Az Építészfórum Építészet és Építésügy c. szakmai közvéleménykutatása és Masznyik Csaba Noll Tamással készített riportsorozata ürügyén 2012. május 7-én vitaest volt a FUGA Budapesti Építészeti Központban, ahol a helyzetértékelés és a problématérkép pontosítása mellett szó esett lehetséges szakmapolitikai stratégiákról is. Bardóczi Sándor összefoglalója.

Masznyik Csaba válasza Berényi András levelére.

Berényi András Hild-díjas főépítész hozzászólása a Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével készített – „A dolgok állása” című – interjú sorozat 10. fejezetéhez
a tervtanácsokkal kapcsolatban.

Az elmúlt hónapban két fontos, az építészeti közéletet mélyen érintő publikáció jelent meg az epiteszforum.hu-n, Masznyik Csaba 12 részes interjúja Noll Tamással és az "Építészet- és építésügy" címmel készült közönségkutatás. Az estén e "távoli univerzumok" párbeszédére kerül sor, élőszóban a FUGA-ban 2012. május 7-én 18 órától.

A kamarai tagság harmadának nincs internetes elérhetősége, így (hajjaj) a harmaduk biztosan nem olvassa ezt az interjút sem, és – Noll Tamás szerint - a kamarai életről való tájékoztatásnak egyetlen legitim formája még mindig a Közlöny. Az interjú utolsó, befejező részében Masznyik Csaba a kamara kommunikációjáról beszélgetett az elnökkel.

A MÉK kapcsolati hálójának feltérképezése – ki van velünk? Hogyan és mennyire? MÉSZ, KÉK, ÉVOSZ, MÉASZ, Kőszövetség, IFK, MMK...

„Nem látom annyira drámainak, hogy a mi időnkben mennyire jó volt és most mennyire rossz.” - mondja Noll Tamás, de elismeri, hogy a kamarának jelenleg nincs a fiatalokra szabott programja. Egyéni vállalkozásban vagy nagy irodákban dolgozzunk? Sufni tuning, hatósági munka melletti tervezés, mellékállásból egy kis jövedelem. A tervtanácsok és az alkalmas tervezők. A tizedik részben a megélhetés kicsi oázisaiban kalandozunk.

„Nem látom át annyira a pályázati rendszert, hogy eldöntsem jó, vagy rossz, csak van egy olyan gyanúm, hogy amire annyira büszke a korábbi kamarai vezetés, az mégsem biztos, hogy ideális. Sokféle elképzelést lehet hallani arról, hogy a tervpályázati rendszernek hogyan kellene működnie. Mi erről Neked, mint kamarai elnöknek a véleménye? Milyen irányba szeretnéd ezt a nagyon sokfelé tartó dolgot tolni?” - Masznyik Csaba

A kamara számára a törvényalkotási folyamatban való részvétel egy lehetőség, hogy céljait érvényesíteni tudja, hogy tiszták legyenek a fogalmak, egyszerűsödjön az engedélyezési terv tartalma, és hogy a törvény ne azt deklarálja, hogy a műszaki ellenőr (!), hanem azt, hogy az építész az építtető legfontosabb bizalmi partnere. Országos Építésügyi Fórum - konzultáció, stratégiai partnerség – jogalkotás: finom módszerek a befolyásolásra.

„Ilyennel nyertünk komoly, választott bíróság előtt futó ügyben is pert.” - mondja Noll Tamás, aki a hetedik részben a kamarai szerződésrendszer kidolgozásának hátteréről és a jó szerződés fontosságáról beszél. Egy jó szerződés aduász az építész kezében, ami megvéd a diktátumoktól, kisemmizéstől és a megalázástól. Csak terjeszteni kellene, hogy a kamara csinált ilyet, és elérhető. Hát nosza.

Évente a négy-ötszáz végzős építészből százötven kéri felvételét a Kamarába. Belőlük lesznek a tervezők. S a többivel mi lesz? Van-e, lehet-e beleszólása a kamarának az oktatásba? Neuralgikus pontok és kompetenciák.

A MÉK a területi kamarák jattjából tartja fenn magát és végzi el a rá szabott feladatokat. A probléma az, hogy ezt az országos kamara kevésnek, a területi kamarák soknak érzik. Centralizáció és újraelosztás vagy decentralizáció és helyi pozíciók védelme - ez itt a kérdés, válasszatok!

A MÉK és a területi kamarák viszonya enyhén szólva sem zökkenőmentes. Egy test, központi, egységes üzenet, vagy sok test, sokféle üzenet, kakofónia? Most ki képviseli a magyar építészeket és hogyan? Ki kinek főnöke, beosztottja? Masznyik Csaba és Noll Tamás tiszta vizet önt a pohárba.

Pimasz kérdés. Képzeljük el, hogy valaki ül velünk szemben és megkérdezi: egyáltalán szükség van rád? Valóban kell nekünk ez a kötelező kamara? Az örök szkeptikusok felvetését tolmácsolva Masznyik Csaba nem kerüli meg a kényes kérdéseket a beszélgetés harmadik részében sem.

2012 tavaszára készült el Noll Tamással, a MÉK elnökével ez a sok szempontból is mérföldkőnek számító interjú, ami részletes képet fest a szakma életbevágó kérdéseiről – az elnöki mandátum félidejében. Masznyik Csaba 12 részes sorozatban a kamarát - és az elnök elképzeléseit - kémleli tabukat sem kímélő, lényegre törő kérdésekkel.

Masznyik Csaba pénzügyekről, gazdálkodásról és a MÉK működéséről kérdezi Noll Tamást a Magyar Építész Kamara elnökét a beszélgetés második részében, amelyben többek között szó esik az alkotmányozási folyamatban való részvételről és az Építészeti Múzeum ügyéről is.

Ma többeknek az a benyomása, hogy a nagy megbízásokra kialakított tervpályázati rendszer veszélyben van. Komjáthy Attila emiatt nyílt levélben fordult a MÉK elnökéhez, Noll Tamáshoz. Levelet és választ itt most együtt adjuk közre, kiegészítve azzal, amit Szőcs Géza kulturális államtitkár a HírTV Kontraszt c. műsorában nyilatkozott és az időközben elérhető, vitaanyagnak szánt kiadvánnyal, amely a jövő Budapestjét mint a Duna kulturális fővárosát vízionálja.

A Tálaló őszi szezonjának megnyitása ugyan kissé későre tolódott, ám annál hevesebb érzelmeket váltott ki. A beruházás nem csak azért borzolta a kedélyeket, mert egyszerre öt belvárosi épület teljes lebontásával számol, hanem mert az úgynevezett „építészeti hangsúlyképzés” lehetőségével élve, magasságával meg kíván jelenni a budapesti panorámában - Kelecsényi Kristóf Zoltán beszámolója a KÉK Tálalóról.

Engedjék meg, hogy kivételesen ne eseménybeszámolót írjak, hanem megosszam Önökkel a KÉK által szervezett beszélgetésen eltöltött két órát követően felmerülő gondolataimat. A beszélgetés főszereplői a fejlesztők voltak, akik először ültek le a szakma nyilvánossága előtt beszélgetni Bécsi utcai elképzeléseikről. Kár, hogy nem ezzel kezdték akkor, amikor kitalálták az egészet. Helyette először egy tervtanácsi bemutatkozásra került sor, amiről az epiteszforum.hu közölt tudósítást, s ahonnan a szakma nagy része tudomást szerzett a tervezett beruházásról.

A budaörsi óvoda pályázatára benyújtott anyaggal a tervezők, Noll Tamás, Noll Márton és Böröcz Ákos célja egy a telek adottságaira válaszoló, környezetébe illeszkedő, 21. századi környezettudatos létesítmény megalkotása volt. A terv kialakítása, koncepciója elnyerte a zsűri tetszését, azt 1. díjjal értékelték.