Vidor Ferenc a BME Urbanisztika Tanszékének emeritus professzora. Kutatási és munkaterülete az urbanisztika. Az ún. településmodellekkel való tudományos eljárások témájában megjelent írásai a kezdetektől fogva komoly nemzetközi visszhangot váltottak ki. 1965-ben védte meg Mérhetőség és prognosztika című kandidátusi értekezését.
Az értekezés annak idején nem aratott "hivatalos" sikert, elismerése többszöri szavazás után közel egy évig tartott, mivel a "formális" tervszerűséggel szemben a prognózis-alternatívákra, a ténylegesen bekövetkező események (jelenségek-alakzatok) valószínűségére hívta fel a figyelmet.
Megnyitó: 2008. február 26., 18 óra
A kiállítást megnyitja: Szilágyi Ákos esztéta
Helyszín: HAP Galéria
Budapest II. ker. Margit krt. 24. földszint
Vidor Ferenc építész szakmai pályáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Városépítési Tanszékén kezdte. 1956 utáni, egyetemről való eltávolítása után – egyebek között – dolgozott a VÁTI-ban, az ÉVM Kutatási Koordinációs Irodájában, az MTA Kutatásszervezési Intézetében; 1996-ig a BME Urbanisztika Tanszéke mellett működő MTA Urbanisztikai Kutatócsoportnak volt a tudományos osztályvezetője.
Élete során tanított és bőséges szakmai tapasztalatot szerzett külföldön is. Egy fél évet volt tanársegéd a Bécsi Műegyetem Városépítési Tanszékén, három éven keresztül Törökországban az angol nyelvű Közép-keleti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tagozatának a professzoraként tanított, a Bagdadi Egyetem Urbanisztikai Intézetének az ENSZ igazgatójaként működött, 1992-ben a baltimor-i Johns Hopkins Egyetem „fellow”-ja lett. Számos országban vett részt konferenciákon, tartott előadásokat Európán kívül, egyebek között Mexikóban, Kanadában, Dél-Afrikában, Japánban is.
Szakmai és közéleti szereplésével kapcsolatosan az 1977 és 1991 között általa vezetett Urbanisztikai Továbbképző Tanfolyam résztvevői közül bizonyára számosan szívesen emlékeznek a szakmai témák nyílt és oldott megvitatására, a kétévenkénti külföldi tanulmányutakra. 2004-ben a Mindentudás Egyetemének sorozatában „A városok világa” c. előadása nemcsak a szakmabeliekben, hanem a szélesebb nagyközönségben keltett figyelmet.