Épülettervek/Tervpályázat

Vivas Veronika és Tóth Krisztián elismerésben részesült terve a Lantos Múzeum Pécs tervpályázaton

2023.03.14. 08:04

"Értelmes és tiszta formákat" használ a terv ­– jellemezte a bírálóbizottság Lantos gondolata után szabadon Vivas Veronika és Tóth Krisztián pályaművét, mely nagyrészt a föld alá süllyesztve "kerüli az épületre utaló gesztusokat", így reagálva Lantos és a természet erős kapcsolatára.

Bevezetés

A helyszín Pécs egyik legfontosabb tengelyében helyezkedik el, a belváros és a kulturális negyed axisában. Ebbe a kulturális sodrásba kellett beilleszteni a kívánt épületet, a Zsolnay Vilmos és a Lánc utca sarkán található 4725 m2-es telekre. Az ötletpályázat célja egy olyan épület tervezése, ami Lantos és a természet erős kapcsolatát egy épületben megformálva, természeti, környezeti utalásokkal, viszonyokkal mutatja be és méltó emléke lehet a pécsi kötődésű művésznek.

Helyszín

A tervezési helyszín egy két oldalról nagy forgalmú utakkal bezárt saroktelek, melyet északról egy rendelőintézet, keletről pedig egy többszintes lakóépület szegélyez. Enyhe lejtésű, gyalogosok által kitaposott és burkolt ösvények szabdalta zöldterület, nyugati oldalán Roma holokauszt emlékére emelt szobor, fák és bokrok gyűrűjében.

Telepítés

Az épület megjelenése és beépítése Lantos természetelvű gondolatai alapján formálta önmagát: elem, struktúra, kapcsolat, összetartozás, egyensúly, hang, tér, ritmus, variációk, kontrasztok, véletlen, rend és káosz. Hamar kirajzolódott a tömeg, melynek formája szimbolikusan egy életöltő, egy életciklus és megannyi emlék vonalait idézi fel. A kívülről zárt épülettest védelmet nyújt, nem magasodik a környezete fölé, inkább kiegészíti azt. A terület természeti adottságaihoz kapcsolódva a bejárat elfordul a 6-os úttól és a már említett fás-bokros terület felé tájolt.

Környezetrendezés

Az évek során kialakult gyalogos mozgások szolgáltak irányadóként a főbb útvonalak kijelöléséhez. Ezeket a tengelyeket lekövetve alakultak ki a teljesen egyenes és lényegre törő nyomvonalak, melyek hol felveszik az épület hasítékszerű, tűegyenes viselkedését, hol pedig lekövetik a körkörös formáját. Fontos szempont volt – az épület tájolásának szempontjából is – hogy a meglévő fák sértetlenül megmaradjanak, melyek egy kisebb ligetet létrehozva, határozzák meg a múzeum főbejáratához vezető főútvonalat. Az utak metszései kisebb találkozási pontokat hoznak létre és lehetőséget biztosítanak a gyors és egyszerű közlekedésre a telken belül.

Az ültetett virágágyások formái reflektálnak az épület vonalaira, szeparálják a park részeit egymástól, arra késztetik a park és a múzeum látogatóit, hogy a burkolt felületeken haladjanak át. A külső vízfelületek, melyek az épület látogatóit fogadó félkör alakú víztükörpár nyúlványai, védelmezően ölelik körbe az építményt, meghatározva annak határait. A gépkocsi bejárat a Zsolnay Vilmos útról tárul fel, lekövetve az egyenes elemeket a tervben. A meglévő Roma holokauszt emlékmű áthelyezése a telek délnyugati bejáratához fontos szempont volt, az új helyén nem bújik meg a fák között és nagyobb figyelmet kap.

Funkciók

A fő funkciók: kiállítóterek, kávézó/könyvesbolt, tárgyalók és irodák a terephez képest egy szinttel lejjebb, süllyesztve kaptak helyet. Ennek célja egy belső zárt világ létrehozása volt, kikerülni a városi – szó szerinti és metaforikus – zajból. Egy emelettel feljebb a “terepszintre" kerültek a kiadható alkotóterek, amelyek ívre felfűzve sorakoznak egymás mellett és a bejárati tengelyre tájoltak, kilátással a fák felé. A mélygarázsban közel 50 db gépkocsiállás helyezhető el egyirányú forgalmi renddel kialakítva. A földbe süllyesztésből és katlanszerű kialakításból adódó szükségszerű záportározó is ezen a szinten található szimbolikus pozícióban.

Anyaghasználat

Lantos képein jellemzően a határozott élénk színek (kék, piros, sárga) domináltak. Mivel az épület nem akar túlzottan figyelemfelhívó lenni, a Lantos féle színhasználat nem lett volna célszerű. A művész természetközeli szellemiségéből fakadóan természetes mészkő burkolat került a falakra és átfordulva végig a tetőre is, hangsúlyozva a szoborszerű megjelenést. A külső oldalon tardosi vörös, a beltérben süttői világossárga mészkő a meghatározó.

Vivas Veronika és Tóth Krisztián

Szerk.: Hulesch Máté