A történet 1998-ban kezdődik, mikor is irodánk egy kisebb megbízás révén munkához jut a volt PEVDI-telep egy kis szegletében. ”PEVDI” - nyilván sokan emlékeznek még a legendás fazonú műbőr táskákra s egyéb PVC alapú kiegészítőkre. A telep akkori képe - leszámítva a gyönyörű tájat, mely körbeöleli e helyet - semmiben sem különbözött az ország bármely részén fellelhető, a rendszerváltás eróziójának jegyeit magán viselő hajdani ipartelepekétől. Egy valamiben talán mégis. Benézve az épületekbe, modern gépsorokat és serényen dolgozó környékbeli asszonyokat, lányokat lehetett felfedezni, s érzékelhető volt a szervezettség, a rend. Fura volt ez a kettőség, de jóleső.
2001-ben a németországi anyavállalatnál úgy döntöttek, hogy a gyártás mellett a kutatás-fejlesztés részlegét is Pilisszentivánon szeretnék látni, ami azt jelentette, hogy közel száz mérnök fogadására alkalmas épület megvalósítása volt a következő feladat.
”Uraim ez klassz, de azért mindent nem lehet!”
Újra.
Szerettük azt a tervet, de utólag mégis kell a beismerés: Irtó nagy mázlink volt, hogy így döntöttek!
”Az épület alaprajzi rendszere a legjobb Iparterv-hagyományokat mintegy követve, a legtisztább zóna-elvet eleveníti fel. A 70-es évek posztmodernje elsöpörte a zoningot, a városépítészetben talán joggal, de az ipari építészetben - én ezt mindig mondom hallgatóimnak - meg kell maradjon. Az ipari építészet nem tud analógiákban, ráerőltetett eszmékben gondolkodni, itt a rációnak és a logikus gondolkodásnak mindig is helye lesz. Az Iparterv legendás építészeitől annak idején azt lehetett megtanulni, hogy a logika már-már egy érzés, az adva van. Fejleszthető, de készen kapjuk. Ha valamit logikusnak találunk, azt sokszor nem is levezetjük, hanem érezzük, mint egy iránytű, és jelen építészet alkotói is tudják ezt. A nyaktag nélküli fejépület hosszsávos elrendezésű, külső sávban az irodák vannak, mert ott a legtöbb a fény, a középső sáv a közlekedésé, illetve a reprezentációé, a belső pedig a kiszolgáló zóna, amely aztán csatlakozik a gyártó-fejlesztő zónához. A középső zóna, a három szint magas aula, a térbe beálló hídjaival, és dobozolásaival nagyon szépen szerkesztett tér, a belépés pillanatában már lenyűgöző hatású. Anyaghasználatában is tiszta, elegáns.” (Kapy Jenő DLA)
W.E.T. Innovációs Központ és Mintaüzem, Pilisszentiván
megrendelő: W.E.T. Magyarország Kft.
generáltervező: GEON Építész Stúdió és Mérnöki Iroda Kft.
építészet: Pethő László, Földes László
építész munkatársak: Bukta Csaba, Fülöp Veronika, Klimaj Lívia, Schiller Ádám
tartószerkezet: Szabó Ottó - PLAN 31 Kft., Szőnyi László - GEON Kft.
épületszerk. konz.: Becker Gábor
épületgépészet: Oltvai András, Lengyel Zsolt, Oltvai Tamás - Oltvai Gépész Stúdió
épületvillamosság: Oláh Andor - TETA Kft.
környezetrendezés: Bogner Zsuzsa
generálkivitelező: Kalocsai Sándor - létesítményfelelős, Lovas Róbert - építésvezető; Weinberg ´93. Kft.
tervezés : 2001-2002
kivitelezés: 2001. december. - 2002. október