Ybl Miklós-díjasok 2004-ben

A díjazott építészek: Janesch Péter, Lenzsér Péter, Rudolf Mihály, Sólymos Sándor és Vadász Bence

2004. március 11-én a Belügyminisztérium épületében átadták a 2004. évi Ybl-díjakat. Az öt kitüntetett: Janesch Péter, Lenzsér Péter, Rudolf Mihály, Sólymos Sándor és Vadász Bence.

Janesch Péter
a középgeneráció egyik meghatározó egyénisége, tervei a tárgy/bútor szintjétől a belső építészeten át a jelentős középületekig átfogják a szakma teljes skáláját. Valamennyi műfajban egyenletesen magas színvonalon, hallatlan igényességgel dolgozik. Munkái csak látszólag egyszerűek; érzékenyen reagálnak a hely és a használók igényeire, gazdag térbeli struktúrákat hoznak létre. Lényeglátás és eredeti gondolkodás jellemzi valamennyi tervét, a konstruálás öröme sugárzik belőle. Az elméleti írásaiban is kifejtett életfilozófiáját legszebben a perbáli gyermekotthon együttese fejezi ki.

Lenzsér Péter
szakmai munkássága széles körű; a településrendezési tervektől a belső építészetig felöleli a valamikor egységes építész-hivatás teljes területét. A tágas spektrum része még – az építészeti tervezésen kívül – a műemléki tervezés és a környezet rendezés is. Tevékenységében a különböző építészeti szakterületek egyensúlyban vannak, sőt harmonikusan egymáshoz kapcsolódnak. A településrendezési terveiből egyedi épülettervek következnek, újak, vagy műemlék-felújítások, az épületek körül térrendezés készül, az épületeiben egyedi belső építészet valósul meg. A Műegyetem főállású oktatója immár 12 éve. A „kötelező” tanrendi elfoglaltságon túl részt vesz a hallgatói és tanszéki kezdeményezésű szabad és kötetlen hallgatói programokban is.

Rudolf Mihály
az 1970-es évek végén Miskolcra települt fiatal építészek csoportjának legmarkánsabb és legszínesebb egyénisége. Tehetsége és tevékenysége átfogja az építészet egészét. Kreativitását, építész érzékenységét, értékteremtő és értékmegőrző szemléletét életmű nagyságrendben bizonyítják belső-építészeti, építészeti és településtervezési munkái, országos és nemzetközi tervpályázatai. Építész magatartása, emberi tartása példa a fiataloknak. Az ún. „megélhetési építészetet” hat gyermek apjaként sem tudta elfogadni. Neveltetéséből eredő humán értékek iránti elkötelezettsége, hűsége, színessége Miskolc számára rendkívüli fontosságú.

Sólymos Sándor
tevékenysége az építészet történet és a művészet elmélet határterületein mozog. Kettős – építész és bölcsész tanári – végzettsége speciális közvetítői helyzetet biztosít számára. Az építészet és a művészetek területén egyaránt fontos küldetést teljesít, amikor a művészeti képzésben oktatva az építészet történeti és elméleti ismereteit eljuttatja a hallgatókhoz, de ugyanígy fontos az a szakírói és előadói tevékenysége is, amelyek révén a művészi gondolkodásmódot közvetíti az építészek felé a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanáraként is.

Vadász Bence
tehetséges, imponálóan sokrétű munkásságot bemutató építész. Profizmust tükröző megvalósult épületei mellett számos eredményes tervpályázatot mondhat magáénak. Épületeire a funkcionális átgondoltság, építészeti megjelenésükben pedig az egyszerű eszközökkel való igen színvonalas formálás a jellemző. Az utóbbi időszaki alkotásait, épülő és még csak terv formájában meglévő koncepcióit, a modern mozgalom stílusjeleit a mai technika lehetőségeivel ötvöző-izgalmas útkeresés jellemzi.