna szét. Az élet az elmúlt 50-90 évben bebizonyította, hogy ez egy hazug állítás. Ennyi idő alatt ugyanis már látszódnia kellene valaminek. Szomorú az, hogy a napnál világosabb tények ellenére az érv ma is érv. A sugárzástan hívőinek pedig javaslom: költsük ezután a pénzeket a vidékre, mondván: a vidék lesz a motor, majd a vidék sugároz, mely magával húzza Budapestet is. Miért nem tetszik a tükörkép?

2.3. Ha hamis a helyzetértékelés, hamis lesz a jövőkép is!
Az alábbi idézetek forrása Budapest Területfejlesztési Koncepciója (javaslat) Budapest, 2013. május

A rossz a cél meghatározása: legyen Budapest metropolisz!

Igaz, hozzánk képest a templom egere milliárdos, de nem lehetünk meg egy metropolisz nélkül. Ez mára puhábbá vált, most mely a fejlesztési anyagban budapesti gazdasági térségként jelenik meg. „A Studio Metropolitana célja Budapest metropolisz hosszú távú sikerének megalapozása az újraformálódó Európai Unióban.” (forrás: flowpr.hu) „Kiinduló irányelv … Budapestnek, mint európai metropolisznak a pozicionálása, illetve márkásítása a Dunával.” „Budapest erőssége egyben a legnagyobb gyengesége is (pl. a régi Párizs modellhez hasonlóan) a metropolisz központjaként dominálja a növekedést és a perifériák egyensúlyát. A város közlekedési hálózatának sugaras szerkezete előnytelen az agglomerációban, a szuburbanizáció célterületein élő lakosságnak, torlódást okoz a fő közlekedési vonalakon.”

Ezek után logikus az, hogy majdnem az összes ábrájuk sugaras? A koncentrikus körök bevezetése és uralma látható az anyag ábráin. A pókháló analógiája, melynek a közepén az örökké éhes Budapest-pók vadászik.

„Gauder Péter szerint olyan változások közepette élünk, melyekre egy ambiciózus nagyvárosnak reagálnia kell. (...) A Studio Metropolitana ebben három fő területre koncentrál. Az egyik a metropolizáció, azaz a nagyvárossá válás, avagy Budapest Európai metropolisszá fejlesztésének lehetősége, hogy a megújuló kontinensen pozícióelőnyre tegyen szert.” forrás: nol.hu

Íme az áhított metropolisz, egy önállóvá válni készülő országrész, a városállam.

Valóban „különleges” a földrajzi helyzet?
„Budapest az európai kontinens egy minden irányból jól átjárható kereszteződésében helyezkedik el. Európán belüli földrajzi helyzete egyedülálló adottságokat hordoz, ami a város jövőbeni makroregionális szerepének meghatározó eleme lehet.” (…) „…a centrális szerepéből adódó kapu helyzetű nagyvárosias térség.”

Az alábbi térkép a fejlesztési anyagból ered. Az anyag zölddel, sajátosan definiálja Közép-Európát. Ez egyébként Közép-Európa egyik legvitatottabb meghatározása. Az előbb leírtakkal ellentétben Budapest Közép-Európa dél-keleti perifériáján található. A szövegben Budapestre leírtak inkább Prágára igazak! Valójában nem Budapest van Európa szívében, hanem Magyarország!

De miként is állt elő a különlegesnek tartott földrajzi helyzet? Béccsel szemben Budapestet ellenpólusként kívánták elődeink állítani. Erőt és pénzt nem kímélve csináltak egy magyar Bécset. Elsősorban úgy, hogy egy sugaras szerkezetű közlekedési infrastruktúrát tettek Budapest alá. Másodsorban mindent Budapestre telepítettek, ami számított, és ami számít. Harmadszor a munkahelyek zömét Budapesten hozták létre. Negyedszer jóval magasabbak a budapesti fizetések a vidékinél. A többit már megoldja az élet, hiszen ez egy öngerjesztő folyamattá lett. Melyik nagy német városra nem lehetne a különleges földrajzi helyzetet elmesélni? Mintha nem is ezen múlna a dolog! Budapest a régi, a Nagy-Magyarország számára készült. A mai töredék Magyarországnak már ma is túl nagy. Az új budapesti koncepció a már ma is túl nagy Budapestet teszi többszörösévé, ami hatalmas aránytalanság lesz.

Budapest, mint minden jónak a központja és természetesen a mindent összekötő híd. Néhány példa:
„…a tudás országos központja, és mint a gazdasági növekedés és az innováció elsődleges magyarországi forrása…”
Vidéken nincsenek orvosok, mérnökök, tanárok?

„Budapest a Kárpát-medence kulturális központjává…”
Ezzel azonosulnának a Kárpát-medence nagy városai?

„Magyarország kiemelkedő sportteljesítményei okán egyre több sportesemény rendezője, melyek első számú helyszíne Budapest lehet.”
Lehet, hogy nem sokára már ez sem lesz igaz.

„A főváros, mint kormányzati és kulturális központ állapota, gazdaságának fejlődése a nemzeti büszkeség forrása.”
Én ebben sem lennék biztos.

„Budapest földrajzi fekvése és nemzetközi közlekedési csomóponti helyzete okán a Balkán és a Kelet-Európa, illetve Nyugat-Európa között vezető termék- és energiakereskedelmi útvonalak központi helye.”
Miért és meddig?

„…a Kárpát-medencei kereskedelem elosztó központja…”
Elfogadják ezt a kijelentést a Kárpát-medence nagy városai? Esetleg Budapestet ezek véleménye sem érdekli?

„Budapest az országos közigazgatás központja…”
Sajnos! Minden szentnek maga felé hajlik a keze!

„Budapest a Duna fővárosa.”
Már nem is Magyarországé? Bécs, Pozsony miért nem az?

„Budapest az inflexiós pont.”
Középpont is meg inflexiós pont is. Inflexiós pontban lévő középpont. Milyen pont még?

„Budapest adottságait és helyzeti potenciálját tekintve híd szerepet tölt be a környező tájak, civilizációk között, különböző kultúrák, gazdaságok és emberek találkozóhelye.”
München nem ugyanez? Akkor mit is mond ez a semmitmondó mondat? Mai világunk kulcsfogalma nem a központ, hanem a hálózat, de ez a fejlesztési anyag megfogalmazóit egy csöppet sem zavarta.

Néhány további alá nem támasztott kijelentés:
„2030-ban Budapest a Kelet-Közép-Európai térség gazdasági vezető ereje, innovációs és kulturális központja…”
Addig a vetélytársai mit fognak vajon tenni? Tétlenül nézik?

„Európai viszonylatban élenjáró a fenntartható gazdasági modell megvalósításában…”
Ezt nem vitatja az EU? Nem ettől fél az EU?

A porhintés sokadszorra
„…kisugárzó hatású, a gazdasági életben a motor és az innovátor szerepét tölti be.”
Ha elsősorban saját maga motorja és innovátora akar lenni, akkor marad még ereje a rajta kívüli Magyarországra is? A motor erejének hányad részét fogja a saját maga és mekkora részét a vidék mozgatására fordítani? Hogy lehet ezt mérni? Ki kérte meg, hogy motorkodjon? Nem lenne jobb, ha több motort engedne dolgozni ebben a kis országban?

A különleges kezelés igénye
„Budapest társadalmi, gazdasági, térszerkezeti jelentőségéből fakadóan tehát megkülönböztetett fejlesztési intézkedéseket és sajátos eszközrendszert igényel.”
Miért? A különleges kezelés nem a lemaradottnak jár? Ha a kiugró különleges elbánásban részesül, mi lesz a lemaradottal? Ha az ország innovátora, és motorja, akkor miért is van erre a különleges, a kiemelt, a megkülönböztetett kezelésre szükség? Magát minden elé akarja sorolni a város.

A bármely európai fővárosra igaz kijelentés csak Budapest érdemeként beállítva: „Budapest történeti adottságainál fogva sokszínű város, amelyet számos nemzeti, etnikai, vallási kisebbség, különböző korosztályhoz tartozó, különböző egészségi állapotban, élethelyzetben lévő egyének és csoportok laknak és használnak.”
Ki meri állítani, hogy nem igaz ugyanez a kijelentés bármely európai fővárosra? Mivel ezt bármelyikük állíthatja önmagáról, kár a jelenséget budapesti különlegességként, főleg érdemként elővezetni!

A magát fővárosnak tartó város nem akar együttműködni az országgal?
„Mivel Budapest térségi funkciói – eltérő intenzitással – eltérő hatásterületeken érvényesülnek, ezért a város és térsége közötti partnerséget, együttműködésüket és a jövő tervezését is (eltérő tartalommal) három szinten indokolt értelmezni és megszervezni:

• Budapest és a budapesti gazdasági térhez tartozó városok (Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok, Hatvan-Gyöngyös) között – egy európai szinten pozícionálható egységes budapesti gazdasági tér kialakítása érdekében;
• Budapest és Pest megye között – a térségi szinten összehangolt fejlesztés megvalósítása és az agglomerációs problémák hatékony kezelés érdekében;
• A budapesti külső kerületek és a szomszédos agglomerációs települések között – a kerület- és településközi fejlesztési és rendezési feladatok megoldására, közös integrált fejlesztési programok kezdeményezésére.”

Nem maradt itt ki a Budapesten kívüli Magyarország az együttműködő partnerek közül? Az ország fővárosának nem fontos az ország. Budapest már nem Magyarország fővárosa? Az ország fővárosa nem akar együttműködni a saját országával, még egy mondat erejéig sem? A „főváros” funkciónak nem része a fővárosolt ország sorsa?

Csak fokozni a vidéki lemaradást gyártó ütemet?
„Budapestnek az országos városhálózat hierarchiájában betöltött vezető szerepe ma megkérdőjelezhetetlen, de ennek hosszú távú fenntartása érdekében hangsúlyt és figyelmet kell fordítani az országos szintű igazgatás XXI. századi feltételeinek (humán és műszaki) biztosítására, a felsőoktatásban, kutatás-fejlesztésben és a kultúra területén betöltött országos vezető szerep megőrzésére...”
Nem a hatalmas különbségek csökkentésére kell az erőket bevetni, hanem a különbség növelésére? Ez aztán az egész ország által elfogadható budapesti program?

„A gyorsforgalmi úthálózat teljessé válásához az országos fejlesztési tervek további sugár irányú vonalak megépítését tartalmazzák, ezek az elemek a főváros nemzetközi és országos kapcsolatrendszerét kedvező módon egyaránt szélesíteni fogják.”
Minden autópálya Budapestről indul, de kellenek még további sugár irányú autópályák is?!

„A nagysebességű vasúti közlekedés meghatározó magyarországi csomópontja – természetes módon – az 1,7 milliós lakos számú Budapest, melynek megállói a településszerkezet, valamint az országos közlekedési rendszer adottságai alapján a Kelenföldi pályaudvar és – térszint alatti vezetéssel – a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lesznek.”
Az ország legfontosabb közlekedési infrastruktúrájának, a nagysebességű vasútnak, Magyarországon csak két megállóhelye lesz. Micsoda véletlen az, hogy mindkettő Budapesten van, egymástól csak néhány kilométerre. Mindez ugye az esélyegyenlőség, a területi felzárkóztatás, a területi harmónia jegyében. Miközben a két vonal két irányban is átszeli a teljes országot. Budapest dönthet ennyire nyíltan vidékellenesen? Miért is nem lehet a nagysebességű vasútnak megállója pl. a szegedi elágazásnál?

Mit is „köszönhet” valójában a vidék Budapestnek?
„Budapest különleges integráló szerepet tölt be a magyarság életében nemcsak a Kárpát-medencében, de világszerte.”
Az elmúlt 23 évben Budapest nevéhez kapcsolódott a rabló privatizációjának, az ország eladósításának, az ipar és a mezőgazdaság leépítésének lebonyolítása, támogatása, elfogadtatása, a pénzügyi manipulációk, pénzügyi trükközések rettenetes mennyisége. Ezt aligha lehet integráló szerepnek nevezni. Az előbbi privatizáció itthon maradt haszna is Budapesten látható azoknak, akik pl. a budai hegyvidéken szétnéznek. Nem nagy a különbség?

Miközben!

„…jelenleg több erőforrást használ fel, mint ami a fenntarthatóságot elégségesen biztosítaná…”
„Az esélyegyenlőség elvének teljesülése az EU kiemelt direktíváinak egyike." 
Ugyan, kit érdekel? A mai pénzosztónak nincs ellensúlya sem és fékje sem. A vidék eredménnyel vissza sem szólhat. Minden centrális, minden gyűrűs, mintha a koncentrikus körökön kívül mértani alakzat nem is létezne. Még a zöld-rendszer sem ússza meg.

A „céltábla” alak a végtelenségig fokozható. Ehhez sem kell nagy fantázia.

Mi maradt ki a budapesti fejlesztési anyagból?

Mi Budapest és a Budapesten kívüli Magyarország viszonya?
Mit szán tenni Budapest a Budapesten kívüli Magyarországért?
Mi Budapest felelőssége a Budapesten kívüli Magyarország áldatlan helyzetében?
Felismeri-e Budapest a saját vízfej jellegét?
Tesz-e valamit Budapest a vízfej jelleg ellen?
Érdekli-e Budapestet a Budapesten kívüli országrész sorsa?
Érdeklik-e Budapestet a nemzet megoldatlan sorskérdései?
Mi lesz a Budapest metropolisz megvalósulása után a metropoliszon kívüli Magyarországgal?
A második lépcsőben az is csatlakozik a Budapest metropoliszhoz?
Gyepüvé alakul?
Átadjuk a serclit a szomszédos „baráti” országoknak és Budapest városállammá lesz?

dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök

az írás záró részét jövő pénteken közüljük