Vizuális környezetkultúra központja - Zajacz Judit diplomaterve

Ember és épített környezet viszonya foglalkoztatta Zajacz Juditot diplomaterve és a csatlakozó tanulmány elkészítésekor. Az örökké aktuális kérdésekre kísérletezéssel, gyermekek, fiatalok bevonásával kereste a válaszokat. Mester szakos diplomáját az SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán készítette.

Épített környezet a köztudatban ->
“az utolsó, ami a halakat érdekli, az a víz”
Szomorú, de igaz. a legtöbb ember is így viszonyul saját környezetéhez - meglepően keveset tud az őt körülvevő térről, a mindennapok rohanásában nem tudatosul a részletek/rétegek fontossága, hatásuk jelentősége.

“az építéshez mindenki ért”
Általános meggyőződés - berögződés, mert mindenki tudja mi válik hasznára, mi tetszik neki...
Valójában az építészet szépsége a komplexitásában rejlik, tanulni - érteni - művelni is csupán ilyen módon lehet.

A probléma forrása, hogy ezt csak az építészek érzik, tudják.

Építész és “nemépítész” közt a szakadék tovább mélyül a rossz - hiányos - és sokszor egymás mellett elbeszélő kommunikáció miatt. Ennek pedig a kölcsönös kiszolgáltatottság okozta feszültség mellett alapvető oka az általános fogalomkészlet hiánya.

Az építészek feladata megtenni az első lépést és kinyitni a szemeket -
az épített környezet iránti tudatosságra nevelni kell!

Szemléletváltásra van szükség, elsősorban az oktatás területén - a felelős proaktív magatartáshoz egészen kicsi korban kell lefektetni az alapokat.

Az építészek és pedagógusok összefogásával - tantárgyak közötti integrációval, tanmenetbe illesztéssel, iskolai keretek közt és azon kívül, korosztálytól függetlenül - kell elősegíteni a passzív szemlélődéssel szemben az elemző befogadást, a környezet iránti érzékenységet.

Minden újszülött birtokában van egy ún. innatológiai készletnek - felismerési prototípusoknak, mint az alapszínek - kék, piros, sárga -, alapidomok - kör, négyzet, háromszög - azonosítása, alaphangok elkülönítése, elemi kommunikáció képessége. Ezekre a veleszületett diszpozíciókra egyre bővülő konstruktív ismerethalmaz épül.
A növekedés közben szerzett tapasztalat rendkívül fontos, azonban az iskolai egyen-oktatás idővel semlegesít minden saját, egyéni szempontot.

Ezért van szükség az oktatás újratematizálására!

Hazai kísérletek
Tatai Mária kidolgozott és előterjesztett tanmenete szerint, például a kerekegyházi iskolában - életkornak megfelelő projektekben, melyek során a gyerekek közvetlen tapasztalással, életszerűen ismerhetik meg környezetünk anyagait, az alkotás és építés törvényszerűségeit.

Az épített környezeti nevelés célja

-> általános vizuális műveltség rendszerbe foglalása -> oktatási stressz feloldása
-> multidiszciplináris tanulás lehetősége -> a nyelvi kód mellett a vizuális kód erősítése
-> felfedezés - megélés elősegítése -> kreatív készség - alkotói folyamatok fejlesztése
-> kultúrális gazdagság megtapasztalása -> kreatív és kritikus gondolkodásra való nevelés
-> eszközkészlet kialakítása az igények megfogalmazására -> személyes tapasztalatokon és igényeken alapuló munka -> figyelemfelhívás a szociális, környezeti és ökológiai fenntarthatóságra -> felelősségvállalás
-> az épített környezet minőségének fejlesztése

Fontos, hogy már óvodás korban felfigyeljenek, ráébredjenek bizonyos összefüggésekre.
-> megtanulni látni, felfedezni – vizuális tudatosság, terek rendszerének megértése
-> megtanulni értékelni a terek „szépségét”
-> megtanulni megérteni a “hely szellemét”
-> megtanulni aktív tagja lenni a közösségnek
(Itt szerencsésebb a mai helyzet is, még nincsenek merev határok tevékenységek és terek között.)

Óvodai környezetben különösen fontos a csoportszobák kialakítása - terek nagysága, szabadsága, színek erőssége, hatása, meleg-puha anyagok használata, formák egységessége, tárgyak, játékok elhelyezése a gyerekek szemmagasságában, berendezés méretezése gyerekekhez és felnőttekhez külön-külön, közös dekoráció, az udvar szervessége, a pedagógus tudatossága a játékeszközök kiválasztásához...

Interaktív foglakozások során íratlan szabályok:
-> a példákat a gyerekek szemszögéből kell szemléltetni
-> nagytól haladjunk a kicsi felé,
-> három dimenziós, térbeli eszközöktől a kétdimenziós felé.

Ha a gyerekek megtanulják a tér tulajdonságait, akkor meg is tudják mutatni (makettek!), mit szeretnek abból, ami körülveszi őket és mit csinálnának másképpen, mint a felnőttek.
Be kell vonni őket saját környezetük kialakításába - berendezésébe - díszítésébe.

Későbbi korszakok jellemzői:

7-10 éves korban:
-> mesék, történetek, játékos élmények által inspirált gyakorlati fog-lalkozások vezetnek célra
-> anyagok megismerése, a szerkezeti érzék és a technikai tudás.
-> kétkezi tapasztalatszerzés, mozgás, dramatizálás, kirándulások, helyi, népi építészet
-> spontán analóg vagy szimbolista megnyílvánulás
Meggyesi tipológiája szerint – az építészet szempontjából - itt bizonyos értelemben a „funkcionalista és konstrukciós elv” , illetve az „organikus modell” jellemző.

10-14 éves kor között:
-> dramatizálás, műhelylátogatások, kirándulások és beszélgetések nyomán nagyobb szerepet kaphat a vizualitás, a kompozíciós készség, finomodhat a kézügyesség.
-> a tervezés „klasszikus modellje”
-> a jelentésről, a funkcióról, a konstrukcióról és a sturktúráról való tudásra is igazán fogékonyak ebben a korban

14 és 18 éves kor között:
-> az érettséghez tartozna, hogy a fiatal felnőtt tudatosan és megalapozott kritikával, határozott értékszemlélettel tudjon viszonyulni épített és építészeti környezetéhez.

Különböző léptékben és formában, de szerte a világon egyre nagyobb teret hódít az építészet-oktatás gyermekek számára.
/ARKKI . Kultúr-Aktív…/

A ma építészetének szerves része az energiatudatosság.
Fontos, hogy mindenki számára világos legyen, milyen kincsek várnak az újrafelfedezésre.

tűz - nap -- víz -- levegő - szél -- föld – zöld

A terv célja:

Ezen elemek építészeti, hétköznapokra konvertálható megfogalmazásának szemléltetése mellett helyet adni a környezettudatos nevelés interaktív módszereinek.
Célcsoportja 3-18 év közötti gyerekek, szülők, és “közönség”.
Felkiáltójel a /az építész/ társadalom számára – figyeljünk a /az épített/ környezet részeire – részleteire!

Helyszínválasztásban lényeges szempontok:

-> a központi elhelyezkedés - megközelíthetőség - a város távolabbi pontjaiból és vidékről is
-> a történeti környezet
-> a hely szelleme
-> a társadalmi rétegződések láthatósága
-> oktatási intézmények gócpontja

Mindez igaz budapest 7. kerületére, a terv helyszíne egy foghíjtelek.
-> Budapest VII. kerület - Péterfy Sándor utca 34.

Megközelíthetőségét tekintve jelentős előny a Keleti Pályaudvar közelsége, a nagyobb főutak érintése.
-> a Budai oldalra való átkötés a károly - és a teréz körút által
-> vidéki kapcsolat több irányba -> Váci - Üllői- és Kerepesi út

A telek környezeti adottságai:
-> É-Ny-i szélirány -> északról alacsonyabb szomszédos épület
-> természetes átöblítés a telek hosszirányában
-> éves csapadék mennyisége -> 533 mm
-> éves napsütéses órák száma 1930 h

Témaindítás:

-> makettfoglalkozás a budapesti palánta óvoda vegyes csoportjával ->
adott a helyszín geometriai modellje, plexiből készült “szintek- termek”, fa- és polisztirol kockák, színes sógyurma, óvodai játékok, papír, ceruza -

A polcon lévő állatkák és fa figurák “beköltöztetése” után a gyurmadarabokból végül csiga lett - a nagy létszám miatt figyelmüket nehéz volt a témára összpontosítani, de izgatott lelkesedésük kitartott, érdeklődésüket a szomszéd telken való építkezés, és a hozzá kapcsolódó, csoporton belüli bázisépítő-verseny megalapozta.

Tanulság -> nagyobb gyerek/felnőtt arány, aprólékosabban felépített menetrend, célzottabb kérdések és nagyobb gyurmakészlet esetén látványosabb eredmény várható.

-> makettfoglalkozás a ceglédi gimnázium 6. és 12. osztályával ->
adott a helyszín geometriai modellje, plexiből készült “szintek- termek”, fa- és polisztirol kockák, színes sógyurma, színes papírok, karton, fém lemezek, drótok ->

A 12.-es csoport komoly kihívásként élte meg a feladatot, de a kihívás újdonsága és felelősségérzetük akadályozta a munka lendületét. A 6.-osok teljes erőbedobással, szinte gondolkodás nélkül próbálták megvalósítani első elképzeléseiket.

számukra fontos és meghatározó kulcsszó ->
- megmutatni - igazodni - pihenni - játszani - rétegek - magasság - kert - napfény - színek -

Szembetűnő általános tény, hogy az “építészet” szó az egyiptomi és az ókori formavilággal azonosul, nem lép azon túl. Csupán ezek a sémák rögzülnek, és ferdülnek később valamiféle elfajzott átiratba, építészek számára érthetetlen ízlésvilágba.
Ők azonban nem ismernek mást - tanáruk kiemelkedő igyekezete ellenére sem.

Újabb hitelt nyer az általános -mai- eszközkészlet hiánya, az épített környezeti nevelés fontossága.

Helyszín – adottságok kihasználása:

-> kerítések elbontása - Tömb átnyitása -> szabad átjárás -> nagyobb gyalogos forgalom -> nagyobb “közönség”
-> benapozás vizsgálata - téli és nyári benapozás - napi fázisok összesítése ->

Tömegformálás:
a benapozási görbék vetületeit felhasználva meghatározott tömegek matematikai műveletekkel való egyesítése - összevonás, kivonás, közös rész, és ezek kombinációja ->
-> több változat, túlzott szubjektivitási faktor a végső forma kiválasztásában

Árnyéktömegek kiszerkesztése:
azok kivonása a szomszédos tömbök által lehatárolt tömegből ->
fénytömegek -> szélsőséges időpontokban vett fázisokból tömeg generálása

Nap
szoláris energia hasznosítása ->
felső határoló síkok teljes felületén üvegbe integrált vékonyfilmes napelemek alkalmazása -> színes szolárüveg és látható, üvegbe integrált vékonyfilmes panelek kombinálva -> 1350 m2
direkt sugárzási nyereség -> qsd = 119,16 kWh/a --> villamos- és fűtési igény biztosítása
Az egyenfeszültségű áramot hálózatra visszatáplálva kiegyenlíthető a nyári túlterlmelés és a téli magasabb energiaigény különbsége.
nyári túlmelegedés vizsgálata szerint -> Δtnyár = 1,98 K < 2 K -> megfelel

Víz 
Az összegyűjtött esővíz visszaforgatásával fedezhető az épület vízigényének jelentős része - öntözés, mosdó használat...
A víz a háromszög alakú tömeg alsó részében, egyedi - a hajófenék analógiájára szerkesztett - tartályba folyik, a burkolat helyenkénti megszakításával látható mérceként.
csapadékvízmennyiség -> qcs = 36,74 l/s
számításba vett mértékadó létszám -> 120 fő
vízigény -> V = 18,12 m3/nap -> 435 m3/év
tervezett tartály mérete -> 240 m3

Szél 
Az észak-nyugati szélirány kedvező adottság az épület természetes átszellőzetésére. A szélmozgást a tetőidom függőleges szakaszán szélforgók személtetik.

Zöld 
a szomszédos ablakok irányában zöldfal kialakításával, a passzás zöldsávokkal való megszakításával válik barátságosabbá a tér.

Tartószerkezet

A szomszédos épületek geometriájához igazodva a telek hosszanti oldalain vasbeton tartófal készül - 50cm - deszkázott zsaluzattal -

Alapozás 
A szomszédos házak alapjainak megerősítése, fúrt cölöpökre ülő, a 4x4m-es raszterhez illeszkedő gerendarács

Kerettartó
A generált formát (annak keresztmetszetét szigorúan követő sarokmerev acél keretek - I 500as tartók lemezzel) hegesztett és csavarozott kapcsolattal rögzítve, hosszanti irányban I 120-as acélelemekkel merevítve.

A keretek a vasbeton falak felső sávjában előre elhelyezett u-tartókhoz csavarosan rögzítve, függesztett szerkezetként kerülnek kialakításra.

A szerkezet dilatációja -> a 8-as raszterhez tartozó keret megkettőzősével, csavaros kapcsolat - együttdolgozás, a burkolat dilatációja
0.00 ->
szabad átjárás - nyílvános mosdóblokk - felvezetés az emeletekre - közhasználatú udvar -->
--> labarintus és ugróiskola - szükség szerint parkolásra használható beton burkolat - homokozó - biciklitároló - zöld sávok - beton ülőbútorok fénysávokkal megtörve, fa ülőfelülettel - áramtermelő bicikli és mókuskerék szemléltető mércével az energiatudatosság jegyében

3.90 ->
felvezetés az emeletekre - “nevelői szoba - tárgyaló - információ” - 2 nevelő állandó jelenléte

7.80 ->
felvezetés az emeletekre - betekintés a vízgyűjtő tartályrészbe - szerkezet, gépészet, vízállás

11.70 ->
felvezetés az emeletre - mosdóblokk - foglalkoztató 7-14 év közötti gyerekeknek - ideálisen /15+2 fő/ - kiállítótér - kapcsolat – közvetítés

15.60 ->
foglalkoztató 3-7 év közötti gyerekeknek - szülői részvétellel - mászó-búvó sarok - üvegfelületeken a napelemek és szélforgók működésének szemléltetése - látogatható gépház - foglalkoztató 14-18 év közötti gyerekeknek - összenyitható - nagyobb léptékű közös foglalkozásokra alkalmas többfunkciós termek
egy testként megjelenő - lemezből hajlított - tömör korláttal - gyermek és felnőtt magasságában elhelyezett kettős kapaszkodóval felszerelt - függesztett lépcsőszerkezet

Homlokzati kialakítás
színes fa - thermowood - burkolat - nyílászárók előtt helyenként megszakítva -> egységes felület
turmalin-zöld . konyakszín . brit-kék . citrus-zöld . pisztácia-zöld . boróka-zöld . naspolyaszín . tejeskávészín katáng-kék . márgaszín . khaki . szurokfűszín . káka-zöld . bőr-barna almazöld . datolya-barna . villamos-sárga avokádó-zöld . olajzöld . hematit-vörös . tölgyszín . tób . veronai-zöld . rózsafaszín . nád-zöld . füge-barna

Felhasznált irodalom:

-> Cseh András -> Tudatos(ított) találkozás az épített környezettel,
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori iskola, 2010
-> interjú -Pihla Meskanen - Arkki
-> Kutúr- Aktív Egyesület honlapja 
-> Tánczos Tibor -> Baupiloten - Használóközpontú iskola(át)építés, 2012
-> ”Hogy miért nem a tündék győzték le Mordort” - beszámoló, 2013
-> Tatai Erzsébet - Tatai Mária -> környezetkultúra. Egy alternatív tantárgy programja

Köszönöm a szakmai és baráti segítséget:
-> Dévényi Tamásnak
-> Guba Annának
-> Losonci Kálmánnak
-> Palánta Óvoda nevelőinek
-> Rónai Gábornak

Zajacz Judit