építészet : környezet : innováció

Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Brósz Csaba Botond és munkatársainak IV. díjas terve

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt pályázaton IV. díjban részesült Brósz Csaba Botond, Kápolnás Gergely, Huszár Tamás, Fischer Bence, Király-Salgó Borbála és Kontra Dániel terve, amely a metrókijárat legyező-épületének transzparenssé alakítása mellett kevés eszközzel egy differenciált térhasználat lehetőségét vázolja fel, egyedi ülőbútorokkal és aktív zöldfelületekkel.

A hely

A Széll Kálmán tér a városlakók mentális térképének meghatározó eleme, izgalmas, lüktető, sokrétű identitással bíró találkozóhely, közlekedési csomópont. Budapest egyik leghangsúlyosabb közterületi eleme a budai oldal talán legforgalmasabb csomópontja, több eltérő városmorfológiai egység találkozási pontja.

A területen évszázadokig agyagot bányásztak, a XIX. sz. végére kialakítva a tér jellegzetes domborzati viszonyait, meredek rézsűit, ami miatt a tér városszerkezeti kapcsolatai dél és kelet felé korlátozottak. A Széll Kálmán tér a második világháborút követően egységes építészeti arculattal bírt, finoman formált, lekerekített sarkú transzparens közlekedési épületei könnyedséget sugároztak.

Felülethasználat

A metrókijárat legyező formájú épülete a modern hazai vasbeton-építészet ikonikus eleme, mára a tér arculatának szerves részévé vált. Könnyed formáját megtartásra javasoljuk, azonban az épület nagyvonalúságát csorbító - mozgólépcsők mellé települt funkciókat, a legyezőre telepedő lepény formájú épületrészt és a lepény alá zsúfolt vendéglátóipari egységeket elbontásra javasoljuk. A tér hatszög alaprajzú pavilonjain érződik az egységes térrendezés igénye, mára azonban leromlott az állapotuk, kevés eséllyel bírják maradásra az átrohanó embereket. (A pavilonokat szintén elbontásra javasoljuk.)

A Széll Kálmán tér múltról árulkodó meredek rézsűi „leszakadnak” a térről. A rézsűkre koncentrálódik a zöld vegetáció jelentős része, mintegy akadályként, passzív zöldként ölelve körül a teret. Az intenzív zöldfelülettel rendelkező térrész rendezetlen, megközelítése nehézkes, a környéken fellelhető igényes, intenzív zöldfelületek és parkok elszívják a természeti környezetbe vágyókat.

Alapgondolatok

A Széll Kálmán tér adottságaiból, forgalmi viszonyaiból adódóan nem tud a közparkokkal konkurálni, ez nem is lehet célja, az viszont annál inkább, hogy differenciált térhasználatot tegyen lehetővé. Ennek megfelelően különböző zónákat hoztunk létre sajátos karakterrel, ezek a szigetek, a liget, a védett kertek és az aktív rézsű.

1) Ebben a szinte állandóan mozgásban lévő városi térben a megpihenés, találkozás szigeteit jelentik a kör alaprajzú kiemelt zöldfelületek, amelyek szélei egyben ülőfelületek is.
2) A tér központi eleme a liget - egy képzeletbeli kör alaprajzú terület melyet raszterbe ültetett fák jelölnek ki. A liget is mozgásban van, átenged ha kell, együtt él a térrel. Ez a térrész nem a rohanásról szól, a jellemző haladási irányok, erővonalak csak érintik, nem szelik át. Ez a találkozás, várakozás tere.
3) A harmadik típusú téri minőség a Várfok utca rézsűje helyén valósul meg. Ez egy átmenő forgalomtól egyáltalán nem terhelt, a térre szánt funkciók „árnyékába” telepített védett tér, ahol az ember lelassulhat, töltődhet. Ezt az érzést erősítik az épület emeletén elhelyezett funkciók: éttermek, kávézó is.
4) Aktív rézsű - a Vérmező utca felőli meredek zöldfelületet a felfutó a burkolatsávok néhol ülőfelületekkel gazdagított vonalai teszik élővé.

Funkcionális elrendezés

Környezetrendezési koncepció

A térrendezés alapvető koncepcióját a térre beérkező gyalogos, közösségi és gépjármű közlekedés irányai adták. A Széll Kálmán tér számtalan irányból megközelíthető. A beérkező forgalom irányaira reagál a burkolatban megjelenő íves burkolat-raszter, mely az áramló tömegre jellemző lendületet kölcsönöz a térnek. A vonalrendszer a szemet a tér belseje felé vezeti, ugyanakkor – a téren áthaladva – ki is vezeti onnan az arra járót.

Észak-Buda egyik fontos közlekedési csomópontja nem csak az áthaladást, a közlekedési módok közti átszálló helyet jelenti, hanem a vonzáskörzetében élők számára fontos találkozóhely is egyben, ill. a Budai Vár – mint kiemelt turisztikai célpont – északi kapuja. A funkciónak megfelelően kiemelt célként kezeltük az olyan „jó helyek” és objektumok elhelyezését, amelyek a téren tartózkodást erősítik. A burkolat-raszterek között kiemelt gyepes korongok jelennek meg, amelyek szélén ülve várakozhatunk. Központi elemként jelenik meg a terület súlypontjában elhelyezett raszteres facsoport, amely árnyékával ad védelmet a nyári meleg elől megpihenni vágyóknak.

A tér egységét a díszburkolat egy szintben tartásával és azonos burkolattípus alkalmazásával teremtjük meg. A központi terület (Margit körút – Krisztina körút – Várfok utca – Vérmező út által határolt térrész) burkolatába csak a villamos vágányok metszenek bele. A gyalogosok szintbeli közlekedése akadálymentes áthaladást biztosít. Az egységes burkolat optikailag is növeli a tér területét. Burkolatemelésre - a szabvány szerinti kialakítás miatt – csak a villamos megállókban volt szükség. A központi részhez kapcsolódó további járdákat és gyalogos felületeket kevésbé díszes, de minőségi burkolattal láttuk el.

Téralakítás - I. ütem

A BKV üzemi épület megtartása miatt a Csaba utca és az épület közötti – Széll Kálmán tér felé eső rézsűben lelátó-szerű lépcsősorral hidaljuk át a magasságkülönbséget. A lelátó előtti zöldfelületben burkolatsávokon dézsás növényeket terveztünk, amelyek a II. ütemben – a fák kivágása nélkül – áttelepíthetőek. A Csaba utca meglévő fáit kiemelt zöldfelületekkel fogtuk össze, amelyek falára – az így kialakult sétálóutca tengelye felől – ülőfelületeket terveztünk.

Helyszínrajz

Téralakítás - II. ütem

Az újonnan megjelenő forgalmi és kereskedelmi egységeket magába foglaló, BKV üzemi épület helyén épülő új épület, Várfok utcai frontján megjelenő süllyesztett teraszát is fapalló burkolattal láttuk el – hasonlóan az I. ütemben elkészült épület kialakításához. A természetes árnyékolást és zajcsillapítást kis lomboronájú fák adják. A Csaba utcát – a gyalogos átjáró megépülte után – a központi részhez illeszkedő burkolattal láttuk el. A meglévő fasorokat megtartottuk.

Növényalkalmazás

A környező területek (Városmajor, Vérmező, Szilágyi Erzsébet fasor) intenzív zöldfelületeinek összekötését tartottuk szem előtt a tér rendezése során. A meglévő Vérmező utcai rézsűt reprezentatív részként, kiemelt zöldfelületi látványelemként kezeltük. A Margit körút térre eső részét – a jelentős gépjárműforgalom miatt – erős fásítással, allészerűen határoltuk el a tértől. A Krisztina és Margit körút találkozásánál kialakuló gyalogos zónát zöldfelületként kezeltük. A jelentős térhasználat miatt a központi részeken facsoportokba ültetett fák által „kúszik be” a zöld a térre. Az átjárással kevésbé érintett helyeken kiemelt, zöld, gyepes korongok jelennek meg. Koncepciónk szerint a zöldfelületek intenzív fenntartásúak, a növényanyag kiválasztásánál elsődleges szempont volt – a magas esztétikai megjelenés mellett – a jó ellenálló képesség, várostűrés és kevés fenntartást igénylő fajok ültetése.

Térburkolatok, berendezési tárgyak

A burkolatválasztásnál kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy magas esztétikai értékkel rendelkező burkolókövet használjunk. A dísztér kövezete természetes anyagú, nagy anyagvastagságú, fagyálló és csúszásmentes kemény mészkő. Az íves burkolat raszterek kisméretű bazalt térkőből állnak. A tér egyéb részeire magas esztétikai minőséget képviselő beton térköveket terveztünk.

Egyedi elemként jelenik meg a térre tervezett ülőbútor. Az ülőalkalmatosság tervét – a korabeli térről készült fotókon fellelhető pavilon ihlette. Ovális látszóbeton felületű ülőlapja magas minőségi követelményeknek eleget téve, ellenálló a környezeti elemekkel és a vandalizmussal szemben. A beton ülőlapot corten bevonatos acél henger tartja.

A kiemelt korong alakú zöldfelületek külső részeit – a nagy környezeti terhelésnek is ellenálló, trópusi fa ülőfelületekkel vettük körbe. Az egyik kiemelt korongba került a téren ma is megtalálható szobor, az úgynevezett „sellő”, amelyet vízmedence közepére helyeztünk. A villamos közlekedésre forgalomterelő oszlopsor figyelmeztet. A burkolatban megjelenő fákat faveremmel, illetve fémszegéllyel vettük körbe.

Építészeti kialakítás

Tervezett épület

Szükségesnek éreztük a tér megtisztítását az oda nem illő pavilonoktól, de azt is fontosnak tartjuk, hogy azok funkcióit máshol koncentráltan biztosítsuk. Erre a Várfok utca előtti zóna kínálkozott: szem előtt van, ugyanakkor a gyalogosforgalom jellemező áramlását nem befolyásolja. A funkciók kiszolgálása egy nagyméretű közlekedőtérből történik, amelyre gyorsbüfék, BKV bérletpénztár, Tourinform, WC van felfűzve. Az épület üveg homlokzata elválasztja a vendégeket, vásárlókat a villamosra várakozó utasoktól, így a tér kétféle használata nem keveredik. Fent „lassabb” funkció, kávézó kap helyet, amely kiemelt helyzetéből adódóan rálátást biztosít a térre. Az épület mögött kialakuló védett tér közben a béke szigete faburkolatú terasszal, nyírt fákkal.

Látványterv

Metrókijárat

A metrókijárat épületének toldalékait és a „lepényt” elbontjuk, hogy a „legyező” formája jobban érvényesüljön, illetve a térre érkező utasok számára nagyvonalú megérkezést biztosítson.

BKV üzemi épület

A Várfok utcai BKV üzemi épület eredeti állapotában határozott megjelenésű, szigorú homlokzatokkal rendelkezett. A tervezés első üteme a ház felújításával számol: az eredeti állapotot kívántuk helyreállítani - a két toldaléképületet elbontottuk, a Széll Kálmán tér felőli homlokzat földszintjén pedig helyreállítottuk a visszahúzott homlokzati szakaszt. Újraértelmeztük az áramátalakító bejáratát. A homlokzatra - az eredeti tervek szerinti - egységes kőburkolatot javaslunk. A földszinten helyeztük el a busz- és villamosvezetők összevont tartózkodóját és egy kávézót, mely a Várfok utca melletti szolgáltató és vendéglátó sor utolsó eleme - bár helyzetéből adódóan elsősorban a közösségi közlekedés járműveinek vezetőit szolgálja ki.

Látványterv

Közlekedési koncepció

Az érvényben lévő közlekedési koncepciótervet tekintettük mérvadónak, így erre részletesen nem térünk ki. A tervezett kerékpárkölcsönzőt (BUBI) és a B+R parkolót a Széna tér szélén helyeztük el, kihasználva a nagy biciklis forgalom adta lehetőséget. Véleményünk szerint a kerékpárutat nem szabad a Széll Kálmán téren átvezetni, a konfliktushelyzeteket kerülendő: kisebb kerékpártárolókat a tér peremén érdemes elhelyezni. A 400 férőhelyes mélygarázs helyett parkolóház kialakítását javasoljuk a II. ütemben a Margit krt. 101. szám alatt, a mostani alacsony párkánymagasságú és színvonalú épület helyett. Feltárását a Retek utcából javasoljuk.


A Bíráló Bizottság értékelése

18. sz. pályamű

A pályamű legfőbb erénye, hogy aránylag kevés építészeti eszközzel rendezi a teret. Különösen szimpatikus a metró épület szerkezetének kibontása és nagyvonalú, transzparens épületként való bemutatása. Ugyanakkor talán kevésbé „sikerült” a Várfok utcai támfal beépítés. Az itt kialakított tér arculatát nem mutatja be, ami pedig látszik az nem túl igényes kialakítású, kidolgozású. Előnyös viszont, hogy a kiszolgáló funkciók ide koncentrálódnak. A kávézók, teraszok, és üzletek ésszerűen csoportosítottak, előnyös a villamosmegállónál kialakuló fedett tér. A BKV-ügyfélszolgálat emeletre telepítése ugyanakkor nem előnyös.

(A II. ütemben itt tervezett bontásait és építését kevésbé lehet „szeretni”, értékelni. Az I. ütemű játékos „lelátó” és felújított épület sokkal izgalmasabb megjelenésű, mint a helyette épített konvencionális épület.)

Igen érdekes a Vérmező utcai rézsű életre keltése a lágy, organikus vonalvezetésű, karakteres teraszfalakkal, amelyek a téren burkolati jellé szelídülnek. (Kár, hogy ezzel feláldozódik a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek ez az É-D-i tengelye. A Bubi és a B+R funkciók Széna téri elhelyezése elhibázottnak tűnik, a tér forgalmából kiesik.)

Zöldfelületei a rendelkezésre álló lehetőségeket a tér egészében csak részben használják ki, így burkolt felületei kissé „sivárakká” válnak, ezen a telepített „liget” fái is csak kulisszaszerűen enyhítenek. A metró kijárat elé telepített „zöld sziget” pedig a forgalom áramlása szempontjából előnytelen.

Az I. ütem kiépítése a tér közlekedését nem lehetetleníti el. A II. ütem sem igényel költséges „közlekedési struktúra” bontást, csekély zavarás árán megvalósítható. (Különösen, mivel térszín alatti P+R parkolót nem javasol, ugyanakkor az általa a Trombitás kert helyére javasolt parkolóház kifejezetten ellenezhető a védett platánok miatt.)

A terület geomorfológiai adottságait jó érzékkel a térrendezés koncepciójának szolgálatába állítja, a tájépítészeti eszközökkel átalakítva. A terv javaslatai részleteiben kidolgozottak, jól értelmezhető grafikai ábrázolással.

A teret határoló „mérnöki” rézsűket érzékeny terepformálással „geoplasztikai” térelemekké alakítja. A használati funkciónak alárendelten organikus és architektonikus térépítészeti és növényi elemekkel kiegészítve. A legyezőszerűen felnyíló nagy gyalogos tér – a metró épületét kihangsúlyozva – minden irányban jól átjárható kapcsolatokat biztosít.

A tér centrumát kijelölő, formanövényekből kialakított facsoport /liget/ nem túl nagy árnyékot adó „zöld födémet” képez az alapsík fölött, nem zavarva az átjárást. Kisebb zöld szigeteket és facsoportokat átgondoltan a tér szélein helyezi el, de vitatható a vágányok közelében kialakított lesüllyesztett térrész helyessége. Értékes javaslat, hogy a „Sellős- kutat” vertikális térelemként megtartja, áthelyezve a tér Ny-i oldalára az ülő lépcsők előtti feszített víztükör látványtengelyébe.

Igényes a tér anyaghasználatára tett javaslata: a központi téren fagyálló mészkő, a vágányzónákban kisméretű térkő. A térvilágítást oszloplámpákkal, a térberendezési tárgyakat a koncepcióval összhangban egyedi bútorokkal alakítja ki. A tér két szintjét több ponton lépcsők, rámpák és lift köti össze. A Várfok utcai járdát kedvezően megszélesíti az érintőlegesen kapcsolódó támfalépület kapcsolódó tetőterasza. A zöldfelületek kialakítása részleteiben is kidolgozott. A Vérmező utcai rézsűt kiszélesítve „reprezentatív” zöldfelületi látványelemmé alakítja. A határoló utakat fásítja a nagy intenzitású parkterületekkel összekötve. A Széna tér kertépítészeti kialakítása reálisan megvalósítható.

A terv villamoshálózati kiírásnak megfelel, de a Vérmező utcával párhuzamos füves vágányok létesítése közlekedési szempontból nem javasolt, és beruházási költség szempontjából nem is vállalható. A további közlekedési ágak közül a terv az autóbusz-közlekedést a kiadott mintaterv alapján készítette el.

A terv a tér különböző szintjeit kevés ponton kapcsolja össze, nem teremti meg a lehetőséget egy új Vérmező utcai kapcsolat kiépítésére, helyette teraszos rézsűt alakít ki. A Várfok utca felől a Csaba utca tengelyében a fő gyalogoskapcsolatot kiszolgáló lépcsőt megtartja, az elvárásoknak megfelelően újjáépíti, vele párhuzamosan mozgólépcsőt alakít ki. Ezen felül további lépcsőket helyez el a Várfok utca és az arról kinyúló kávézó-terasz irányába, javítva az elérhetőséget.

A tér belső kapcsolatrendszere nem mindenben átgondolt, a tér programját meghatározó zöld szigetek nem megfelelően kerültek elhelyezésre, a gyalogosforgalmat részben akadályozzák, különösen a mai 61-es villamos peronjai kapcsán. A Várfok utcai rézsűbe elhelyezett funkciók további forgalomnövekedést vonzanak ebbe az irányba, így a zöld sziget elhelyezése egyértelműen szűri a szabad gyalogosáramlást.

A tér gyalogosáramlásainak nem teljesen átgondolt kialakítását ellenpontozza a metró kijárati épület kialakítása, ahol az előre és oldalra történő megnyitás és a funkciók áthelyezése az épület hátsó, ma kevésbé kihasznált hátsó traktusába való áthelyezés egyértelműen a terv erénye.

A javasolt megoldások viszonylag stabilan fenntarthatóak. A környezettudatosság nem jelenik meg kiemelt szempontként a pályaműben, de a terv mértéktartó szemlélete önmagában is pozitív irányultságú. A pályamű funkcionálisan és eszközeiben egyaránt letisztult és mértéktartó megoldásokra épül.

4 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »