Régi gyárépületekből színházak, kiállítási csarnokok

Budapesten egyre több, a közelmúltban megszűnt üzemcsarnokból, vagy más funkciót betöltött épületből létesítenek kulturális intézményt.

Budapesten egyre több, a közelmúltban megszűnt üzemcsarnokból, vagy más funkciót betöltött épületből létesítenek kulturális intézményt. Szeptemberben például a főváros egyik külső kerületében egy régi bőrgyárban kortárs művészeti kiállítóhelyet rendeztek be, november elején pedig az egykori, mintegy 100 éves budai gyártelepen kiállítás- és rendezvényközpontot avatnak. A magyar fővárosból folyamatosan eltűnnek a gyárak, termelőüzemek. Ez részben a gazdasági struktúraváltással, részben környezetvédelemi okokkal magyarázható. Helyükön többnyire bevásárlóközpontokat emeltnek, de a kulturális célra is eredményesen hasznosítanak számos egykori üzemcsarnokot.

 

 

Ez utóbbiak közé tartozik Budapest északkeleti peremkerületében, Újpesten, egy volt bőrgyár helyén szeptember végén megnyitott MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény és Kiállítóhely. (A MEO a Minőségi Ellenőrzési Osztály elnevezés rövidítése, amely utal arra, hogy az elmúlt rendszerben itt ellenőrizték a gyártási folyamat végtermékét.) A többfunkciós múzeumi jellegű kiállítóhely egy bőrkereskedéssel foglalkozó Rt. vezérigazgatójának és a budapesti Blitz Galéria tulajdonosának ötletére és tőkéjéből jött létre. Fenntartására közhasznú társaságot (Kht.) alapítottak.

 

 

A kiállítási anyagban XIX. és XX. századi magyar festők, illetve mai modern magyar festőművészek alkotásai láthatók. A festmények a bőrgyár 1945 előtti tulajdonosának magángyűjteményéből származnak. A MEO kiállítási területe 2 600 négyzetméter. Éves költségvetését 70-80 millió forintra (kb. 250-286 ezer dollár) becsülik. Működését a Kht. részben a régi gyárépületben lévő helyiségek bérbeadásával fedezi. A kiállítóhely működését a szponzor cégek mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatja. Az ipari műemlékhez hasonlítható kiállítócsarnok nyitó tárlata a magyar kortárs-művészek elitjének negyven alkotását mutatja be. A rendezők terve szerint a közeljövőben nagyszabású tárlatra is sor kerül többek közt Picasso, Jeff Koons és Peter Greenaway műveiből.

A mintegy 100 évig működött és a közelmúltban megszűnt Ganz Villamossági Művek egykori budai gyártelepének egy részén létesült a Budapesti Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont (BMKR). A tízezer négyzetméternyi területen működő állandó rendezvényközpontban, amelynek ünnepélyes megnyitásra november 3- án, a magyar tudomány napján került sor - egy játszóteret és több szabadtéri színpadot már átadtak. Az avatást egy nagyszabású - az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok c. kiállítás megnyitásával kötik egybe, amely 2002 végéig tart nyitva.

 

 

A magyar "újító elme" felfedezésekben, találmányokban testet öltött tudásának bemutatására szolgáló nagyszabású tárlat megrendezésére hetven szakértőt alkalmaztak, akik felelősek az agrártörténettől az űrkutatásig terjedő gyűjtemény pontos dokumentálásáért. Tervezik a BMKR ún. fogadóépületének képzőművészeti célú hasznosítását is. Nemcsak egykori gyárépületeket használnak fel kulturális célra, hanem más funkcióváltásból felszabaduló építményt is. A Bárka Színházat például a főváros délkeleti részén lévő munkáskerületben, a Józsefvárosban az egykori Ludovika (katonai) Akadémia épületének hajdani vívóterméből alakították ki. (A Ludovika Akadémia magyar katonatisztképző főiskolát 1830-ban nyitották meg, és nevét I. Ferenc [magyar királyként 1792-1835, osztrák császárként 1804-1835 közt uralkodott] feleségéről, Mária Ludovika után királynő után kapta.) Az intézmény 1945-ig működött e területen, ahol polgári célú iskolák létesültek, később mozit is üzemeltettek. A színházat állami és önkormányzati forrásokból hozták létre. A Ludovikán hozták létre a napjainkban itt található a Magyar Természettudományi Tudományi Múzeum is, amelynek nagyszabású rekonstrukciója folyamatosan tart. (MTI)

 

 

Fotó:
Vargha Mihály képei a MEO-ról