2011-ben az Ybl-díjakat a többi művészeti díjjal együtt a frissen kibővített Néprajzi Múzeum impozáns előcsarnokában adták át. Pintér Sándor belügyminiszter beszéde vezette föl az Ybl-díj átadását, majd a többi művészeti díj átadása előtt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter mondott köszöntőt. A díjakat Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztere, Szőcs Géza kulturális államtitkár és Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár adta át.
A 2011. évben kiadható Ybl Miklós-díjakra összesen 32 pályázat érkezett be. A beérkezett pályázatokat a héttagú Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság – Soltész Ilona megbízott országos főépítész elnökletével – három szakaszban értékelte. A díjak adományozója, dr. Pintér Sándor, a Magyar Köztársaság belügyminisztere a Bizottság ajánlása alapján készített előterjesztést elfogadta, a következők szerint:
A 2011. évben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek:
Fejérdy Péter DLA
Egyenletesen ívelő pályafutását kiváló mesterek mellett kezdte, mint általában a legtöbb jó építész. Első munkáján, a soproni Szent Imre templomon még természetszerűen érzékelhető a társszerző hatása. A csepeli görög-katolikus templom és további megvalósult munkái határozott egyéni jelleget, önálló alkotókészséget mutatnak. Az építészeti tervezést és az egyetemi oktatómunkát párhuzamosan műveli, mely tevékenységei egymást erősítik. Munkásságát az alapos felkészültség és a kiegyensúlyozottság jellemzi, feladatait mindig a közösség iránti felelősséggel, szolgálatként teljesíti.
Hőnich Richárd DLA
Építészi alkotó tevékenysége kezdettől a budapesti Építész Stúdióhoz kapcsolódik.
Munkáit általában több alkotóval társulva végzi, ami a szakmai műhelyekben, illetve a nagy és jelentős feladatok esetében szükséges és természetes is egyben. Eddigi munkássága során meggyőzően bizonyította tehetségét, kiemelkedő szakmai felkészültségét, és nem mellékesen, kiváló együttműködési készségét. Számos jelentős középület, mint például a budai Alkotás Point, a ferencvárosi Népliget Center és a pécsi Kodály Központ tervezésében meghatározó szerepet töltött be.
Nagy Csaba
Sokoldalú munkásságát egyenletesen magas színvonal és kiegyensúlyozottság jellemzi. Épületei gondolati tisztaságról és következetességről tanúskodnak. Formakincse, anyaghasználata korszerű, természetes könnyedséget, nagyvonalúságot mutat. Az új feladatok megoldása mellett, a belsőépítészetben ugyanolyan biztos kézzel alkot, mint például az átalakítások, felújítások területén. A Richter-uszoda, a velencei Ifjúsági Tábor, az angyalföldi József Attila Művelődési Ház rekonstrukciója, továbbá több oktatási, nevelési és egészségügyi létesítmény tervezése bizonyítja kiemelkedő alkotókészségét.
Perényi Tamás DLA
Munkásságában az építészeti tervezés gyakorlati művelése, valamint az egyetemi oktatói, majd tanszékvezetői munka szerves egységbe került. Mindezek mellett díszlettervezőként is ténykedett, a színház és a film világában. Sokoldalú, igényes alkotó tevékenységét példázza több lakóépület, amely városi környezetben, foghíj-beépítésként valósult meg, vagy a múlt évben Pro Architectura-díjjal kitüntetett budafoki víztorony. Építészetét alapvetően a környezet és a feladat sajátosságaira való érzékenység jellemzi, házainak üzenete a megbízhatóság.
Rostás László
Mintegy négy-évtizedes, főként Miskolcon kifejtett munkássága komoly életmű, amelyet több jelentős oktatási, sport és egészségügyi rendeltetésű épület tölt ki tartalommal. Építészeti hitvallását mégis templomai és kisebb épületei tükrözik leghívebben. Ez a kép leginkább szakrális vagy kozmikus jelekből épül fel, ezekből írja le az alkotó a konkrét anyaggal bíró tereket. Kiemelkedők lamella-szerkezetes kísérletei, amelyeket kupolák, tektonikus felületek létrehozására alkalmaz. Egyes épületei drámai erejűek, mint például a Gyár utcai ravatalozó.
Gratulálunk a kitüntetteknek!