Zöld tetők és zöld hidak - a hét nemzetközi eseményei

Parkosított híd enyhítené London központjában a rekreációs zónák hiányát. A gyerekek az óvoda tetején kertészkedhetnek Vietnamban. A varsói Zsidó Múzeum Finlandia díja, napelemes bicikliút Van Gogh nyomában, nemzetközi tiltakozás egy tervezett bécsi iskolaátépítés ellen. A 46. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.

Zöld út a zöld hídnak

A célegyenesbe fordult London zöld hídjának megvalósíthatósága. A tervezett parkos gyalogos híd minap megkapta a Lambeth London Borough Council hozzájárulását, így már csak a túlpart Westminster City Council rábólintására várnak a tervezők, hogy utána jó eséllyel Boris Johnson főpolgármester áldásával a jövő évben megkezdhessék az építkezést. A  Thomas Heatherwick – akinek a nevéhez talán leginkább a londoni új, futurista piros emeletes buszainak megálmodása fűződik –  és az Arup építészeti iroda tervezte, fákkal, bokrokkal parkosított 367 méter hosszú gyalogos híd London központjának déli részén, a South Bank és a Covent Garden között ívelné át a Temzét. A tervezők még ugyan nem lélegezhetnek fel, mert meg kell győzni a híd ellenzőt, akiknek legfőbb érvük a látványos építkezéssel szemben annak szerintük túlzott költsége: 175 millió font (67 milliárd forint). Mások azért nem értenek egyet a beruházással, mert szerintük a hídra telepített sűrű park fakoronái túlságosan beleavatkoznának a Temze bal partjának és a belvárosnak a látképébe.  Úgy gondolják, az elképzelés nemes, de a helyszín kiválasztása nem megfelelő. Velük szemben érvel a beruházás hatástanulmánya, amely szerint az igen sűrű szövésű városközpontban nagyon hiányoznak a rekreációs lehetőségek, amire kitűnő megoldással lehet az épülő „kert híd”.

Ökoóvoda a tetőn Vietnamban

Egy cipőgyár tőszomszédságában nyílt ökoóvoda a vietnami Dongnai városában. Az igen nagy, akár 500 gyereket befogadó intézményt teljes egészében úgy tervezték, hogy az odajárók megismerkedhessenek a fenntartható gazdálkodás formáival. A gyerekek számára több szinten, jól elkülönített kerteket alakítottak ki végig az óvoda tetején, ami hatalmas spirálként futja körbe a telket. A Vo Trong Nghia tervezőiroda által épített óvoda minden felületét kihasználja, hogy bevonhassa a fenntarthatósági nevelés terébe. A spirálszerkezetű épület három belsőudvart is körbevesz, így azokban, akárcsak a tetőkön kialakított kertekben a gyerekek különböző programokban ismerkedhetnek meg a természettel, játszhatnak a helyi klimatikus viszonyoknak megfelelő zöld udvarokon, vagy tevékenykedhetnek a régióra jellemző növényeket nevelő kiskertekben. A játékos formában a környezettudatosságra nevelő intézmény önmaga is a fenntarthatóságra törekszik. Zsaluzott betonnal kialakított és kertekkel borított, illetve megfelelően árnyékolt belső tereit úgy alakították ki, hogy klimatizálás nélkül is elviselhető benne a trópusi klíma, az épület anyaghasználatában igyekezett a helyben fellelhető vagy újrahasznosított építőanyagokra támaszkodni, ami a környezet kímélésen túl a kivitelezés és az üzemeltetés költségeit is alacsonyan tartja.

Finlandia díjat nyert a varsói Zsidó Múzeum

A nemrég átadott varsói Lengyel Zsidó Történeti Múzeum épülete nyerte el a nem szokványos Finlandia Építészeti Díjat. Ezt a kitüntetést mindig olyan finn tervezésű munkáknak ítéli oda a nem építészekből álló – jelenleg Sixten Korkman közgazdász professzor által vezetett – zsűri, amelyek jelentős társadalmi, gazdasági, közösségi hatással bírnak. Az idei jelöltek közül a Lahdelma & Mahlamäki Iroda által tervezett épület volt az egyetlen, ami nem Finnország területén valósult meg. A korábbi Varsói Gettó szélén, az 1943-as gettófelkelés emlékhelye mellett megépült múzeum első ránézésre egy hatalmas, áttetsző kockára emlékeztet, önmagában nem is feltétlenül bír komolyabb jelentéssel. Az épület izgalmát a belső és a külvilág kommunikációja adja, amit a homlokzat hatalmas – latin és héber betűkkel megírt idézettekkel finoman feliratozott – üvegfelülete kelti életre. „Az épület hangulata egyszerre ünnepélyes és méltóságteljes, ugyanakkor meleg és optimista. Nem csak egy épülettel állunk szemben, hanem egy olyan erőteljes művészeti alkotással, amely egész Varsó képét megváltoztatja” – írta indoklásában Sixten.

Napelemes Van Gogh bicikliút

Éjszaka önmagát világítja ki az a most átadott 600 méteres innovatív kerékpárút szakasz a holland Brabant tartomány egy kis szegletében, ahol Vincent Van Gogh élete pár évét töltötte. Az útvonal különös technológiai újításával olyan helyeket jelöl meg, amelyek a festő számára kiemelkedőek voltak. A burkolatba épített több ezer, színes napelemes kavics feltöltve és önmagát megvilágítva – alkotója szerint – egy impresszionista hatású, lendületes „techo-költeményt” rajzol ki. Az útvonal fontos a nemzeti örökség és a turizmus szempontjából, ezért kerestek különleges megoldást annak kiemelésére. A Daan Rossengaarde – aki korábban az autóutak elválasztó vonalait és szélét önmagában megvilágító „smart” úttal is sikeresen kísérletezett – által tervezett és kifejlesztett megoldás egyszerre része a holland kulturális örökségnek és a kortárs dizájnnak, olyan land art installáció, ami a helyi közösség és nagyközönség javát szolgálja.

Sztárépítészek bécsi tiltakozása

Többek között Zaha Hadid, Steven Holl, Frank Gehry és Bernard Tschumi vette védelmébe  a bécsi Kinkplatz Tudományos Középiskola épületét. A sztárépítészek által megfogalmazott és azóta számos aláírással, jelentős névvel bővült petícióban barbár cselekedetnek minősítették az iskola épületének tervezett átalakításával történő részleges elbontását. Az épület, amit az idén elhunyt osztrák építész, Helmut Richter 1994-ben tervezett, sokak szerint a kortárs modern osztrák építészet egyik legjelentősebb darabja. A látszóbeton osztálytermeket magába ölelő, hatásában ipari jelleget kölcsönző, könnyűszerkezetesnek tűnő, üvegfalakkal körbevett épület, a nevét viselő bizottság szerint Richter mesterműve. Az iskola tervezett átalakítása során épp a könnyed üveg-acél szerkezetet bontanák el, ezzel teljes mértékben elveszne a tervező által megálmodott összhatás. Több szakember megfogalmazta rosszallását az épület tervezett megcsonkítása ellen, szerintük az osztrák modern építészet, a jövő építészoktatása és építészei számára létfontosságú, hogy az iskolaépület teljes egészében megmeneküljön a bontás elől.