Wellness romantikusoknak és potens befektetőknek

Öt város fogott össze, hogy közösen népszerűsítsék wellness szolgáltatásaikat, és emellett megmutassák különleges, felfedezésre (és sok helyütt megújulásra) váró értékeiket. Az összefogás célja pragmatikus: a fürdő-turizmusból fejlesztéseket lehetne tervezni. Az uniós marketing büdzsének köszönhetően Makó, Gyula, Orosháza-Gyopárosfürdő, Menyháza és Buziás 21. századi romantikájáról Szőke Virág tudósít, saját fotóival és Zsitva Tibor fotográfus képeivel illusztrálva.

Manapság szinte már minden kárpát-medencei városnak lett (ha eddig nem volt) fürdője, így ha téli wellness-re vágyunk, a nagy kínálatból kedvünkre választhatunk. Az erős konkurenciaharcot felismerve fogott össze öt határ menti település, hogy egymást erősítve lendítse fel a régióba irányuló fürdőturizmust: Makó vezetésével Gyula, Orosháza-Gyopárosfürdő, a romániai Buziás és Menyháza közel 112 millió forintnyi összköltségvetésű új marketingstratégiát alakított ki uniós támogatással, amelynek keretében közös kiadvánnyal és fürdő-körutak szervezésével hívják fel a figyelmet az öt település különleges turisztikai értékeire. Egy ilyen körút tanulságait foglalja össze a cikk, segítve a még hezitáló, téli pihenést építészeti élménnyel kombinálni vágyókat a megfelelő úti cél kiválasztásában.

Makó: nem csak hagyma!

Makó a gyerekesek, az irodalomkedvelők és a Makovecz-rajongók ideális pihenőhelye. A makói Hagymatikum átadásáról már tudósítottunk. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a kevesebb, mint 25 ezres lélekszámú városban 11 olyan építészeti alkotás található egymástól könnyen bejárható távolságra, amely a Mester keze nyomát viseli. A város idén már - az országban egyedülállóan – építészeti túrát is szervez az épületek megtekintésére.

Jelmondatukat megcáfolandó, Makó mindenhol a hagymáról szól. A főtér szökőkútja a hagymavirágot idézi, az épületeken is visszaköszön a városban immár 300 éve termelt hagyma formavilága, az ételekről nem is beszélve. Mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi hagymalevest, a hagymás kenyeret, a hagymapálinkát és a makói kézművesek és művészek közreműködésével alkotott, Makoládé néven forgalmazott, hagyma alakú desszert bonbont, melynek aszalt szilvával bélelt marcipánja egyedi élmény. A vadszőlővel befuttatott, napsugaras Szent Gellért Borházban pedig minden bizonnyal egyedi kulináris élményben lesz része annak, aki megbirkózik egy többfogásos lakomával. S ha már ott vagyunk, mindenképpen nézzük meg a város szülötte, Galamb József közreműködésével tervezett Ford T-modellt is. A nyugalomra vágyók figyelmébe ajánlom Juhász Gyula, József Attila vagy Móra Ferenc műveit, akik éveket töltöttek el a városban. Az újságírást megreformáló Pulitzer József szintén Makó szülötte.

Orosháza-Gyopárosfürdő

A 20 hektáros természetvédelmi területen fekvő üdülőtelep a médiának köszönhetően 1880 óta közkedvelt fürdőhely. Ekkor még csak a föld alatti tellérekből, illetve a Körös átvágásából eredő tórendszer vizébe természetesen áramló termálvíz melegítette fel az ide látogató, a turizmus akkor még újsütetű szenvedélyének hódoló urakat és hölgyeket.

A fürdő a természet szolid szerelmeseinek kedvelt pihenőhelye. Aki szeretné télen a forrón gőzölgő kültéri termálvizes medencéből a környező, dérrel borított tóparti fák közt cikázó madarakat csodálni, vagy csak szeretné megmozgatni tagjait, és sétálni egyet a kijelölt tanösvényeken beljebb merészkedve a természetbe, annak méltán nyújt majd emlékezetes élményt ez a hely. A manapság fürdőzésre kevésbé használható, télen-nyáron közép-meleg vizű tó (melynek rehabilitációja a jövő év projektje lesz Gyopárosfürdőn) kiválóan alkalmas csónakázásra is. Építészeti kuriózummal a Szél István mérnök által 1925-ben a fürdő kiszolgálására tervezett, hajdan gőzgépekkel hajtott víztorony szolgál, melyet megmászva nemcsak helytörténeti emlékekkel ismerkedhetünk meg, de felérve pazar kilátás tárul a szemünk elé.

Gyula – a történelmi fürdőváros

A város nemcsak a gyulai vár egyedülállóan megmaradt téglaarchitektúrája miatt érdemel figyelmet itt dőlt el az asztalosinas Munkácsy Mihály sorsa, midőn Szamossy Elek festőművész tehetségét felismerve szárnyai alá vette, és itt komponálta a kiváló sakktudású Erkel Ferenc Bánk bánját az Almássy-kastély angolparkjában, egy mezei juhar alatt üldögélve, melynek 4 méteres törzse még ma is áll a Várfürdő területén. A kastély maga is tanulságos történet emléke: miként került az építtető Wenckheim Ferenc szolgálatába, és maradt 1803-tól 60 évig uradalmi építőmestere Czigler Antal egyetlen megrendelőnek, a Wenckheim-családnak. Aki szeretné egy fertályórára az uraságok életét élni, megteheti azt a Százéves Cukrászda eredeti biedermeierjeiben üldögélve, a még mindig az eredeti receptúra szerint készülő XIX. századi ínyencségeket kóstolgatva.

A vérprofi szaunázók is ide jöjjenek, a Castello Szaunapark szaunamestere igazán érti szakmája minden csínját-bínját. A hidegben áthűlt csontjainkat három kültéri szaunában is melengethetjük, akár pőrén is, mint az igazi finnek. A kiegészítőkben is bővelkedő téli oázis gourmet-elemekkel fűszerezve valódi kikapcsolódást ígér a műfaj szerelmeseinek. Az öltöző felé menet pedig ne felejtsük el megnézni a 2004-ben a békéscsabai Fajzi Építész Stúdió Kft. által felújított hajdani Lovardát, melyben az 1950-es évek óta a fürdő uszodája üzemel.

Men(n)yháza (Moneasa)

A hedonisták és a romantikus lelkek legkiválóbb úti célja Aradtól pár kilométerre. A nehéz és igen ízletes vendégváró falatokat csak egy kiadós hegyi túra, vagy egy-két sípályán eltöltött óra segíthet alaposan ledolgozni. Itt nem sietős korán kelni, a hely Baden-Badenhez hasonló, európai szinten igen ritka, jó minőségű levegője megteszi hatását, a nap pedig a szűk völgyben legalább egy órával később kel fel, mint sík vidéken.

A XIII. századi település eredeti nevének jelentése „mérges víz”, ebből is tudható, milyen régóta is ismerik öt természetes gyógyforrásának vizeit. A fürdőhelyet az 1860-as években kezdték gyógykezelési célzattal hasznosítani, első villái, melyek ma is a helység ékei, 1881-ben épülnek. 1893 után indul meg az igazi fellendülés a Borossebesről érkező keskeny nyomtávú vasútvonal kiépítésével, melynek az uradalomban működő négy vasbánya, a szénégető és a fakitermelés kiszolgálása volt elsődleges célja. Akkoriban 2000 grófi család kedvelt pihenőhelyeként tartották számon, a ma romantikusan romos állapotban fellelhető, egykori Tavirózsa villa mérete, 300 fő befogadására alkalmas valamikori vendéglője is e hatalmas üdülő- és vadászélet tanúbizonyságai. A grófok valamikori útját járva megcsodálhatjuk a patak termálvizes gőzébe burkolt, valamikor 80 méter hosszú épület maradványait, melynek földszinti része a fürdő helyiségeit, az éttermet, emeleti helyiségei pedig a vendéglakosztályokat foglalták magukba. A menyházai katolikus temetőben nyugszik e jeles kor egyik nagy képviselője, a magyar turizmus atyjaként is emlegetett barlangkutató és geológus Czárán Gyula. Menyháza másik jellegzetessége az itt bányászott, világszerte ismert vörös és fekete márvány, mely Arad épületeinek egyik karakteres építőanyaga.

Buziásfürdő (Buziaș)

A Temesvártól 20 percnyi autóútra fekvő Buziás, Deák Ferenc kedvelt fürdőhelye kimondottan nyugdíjas intézmény, a szó legnemesebb értelmében. A környéken fellelhető fürdőhelyek közt Matuzsálemnek számít, több mint fél évszázaddal hamarabb, 1811-ben, rögtön az első kémiai vizsgálatok után híre ment a temesváriak körében a két évvel korábban felfedezett, természetes szén-dioxidot tartalmazó források gyógyító erejének. Kiépítése az 1850-es években lendült fel, építészeti emlékeinek nagy része ma használaton kívül pihen annak a 100 holdas, 200 éves parkerdőnek a területén, melynek kialakítása az ásványvizes kúrák kiegészítő egészségügyi sétáihoz elengedhetetlen volt annak idején.

Legkarakteresebb építménye az a Karlovy Vary és Baden-Baden mintájára, osztrák mesterek által épített, fából ácsolt kolonnádsor, mely a maga idejében Európa leghosszabb fedett oszlopsoraként biztosította kedvezőtlen időjárás esetén is a kellemes séta lehetőségét az idelátogatók számára. Az egykori fürdőépületet, a kútházakat, a park villáit, a Bazárt és a Kaszinót egyetlen útvonalra felfűző sétány meglepően jó állapotban, teljes hosszában élvezhető ma is.

A mofettáiról és gyógykúráiról méltán híres helyet már csak azért is érdemes úti célként feljegyezni, mivel Romániában a wellness-szolgáltatások kb. a magyar árak ötödéért vehetőek igénybe, a vendéglátás minősége pedig ugyanolyan kifogástalan, mint itthon.

„Két ország, egy cél, közös siker”- áll a kétnyelvű katalógus címlapján, melyet a Spa Tour öt települése dobott piacra a közös együttműködés eredményeként. Bízzunk benne, hogy sikerre viszik céljaikat, hiszen a fürdőkultúra épített emlékei csak akkor menthetők meg, ha a kereslet fennáll, ha a gyógyulás kulcsát, őseinkhez hasonlóan, mi magunk sem csak a patikák pultjain keressük.

Szőke Virág