Zöld park lesz az Eiffel-torony körül
2024-ben, a Párizs által rendezendő Olimpia évében gyalog lehet majd átmenni a Szajna bal partjáról a jobbra a pont d'Iena nevet viselő hídon, mely addigra fáktól zöldellő gyaloghíd lesz. Párizs az Eiffel-tornyot és a Trocaderót zöld parkkal és gyalogos utakkal kötné össze 1,6 kilométeren a szemközti Place Jofrre-ral a helyi autósforgalmat a közeli alagútba terelve, ezzel téve élhetőbbé és kellemesebbé az Eiffel-torony környékét, visszaadva azt a helyi lakosoknak is.
Óriási egybefüggő park létesítésével várja Párizs a 2024-es olimpiai játékokat. A városlakók új rekreációs zónát, a turisták használható és zöld útvonalat kapnak a Trocadérotól az Eiffel-toronyig. A Kathryn Gustafson terve alapján megvalósuló, a Jéna hidat is magába foglaló park a város legnagyobbja lesz.
A város egyik legforgalmasabb turistalátványossága, az Eiffel-torony és környéke jelentős mértékben kizöldül a következő években. A toronyra tökéletes rálátást nyújtó Trocadéro térről, annak kertjén keresztül, majd a Szajnát átszelve lelkes turisták tömegei hömpölyögnek végig minden nap, egyes pontokon azonban az autóforgalommal viaskodva, a kocsik között cikázva. Anne Hidalgo főpolgármester ezt a szerencsétlen állapotot kívánta határozottan megváltoztatni azzal, hogy az autóáradat jelentős visszafogásával a gyalogosoknak és a zöld területek fejlesztésének ad szabad utat.
Az éves szinten több millió látogatót és nézelődőt vonzó Eiffel-torony és környékének gyalogoshálózata rég nem alkalmazkodott ahhoz az embermennyiséghez, amelyet napi szinten befogad, átereszt. A Szajna mindkét oldalán jelenleg még masszívan jelenlevő autóforgalommal megküzdő turistáknak nem egyszerű eljutni a környező közösségi közlekedési megállókhoz, a metróhoz, az RER gyorsvasúthoz, de magától a Trocadérótól a toronyhoz vezető, ideálisnak tűnő sétaút is többszörösen megtörik. Valamelyest hasonló módon, mint Budapesten, ahol a belvárosából a Budai Vár felé tartó, a Széchenyi téren és a Lánchíd tövében megzavarodó turisták próbálnak utat találni a Duna-partra vagy a túlpartra.
Tavaly írtak ki nemzetközi tervpályázatot Párizs ezen frekventált turistatengelyének és egyben az egyik legnagyobb, majdnem egybefüggő zöldterületének fejlesztésére: a különböző elemek összekapcsolásával egy óriás park létrehozására. Hiszen — ahogy a városi közlemény fogalmaz — míg a sűrűre beépített New York közepén ott terül el a Central Park, Londonban a Hyde Park, Berlinben pedig a Mauerpark, Párizs központi zöld tüdeje még nem alakult ki. Noha számos szépen kialakított park terül el a város belterületén, s keletről és nyugatról is nagy kiterjedésű, igaz, egyre jobban körbeépített erdő is körbeveszi a francia fővárost, a belső városmagban a néhány év múlva egy 54 hektáros zöldterület jön létre.
A projekt lényege, hogy egy egybefüggő, mintegy 1,6 kilométer hosszú park kösse össze az Eiffel-toronyhoz kapcsolódó tereket, így egy tematikus és jól használható turistaútvonal és egyben lényegesen megnövekedett rekreációs térség jöhessen létre. A toronyra ideális kilátást nyújtó Trocadéro térre megérkezők kellemes és akadálymentes sétaútvonalon, a Szajnát is keresztezve juthatnak el magához az Eiffel-toronyhoz, majd a mögötte elterülő, már ma is parkosított, igaz, pár utcával keresztülvágott Mars mezőn egészen a Joffre térig juthatnak, itt ér majd véget a nagy kiterjedésű parkrendszer. Mindehhez néhány helyen jelentősen közbe kell avatkozni, hogy az autóforgalmat a térségből kivonják: kezdve a Trocadéro tér jelenlegi körbejárhatóságának megszüntetésével, folytatva a Szajna két partján átvezető főútvonalak megváltoztatásával, majd — leghatározottabb lépésként — a folyón átívelő Jéna híd autómentesítésével.
A zöldfolyosó kialakítására kiírt nemzetközi tervpályázatot végül a számos nagyszabású park tervét jegyző, a kertépítészet egyik magasiskoláját, az École Nationale Superieure du Paysage a' Versailles-t is elvégző, amerikai Kathryn Gustafson nyerte meg. Nyilatkozata szerint „rémület fog el, amikor látom, hogy ez a térség mennyire nem adaptálódott a gyalogosok és a látogatók áramlataihoz”, így elképzelése szerint mindenképp újra kívánta gondolni a teljes térhasználatot. Az egységes, megszakítás nélküli zöld folyosó észak-nyugati kiindulópontja az átértelmezett Trocadéro tér lesz: az autóforgalom a tér távolabbi kerületére tevődik át, megszűntetve a mostani körbejárhatóságot ezzel viszont egy kellemes, amfiteátrumszerű, lágyan emelkedő, körkörös elrendezésű, füvesített rálátás kínálva a toronyra. Az új parkban, a tervek szerint 12.000 ember tud leülni és gyönyörködni a panorámában, amit eddig csak a Trocadérot övező Chaillot paloták közti, burkolt teraszos rendszerből, az átalakítás után is érintetlenül megmaradó Emberi Jogot teréről lehetett megtenni.
A története során többször megváltozott, jelenleg alapvetően az 1937-es világkiállításra, a két Chaillot palotával együtt, a kor szellemében modernizálódott, szökőkutakkal tarkított Trocadéro kert alapstruktúrája a jövőben is megmarad. A Szajnára ereszkedő, szimmetrikus kialakítású, sétautakkal ma is ellátott kert csak a megfelelő mértékben újul meg, kerülnek bele egységes kialakítású turisztikai és kereskedelmi pavilonok, amik az áthaladó tömegeket megfelelően kiszolgálhatják.
A kert aljában, a Szajnát elérve a turisták jelenleg csak több lépcsőben, a Varsó tér autóforgalmával nem egy ponton megküzdve juthatnak át a folyót átszelő Iéna hídhoz. A térről a forgalom teljes mértékben a már meglévő, de kellőképpen megújuló, a tér alatti alagútba terelődik át. A felszínen pedig, a zöldesítés mellett olyan építményeket, színpadszerkezetet és kiszolgáló létesítményeket terveznek, amelyek a Mars mezőt, mint hagyományos ünnepi színhelyt — rendszeresek itt a július 14-i koncertek és tűzijáték — tehermentesítenék.
A projekt talán legnagyobb dobása a Jéna híd zöldítése és szinte teljes egészében a gyalogos forgalomnak való átadása, egyedül az esetleges mentésben résztvevő járművek számára hagynak meg egy burkolt sávot. A hídon átérve, a gyalogosforgalmat jelenleg keresztező autóút szintén teljese egészében a felszín alá kerülne — ehhez már most is rendelkezésre áll egy alagút. A zöld sétány a rakpart felé is kiszélesedne, így új megközelítést kapna a Jean Nouvel-féle Quai Branly múzeum is, amely zöld homlokzatával már eddig is komoly figyelmet keltett. A Mars mező túlsó végét lezáró Joffre tér — a tájépítész szerint — egy „igen szomorkás terület”, amelyet élettel kell megtelíteni, így nemcsak önmagában kap értelmet, hanem élő kapcsolatba léphet az École Militaire igen domináns épületcsoportjával.
A nem csak a turistákra, hanem a városlakók igényeire is adaptált, rekreációs zónát kínáló különleges projekt várhatóan 72 millió eurós költségét teljes egészében az Eiffel-tornyot üzemeltető cég állja.
Bán Dávid
