Rendelet "Az építésügy, a településfejlesztés és –rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról"

@uspineni: Hál' istennek igen. (a rendelet előtt keletkezett bizonyos iratok esetében lehetőség van a papír alapú dokumentálásra)

Bár nem értem ezt az engedékenységet: ugyanis a pdf-ben beadandó anyagok közt is van egy csomó, ami nyilvánvalóan papír alapú (pontosabban a papíros verzió a hiteles - attól még nagyon messze vagyunk, hogy mindnenki közhiteles pdf-et tudjon közvetlenül a digitális állományból előállítani), tehát az újonnan előállítandó anyagok jelentős részét is szkennelni kell, ami a korábbiaknál is problémamentesen megoldható.

Illetve jogszabály nem írja (hál' istennek) elő, hogy minden tervet és minden terv minden részletét digitálisan kelljen előállítani. Nem is volna kivihető.

Egyszóval a szkenner-forgalmazók keze lehet a dologban. :) 

@sityu: Érdekes viszont a Kamara álláspontja az ügyben: miszerint 2 dolgot észrevételez csupán érdemben:

a szerzői/személyiségi jogi kérdéseket; jelezvén, hogy jó, hogy ez bekerült a rendeletbe (bár ez is fölvet némi problémát: hogyan lesz megoldva a pdf dokumentumokból a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak megfelelő dokumentumok előállítása?);illetve azt, hogy ki fizeti a révészt, meg a nyomtatást? figyelmen kívül hagyva a jogszabály azon előírását, hogy a benyújtandó dokumentumok túlnyomó többségét pdf-ben kell benyújtani. Jó-jó a szkennelésnek is van díja...Komolyabb gond szerintem, hogy erre a szakma egyáltalán nincs felkészülve. De nem csak az építész, hanem az említett reprográfia sem (szerintem). Egy komplett dokumentáció szkennelhető állapotba hozása és annak kezelése nem is olyan egyszerű (szerintem).S még csak nem is a reprográfia a legnagyobb gond, hanem az, hogy egyik napról a másikra nehéz egy egész ország szakmáját átállítani arra az egyébként kívánatos útra, hogy szakszerű kiviteli terveket állítsanak elő. Ugyanis:egy digitális nyilvántartásból hihetetlenül egyszerű kimutatásokat készíteni (és az apehnek eljuttatni), szúrópróba-szerű ellenőrzésre terveket kiválasztani (amikben aztán mindig lehet hibákat találni) - egyszóval lehet számítani a büntikre (érdemes lesz tartalékolni rá);s kiviteli terveket eddig sem azért nem készítettünk (már aki nem), mert nem volt kedvünk rá, hanem mert nem rendelték meg.Az még csak hagyján (bár ez sem lesz olyan egyszerű) hogy a megrendelők torkán lenyomjuk a jelentős plusz költségeket, de az, hogy egy komplett szakma hogyan tud átállni a jelentősen megnövekedett feladatokkal járó újfajta munkaszervezésre (azok, akik eddig csak engtervekre voltak berendezkedve, mostantól lényegesen át kell szervezniük a munkamódszereiket). S megint csak nem az a gondom, hogy ez nem lenne kívánatos; hanem arra, hogy ezt nem szerencsés egyik napról a másikra bevezetni. 

@rokon: Üdvözölve a Kamara nyilatkozatát, ehhez még az alábbiak is hozzátartoznának.

Elolvasva a következő jogszabályi helyeket:

- 5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

- 290/2008. rendeletből

8. § (1) Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházáslebonyolító a tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni.

(2) A szerződés tartalmazzaa) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is),c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

(4) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

16.§.

és a vonatkozó hatályos nemzeti szabványokat, kijelenthető, hogy csak kiviteli tervre vállalkozhatunk. Magyarul csak az eng.tervet vállalni a megrendelő félrevezetése. Személy szerint én pártolom a kiviteli tervet, de akkor minek ez a cirkusz az engedélyezéssel. A fő szépséghibája a dolognak, hogyha a megrendelő nem akarja, a tervező be sem teheti a lábát az építkezésre, sőt nem írhat az Építési Naplóba - pénzbirsággal jár -, de a végén nyilatkozzon, hogy a kész ház az engedélyezésnek, stbb. megfelel és a doksit, mint most látjuk küldje be a VÁTI-hoz.

Már többször írtam itt, hogy az egész rendszer abnormális, addig is azt kérem a kollégáktól, hogy ajánlataikat a kiviteli terv szintig adják művezetéssel és a díjat is így állapítsák meg, hozzászámolva az adminisztrációs időket és költségeket.

Huszti István

@rokon: Én meg csak kapkodom a fejemet, és kérdezem kinek van igaza?

Mert az NFGM honlapján:

http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1919080/telepules_dok.pdf

ez olvasható:

Egyetértett a tervezettel: Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara.

(az előterjesztés 2. oldala)

Készítette:Dr. Pallay ZoltánDr. Vámos AndreaLátta:Dr. Szaló PéterDr. Heil PéterDe az is előfordulhat, hogy a sok társadalmi munkás eredménytelenül telt el a véleményezésre megadott határidő (és eső után köpönyeg, ahogy mifelénk mondanák), és nm készült el határidőre a vélemény. Ryhe

Ui. Ennyi úgy hirtelenjében, még folytatom

@Hartmann György Sándor: Elnézést, (de üzenem tewének), hogy a bemásolt szöveg eredeti formázást a rendszer elvesztte és így összekevredtek a gondolatok. A minisztérium anyag készítői és láttamozása után új bekezdésbe jön, hogy:

De az is előfordulhat, hogy a sok társadalmi munkás mellett eredménytelenül telt el a véleményezésre megadott határidő (és eső után köpönyeg, ahogy mifelénk mondanák), és nm készült el határidőre a vélemény.

Ryhe

@HI: Kedves István!

Ez azért van, mert

a jogszabályakotó a tervezést két önálló folyamatnak értelmezi (és az engedélyezést is teljesen leválasztja az építéstől), és  külön szabályozza az építészeti-műszaki (prosztó kifejezjezéssel élve, az engedélyezési tervet) tervezést és a kiviteli tervezést!

egyre gyakoribb (és EU komfornak van kitatálva), hogy az engedélyezési tervezés elválik a kiviteli tervezéstő (sok esetben még a tervező személye sem azonos).

Igaz ezért az engedélyezési terv élvezi is is szerzői jog oltalmát, mid a kiviteli terv már nem! (Mert az is furcsa lenne, hogy pl. egy SCHÜCO szerkezetet csak egy épületbe lehetne betervezni, mert védi a szerzői jog.)

Arról meg nem is beszélünk, hogy ez a sok pályázatatásnál (EU-s páylázatok) ahhoz ragszkodnak, hogy építési engedély valahogy meglegyen, teljesen függetlenűl a megvalósulástól, és esetleg a kiviteli tervek csak évek múlva készülnek el.

Ezzel az is egyűtt jár, jogy magának a beruházási projektnek is rengeteg (és sokszor nem is hozzáértő) gazdája van, így magáért a projektért senki sem felel! (Lásd a napokban bemutatott XII. kerületi Sporcsarnokot!)

Hogy ezek az állapotok mibe kerülnek nekünk azt ne is kérdezd meg.

Ryhe

Ui. Félinformációval rendelkezem, de most arccal az építőipari cégek megmentéséért. Ugyanakkor a beruházók a pénzszüke miatt leferagnak a beruházási kültségből minden olyat - ami most drágább megoldás -, de a fenntartható fejlődést elősegítenék (napkollektorok, megújjúló energia felhasználása) törtölnek . A helyett, hogy éppen ezeket támogatnák és az új beruházásoknál is az ezzel összefüggő költségek nagy részét az állam magára vállalná, ezzel feladatot is tudna termeteni és a jövőt is szolgálná.

Nem akarok ironizálni, de lehet, hogy a jővő a tervezésben (ezzel az engedélyezésben is) pedig az lesz, hogy a dizájnerekből lesznek az "építészek", és akik összehozzák valahogy az épületeket, azok lesznek a prosztó építésmérnökök. (Még csak azt nem tudom eldönteni, ki fogja alírni a tervet, mint felelős tervező.)

@Hartmann György Sándor: Szia Gyuri

Igen jól látod, itt morgolódunk a szabályozás kellemetlenségein, de valójában egy elég mély és hosszú folyamat van mögöttük. Ez a folyamat - lehet, hogy meglepően hangzik - valamikor az 1920-as években indult, amikor az építészi jogköröket definiálni kezdték, azt vélve, hogy az az építészet erősödését szolgálja. Valóban egy darabig így hatott, de akkor jött létre egy hajszálrepedés az építész és az építtető viszonyában. Lehetőséget kapott a politikai hatalom, az ipari tőke (fényes példa energetikai szabályozásunk), hogy az eredeti természetes vizszony közé ékelődjön.

Ezt végégnézni nagyon hosszú, most nem mennék bele - remélve, hogy majd beszélünk róla. A folyamat eredménye szerintem manapság az, hogy most már ez a repedés a szakmán belül is jelentkezik, megalkotva a dizájner, a konstruktőr és a technológus (kivitelező) szigetét. Lehet, hogy ez az út, nekem nem tetszik, pont azt szünteti meg, ami szerintem az építészet sajátja és amitől számomra érdekes.

Huszti István

@Hartmann György Sándor: Ezt azért szerintem érdemes kiemelni a Gyuri által megjelölt pdf anyagból 

"IV-V. Várható gazdasági és társadalmi hatások

......A szolgáltatandó dokumentációk körének bővítése az építtetőkre, beruházókra,

tulajdonosokra kötelezettséget nem ír elő, ezért semmilyen terhet nem jelent számukra. A

tervezet alapján a szolgáltatásra kötelezettek körének bővítése érinti az építésügyi

hatóságokat, a tervezőket, a szakértőket, továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatókat. Az

önkormányzatok eddigi kötelezettsége megmarad.

A tervezet alapján szolgáltatásra kötelezettek költségeit a digitalizált formában készített

dokumentációk elektronikus adathordozón történő továbbításának költsége, illetve

papíralapú dokumentációk esetében azok beszkennelése és továbbítása jelenti.

A kötelezettek körének megfelelően mulasztás esetén csak ez a kör valósíthat meg

szabálysértést és szankcionálható ezért."

Huszti István