Vissza a jövőbe
A BME Urbanisztika Tanszéke a városi tömbök jövőbeni fenntarthatóságát helyezte az idei alkotóhét középpontjába. A tanszéken futó kutatásokkal párhuzamosan a hallgatóknak lehetőségük nyílt kreatív válaszokat adni a historikus városszövet átalakítására.
Alkotóhét 2011, BME Urbanisztika Tanszék
„Winston – azzal a mély, öntudatlan sóhajjal, amelytől még a telekép közelsége sem tudta visszatartani, mikor megkezdte napi munkáját – magához húzta a beszélírt, lefújta a port a mikrofonról és összecsíptetett négy kis papír hengert:”1
Utópia: jelentése seholsem vagy sehol hely. Vágyakkal és félelmekkel telített tér a képzeletben. Egy adott kort jól jellemez, milyen reményekkel, képzetekkel tekint a jövőbe. Míg optimizmusából fakadóan a századforduló vagy az 1960-as évek igen termékeny időszak volt, addig az elmúlt évtizedek pragmatikusabb szemlélete nem kedvezett a futurisztikus látomásoknak. A jelen globális kihívásai, az éghajlatváltozás és a társadalom átalakulása ismét felvetik a jövőről való gondolkodás és gondoskodás problémáját. Mi lesz ha valósággá válik mindaz, amit ma még csak az ismeretterjesztő csatornák műsoraiban látunk?
Az Urbanisztika Tanszék a városi tömbök jövőbeni fenntarthatóságát helyezte az idei alkotóhét középpontjába. A tanszéken futó kutatásokkal párhuzamosan a hallgatóknak lehetőségük nyílt kreatív válaszokat adni a historikus városszövet átalakítására. A közös alkotásnak „in situ” a belső józsefvárosi Hunyady Palota (Bp. VIII., Trefort utca 3.) adott otthont. A Meinig Artúr által 1892-ben tervezett épület jelenleg kiürítve várja sorsát.
Az alkotóhét, melynek lényege a feszes oktatási keretekből történő kilépés, sokáig utópisztikus elképzelés volt az egyetemen. A rendszerváltás idején, az építészképzés megreformálásán dolgozó hallgatói és oktatói bizottság munkájának eredményeként építették be a tanrendbe. Az alkotóhét eredeti célja a hallgatók szabad kreativitása, az építészet más művészeti ágakkal történő ötvözése, valamint az egyetem kapuinak kinyitása a szakma és a nagyközönség felé. Utóbbi a gondolatot erősítette az idei helyszínválasztás, amellyel a tavasszal a Városépítészet 2. tárgyat teljesítő évfolyam kimozdulhatott az egyetem falai közül.
A felújításra váró palota fedett belső udvarában Benkő Melinda PhD bevezető előadása nyitotta meg az idei programot, majd különböző szakterületek neves képviselői révén kaphattunk átfogó képet a városi fenntarthatóság problémáiról.
Szabó Árpád DLA a városépítészeti dimenzióról, kiemelten a városi sűrűségről,
Hanczár Zsoltné a jövő közműveiről és energiájáról, Fleischer Tamás a fenntartható közlekedésről, Lányi Erzsébet PhD pedig a környezettudatos építészetről tartott előadást. Ezt követően az alkotó csoportok elvonultak a palota különböző szegleteibe, és a kurzusvezetők ismertették a témáikat. A szervezők (Kissfazekas Kornélia és Varga Imre) által megadott kerettémán belül az egyes csoportok más és más léptékeket, illetve dimenziókat tártak fel, majd a problémákra adott válaszokból színes összkép rajzolódott ki.
Az alkotóhét kurzusai
Három csoport 1:1-es léptékben kísérletezett a palota és környezetének újraértelmezésével:
„Kaptál-e már kölcsön palotát egy hétre?” (témavezető: Fonyódi Mariann PhD, Fülöp Judit) Céljuk a palota belakása újrahasznosított anyagokból készített installációkkal, és a belső tér átértelmezése volt. A szövetekből, fonalakból, üres sörösüvegekből készített térbeli helyzetek adták a szerda esti buli hátterét.
„Közösségi köztértervezés a Trefort utcában” (témavezetők: Kádár Bálint, Szabó Julianna PhD, Beke-Tóth Szilvia, Guba Sándor) A korábbi Urbanity projekt tanulságaiból építkezve, az utca jövőbeni hasznosítását próbálták meg a résztvevők modellezni. Szerda délután le is zárták az utcát, és játékos formában értelmezték újra a megszerzett területet
„Közös építészeti döntés” (témavezetők: Riedel Miklós, Borgulya Gergő) A tankör a palota kollektív újrahasznosításával és a homlokzat átalakításával foglalkozott, azt vizsgálták, hogyan lehet közösségi tervezéssel megoldani az épület rehabilitációját.
Több tankör is modellekkel mutatatta be a historikus városszövet jövőbeni átalakulását:
„Fenntartható városi tömb” (témavezető: Alföldi György DLA) Egy választott belvárosi tömb több lépcsőben történő átalakítását modellezték meg, a várható igényeket, környezeti, gazdasági és társadalmi változásokat figyelembe véve.
„Budapesti Napló – A historikus városi szövet utópiái” (témavezetők: Paál Zsófia, Deigner Ágnes, Garay Márton, Wettstein Domonkos, Holicska Ádám, Juhász Balázs) A helyszíni adottságokat kihasználva, négy tankör dolgozott a palotát is magába foglaló városszövet épületenként történő megmodellezésével. Az egyes épületek, telkek átváltozását különböző, a jövőben bekövetkező víziók, szcenáriók mentén képzelték el.
„A jövő fenntartható városi tömbjei” (témavezetők: Szabó Árpád DLA, Locsmándi Gábor PhD). Az angol nyelvű képzés hallgatói egy nagyobb területet terveztek át, különösen ügyelve a városi sűrűség alakulására és hosszútávú fenntarthatóságára.
Írások a városról
„Helyek, történetek” (témavezetők: Vörös Tamás, Bach Péter, Szakács István). A tankör különböző irodalmi alkotásokból vett idézetekkel mutatta be Budapest atmoszféráját. A megtalált részletekből egy, a város és irodalom kapcsolatát bemutató szöveggyűjteményt hoztak létre.
Programok
Az alkotómunka mellett számos további esemény tette teljessé a heti programot. Kedden este Jahn Gehl: Cities for People című filmjét, csütörtökön pedig a Julius Shulmanról, az USA legnagyobb épületfotósáról szóló „Visual Acoustics” című dokumentumfilmet vetítették a palota aulájában. Szerdán az egyes tankörök bemutatták, hol tartanak elképzeléseikkel, majd műhelybeszélgetés következett egy jól működő lakóközösségről. (résztvevők: Gang Csapat Horánszky1 Alföldi György DLA, Szabó Árpád DLA.) Az estet az építészhallgatókból alakult Képzelt Város koncert zárta. A hét záróeseménye a BME K épületének aulájában megtartott pénteki kiállítás-megnyitó volt.
Az egyes tankörök közti versenyben a hallgatói szavazatok alapján az első díjat a Trefort utcai közösségi köztértervezés, míg a másodikat a Hunyady Palota „belakása” érdemelte ki. A nem hivatalos harmadik díjat egyetlen szavazattal lemaradva a „Helyek, történetek” irodalmi gyűjtés kapta.
Wettstein Domonkos
Fotók: Beke-Tóth Szilvia, Szendrei Zsolt, Kéthely Ágnes és Kéthely Zsuzsi, Paál Zsófia
1:George Orwell: 1984 ford: Szíjgyártó László, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989
