Tiderenczl Gábor: A fenntartható építés magyar indikátor-rendszere
Az ÉMI Kht. koordinációjával az idén év elejétől egy új program indult meg, amelynek célja a fenntartható építés hazai indikátor rendszerének kidolgozása.
A kapcsolódó európai tematikus hálózat CRISP (Construction and City Related Sustainability Indicators = Építés és Város Vonatkozású Fenntarthatósági Indikátorok) néven működik. A program fő célja egy olyan csoport felállítása, mely aktívan foglalkozik az építéssel és várossal kapcsolatos fenntarthatósági indikátorok témájával. A hálózat célja, hogy koordinálja azokat a kutatási munkákat, melyek az ilyen indikátorokat definiálják, értékelik és alkalmazzák a városi építési projektek (épületek és az épített környezet) fenntarthatóságának mérésére.
A CRISP 24 európai intézmény (kutatóintézet, egyetem vagy szakmai szervezet) munkáját fogja össze, melyek a hálózatban széleskörű nemzeti és nemzetközi projektek eredményeit használják fel a témában. A CRISP hálózat a CSTB és a VTT, azaz a francia és a finn építéskutatási intézetek vezetésével működik. Az európai szintű együttműködéshez a nemzetközi hálózat munkájával párhuzamosan a résztvevő országok nemzeti szintű aktív munkájára is szükség van. Ennek érdekében indult el a hazai program a "fenntartható építés EU-konform magyar indikátor rendszerének" kidolgozására. A cél hazai megvalósulását segíti az Oktatási Minisztérium támogatása, melyet az ÉMI Kht. pályázati úton nyert el, kifejezetten erre a programra. A hazai rendszer kifejlesztésére egy professzionális munkacsoport jött létre az ÉMI Kht. koordinációjával.
2. Háttér
A fenntartható építés legelterjedtebb fogalma a következő: "Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján" (C. Kibert, CIB Symposium, Tampa, Florida, 1994). A témában lényegében a globális társadalmi-gazdasági-környezeti megközelítés igénye merül fel, amiben viszont az eltérő nemzeti/regionális/helyi rálátások is megfelelő teret kapnak. A CRISP hálózat alapítói szerint "a következő lépés,hogy közös globális modell segítségével szélesebb körű megegyezésen alapuló víziót kell elérni és olyan indikátorokat valamint irányelveket felállítani, melyek segítségével ez a vízió valósággá váltható".
A fenntartható építés követelményei mára széles körben ismertté váltak. A követelmények ismeretén felül viszont minél több olyan eszközre van szükség, amely a fenntarthatóságot segíti a gyártási és az építési folyamatban. Az életciklus-elemzési módszerek (LCA), különböző szabályozások, az építési és környezeti teljesítmény-vizsgálati módszerek mellett erős igény merül fel arra, hogy megfelelően legyen mérhető a fenntartható fejlődés és építés különböző szempontjainak és kritériumainak kielégítése is. Ezt a célt szolgálják a fenntartható építés indikátorai.
Az OECD definíciója szerint az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, környezet vagy terület helyzetéről. Másként fogalmazva az indikátor pontosan kifejezhető eszköz illetve mértékegység, amely méri a megtett haladást egy cél irányába. A fenntartható építés indikátorai pedig olyan változók, amelyek a fenntartható építés adott szempontjait, kritériumait segítenek mérhetővé tenni.
Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények: a relevancia (egyértelmű kapcsolat egy adott célhoz), az objektivitás (megbízható információ alapján), a hozzáférhetőség (megfelelő adatok létezése és hozzáférhetősége), valamint az érthetőség, a mérhetőség stb.
A CRISP hálózat és a hazai program céljai
A program általános célja, hogy építés és város vonatkozású fenntarthatósági indikátorokat definiáljon, értékeljen és alkalmazzon, az alábbiak fenntarthatóságának mérésére és összevetésére:
- városi környezet (amíg az építés terjed);
- városi építési projektek;
- nagyobb épületcsoportok;
- egyedi épületek;
- anyagok, termékek, építőelemek;
- építési tevékenység (város/ország/régió)
1. Táblázat. Indikátor példája a kapcsolódó cél, feladat, teljesítmény cél és eszközök leírásával
CÉL | Egy megkövetelt végső állapot | Minimális felhalmozódó szilárd hulladék |
FELADATOK | Egy megkövetelt változási irány | 1. Szilárd hulladék keletkezésének csökkentése 2. Hulladék újrahasznosítása |
INDIKÁTOROK | Egy változó mely segít mérni egy állapotot vagy egy cél irányába tett haladást | 1.Hulladék képződés/fő (kg/fő/év) 2. Újrahasznosított hulladék/fő |
TELJESÍTMÉNY CÉL | Egy megcélzott teljesítmény szint | 1. < 200 kg/fő/év 2. > 150 kg/fő/év |
ESZKÖZÖK | Indikátorok és teljesítmény célok helyi alkalmazása | BREEAM, BEPAC, C-2000, Eco-Profile, Escale, PRESCO� |
3. Indikátorok rendszerezése
A CRISP hálózat a vizsgált indikátorokat 4 csoportban és 4 kategóriában rendszerezi. A csoportok: a városi tömb (urban block); az épület (building); a termék (product) és a folyamat (process). A CRISP minden csoporton belül megkülönböztet környezeti (environmental), gazdasági (economic), társadalmi (social), és intézményi (institutional) kategóriát.
2. Táblázat. Az indikátorok rendszerezése a CRISP tematikus hálózatban
Építési és város vonatkozású fenntarthatósági indikátorok
| ||||
Kategória Folyamat | Környezeti | Gazdasági | Szociális | Intézményi |
Várostervezés | ||||
Termékfejlesztés és tervezés | VÁROSI BLOKK CLUSTER | FOLYAMAT / STRATÉGIA CLUSTER | ||
Gyártás és kivitelezés | ÉPÍTÉSI CLUSTER | |||
Üzemeltetés és fenntartás | TERMÉK CLUSTER | |||
Bontás és rendelkezés |
A nemzetközi hálózathoz kapcsolódva a fenntartható építés hazai indikátorrendszere egy eltérő rendszerezést alkalmaz. Az indikátorok gyűjtése 12 csoportban folyik. A 12 csoport figyelembe veszi a nemzetközi CRISP hálózat rendszerezését, emellett viszont nagy hangsúlyt fektet a hazai prioritások kiemelésére. A felállított csoportok igyekeznek lefedni az építéshez kapcsolódó teljes fenntarthatósági problematikát, amit Dr. Kunszt György javaslata alapján 4 metsződő halmazban is ki lehet fejezni. A 4 halmaz 13 metszetet ad ki, az egyes indikátor csoportok pedig - attól függően, hogy milyen témaköröket érintenek - a halmazok különböző metszeteiben helyezhetők el.
1. Ábra. Az építés témájához kapcsolódó fenntarthatósági problematika rendszerezése 4 halmazban.
természeti környezet elemei föld (talaj) víz levegő energia élővilág | a e b i j h m f l k d g c | épített környezet szintjei és elemei város épület termék |
építési folyamat beruházás, tervezés, gyártás, kivitelezés, üzemeltetés, karbantartás, felújítás, bontás | fenntarthatóság kérdései környezeti gazdasági társadalmi intézményi |
A fenntartható építés hazai indikátorainak gyűjtése az alábbi csoportokban történik (a zárójelbe tett betűk az egyes csoportok által érintett halmazmetszetek betűjelét jelölik):
1. Egészséges épületek és a természeti környezet elemei (m)
2. Épületek létesítési és üzemeltetési energiája (m)
3. Hulladékkezelés és újrahasznosítás (m)
4. Tartósság, javíthatóság, cserélhetőség és karbantartás (m)
5. Városi környezetminőség (j)
6. Épületek (m)
7. Lakásépítés, lakásminőség (m)
8. Termékek (m)
9. Kulturális örökség és esztétikai minőség az építészetben (f)
10. Minőségbiztosítás az építésben, épületállomány diagnosztizálása és felújítása (k)
11. Építési folyamat (m)
12. A fenntartható építés szociális és gazdasági feltételei (m)
4. Az indikátorok gyűjtése és felhasználása
A CRISP hálózat egyrészt egyedi indikátorok, másrészt indikátor rendszerek gyűjtésére törekszik. Ebből a célból a résztvevők közös megegyezése alapján egy-egy adatlap került kialakításra, külön az egyedi indikátorok és külön az indikátor rendszerek számára. A hazai munka ehhez kapcsolódik, így egy hasonló - a nemzetközi CRISP adatlaptól néhány pontban mégis eltérő - adatlapon gyűjti az indikátorokat először vázlatos, később részletes formában. Az adatlapon szereplő legfontosabb információk az indikátor megnevezése, rövid leírása a kulcsszavak kiemelésével, mértékegysége, illetve a mérés vagy értékelés módszere. Egy közismert indikátor például az ablakok transzmissziós hővesztesége, ami az ablakokon keresztül történő transzmissziós hőveszteséget méri, célja pedig az energia-megtakarítás növelése. Ennek mértékegysége a W/m2K (hőátbocsátási együttható - K érték). A mérés illetve értékelés módszere kísérleti mérés vagy számítás.
A CRISP hálózatban résztvevő számos ország komplex indikátor-rendszereket használ, amelyek lakás, egyéb építési vagy városi projektek minőségét és fenntarthatóságát mérik és akár százas nagyságrendű egyedi indikátort tartalmazhatnak. Ilyen rendszerek például az osztrák komplex épület-minőség értékelő rendszer (TQ Total Quality Building Assessment System), az angol lakásminőség indikátorrendszere (Housing Quality Indicators), számos finn indikátorrendszer (EcoProp eco-efficiency indicators; Green Building Challenge indicators; REKOS; PIMWAG eco-efficiency indicators) vagy a svéd Hammarby Sjöstad város project értékelésére kidolgozott rendszer.
Az indikátorok számos területen felhasználhatók. A lakástámogatás, finanszírozás rendszerében az indikátorok alkalmazásával mérhetővé válik, hogy milyen minőségre vehető fel támogatás vagy hitel, a támogatásban és finanszírozásban hatékonyan lehet minőségi feltételeket érvényesíteni. A gyártás, a tervezés, illetve a beruházás során a fenntarthatóság követelményeinek való jobb megfelelést lehet elérni. A termékek forgalmazásánál létre lehet hozni például a termékdíj és támogatás rendszerét (pl. öko-pontok alapján), vagyis a fenntarthatóság szempontjainak jobban megfelelő termékek előnyösebb helyzetbe hozhatók. A műszaki, építési szabályozás területén az indikátorok segíthetik a teljesítményelvű építés elterjedését. Az indikátorok az oktatás során is támogathatják a fenntartható építés elveinek ismertté tételét. A lehetséges végfelhasználók köre gyakorlatilag az építési szektorban tevékenykedő minden szervezetet, intézményt lefed.
Az indikátorok alkalmazásában egy erre a célra kifejlesztett számítógépes keresőrendszer nyújt majd segítséget, amely lehetővé teszi az egyedi igényeknek megfelelő keresést. A speciális tervezői, beruházói, hatósági, intézményi stb. igényekre konkrét indikátorok, illetve indikátor-rendszerek alkalmazása felelhet meg. A széleskörű használathoz alapvetően a megfelelő terjesztés, oktatás, hozzáférés biztosítása szükséges, illetve bizonyos érdekeltség az indikátorok használatában.
PhD. Tiderenczl Gábor
ÉMI Kht.