Trópusoktól havasokig – 16. Nemzetközi Passzívház Konferencia
16. Nemzetközi Passzívház Konferencia 2012, Hannover
Felmerülhet a kérdés, vajon mi újat tud adni 15 év után is a rendezvény? Nem kellett csalódnunk, és talán nem véletlen, hogy idén is több mint ezer résztvevő vett részt a kétnapos konferencián. Minden eddiginél több és jobb passzívházat láthattunk. Aki még mindig azt gondolja, hogy a passzívház egy csúnya, unalmas, műanyagba csomagolt családi ház valahol a német nyelvterületen, annak ideje átértékelni a véleményét. A passzívház nem egyenlő a lakóházzal, gyakorlatilag minden épületfunkció elképzelhető a technológia alkalmazásával, láthattunk jó pár példát erre, a bemutatott projektek többsége középület és soklakásos épület. A passzívház nem egyenlő az unalmas, csúnyácska formálással, egyre több a kifejezetten dizájnos passzívház. A passzívház nem jelenti, hogy csak mesterséges anyagokat alkalmaznak a tervezői, számtalan példát láthattunk a természetes és organikus anyagokból épülő passzívházakra, és az a tévhit is megdőlni látszik, hogy csak Németországban, esetleg Ausztriában van létjogosultsága a technológiának – a mediterrán, sőt trópusi klímán is alkalmazhatók a passzívház elvek (persze nem pont úgy, mint mondjuk Németországban).
A konferencia minden eddiginél nemzetközibb jellegű volt. Az előadók és a résztvevők között is többségben voltak a külföldről érkezők, az előadások zöme a passzívház követelményrendszer különböző régiókban történő alkalmazási lehetőségeit vizsgálta. A 674 oldalas konferencia-kiadványban található előadás-összefoglalók jól tükrözik a passzívház-technológia nemzetközi térnyerését. Európában az uniós szabályozásnak köszönhetően vezető téma a „közel nulla” energiafogyasztású épületkoncepció, a passzívházak ennek a követelménynek tökéletesen megfelelnek, (nálunk épp a napokban került ismertetésre 2020-tól bevezetésre kerülő hazai verzió első tanulmánya, mely szintén passzívház alapokra épül).
Európában zömében a közép-európai klímazóna követelményeinek megfelelő megoldások a legelterjedtebbek, de egyre több épületet valósítanak meg a mediterrán térségben, ahol alacsonyabb hőszigetelési értékkel (például elég a szokványos dupla üvegezésű ablak) is „hozni lehet” a passzívház követelményt. A különböző klímazónákban más és más megoldások szükségesek, ezért sok előadás témája volt a különböző klimatikus zónában történő tervezés – konkrét esettanulmányok elemzésével. Sokan jöttek Kínából, Dél- és Észak-Amerikából, Kanadából, Svédországból, Koreából és Spanyolországból. Mindenhol lehet passzívházat építeni – ami kiváló komfortot biztosító, rendkívül alacsony energiafelhasználású, gazdaságosan megépíthető épületeket jelent –, bárhol a világon. Ez nem egy teoretikus megállapítás – számos gyakorlati példát láthattak a konferencia résztvevők, minősített passzívházakat a mediterrán meleg és a forró trópusi égövön, valamint az extrém hideg klímán is.
Természetesen más tulajdonságú épületkomponensek szükségesek a különböző éghajlati régiókban, ez eltérő piaci igényeket jelent, mely rugalmasságot és együttműködést kíván a gyártóktól – a nyílászáróktól a hőszigetelési rendszereken át az épületgépészetig. A minden korábbinál nagyobb kiállításon ezekre láthattunk remek példákat, köztük új megoldásokat, termékeket.
Rendkívül tanulságos volt a mediterrán klímára tervezett passzívházak tapasztalatait megismerni. Hazánkban is egyre nagyobb kihívást jelentenek a meleg nyarak – megfelelő tervezéssel és épületüzemeltetéssel sokat tehetünk a kellemes belső klímáért és az alacsony számlákért. Egy katalán példa: a jól hőszigetelt, könnyűszerkezetes átriumos épület téli és nyári körülmények közötti viselkedését Josep Bunyesc spanyol építész ismertette.
Valódi különlegesség volt a bemutatott projektek között az új osztrák követségi épület Indonéziában. A trópusi klímára készült passzívház kihívása az árnyékolás, hűtés és párátlanítás volt. Az úttörő passzívház projektet a tervező, a nálunk is ismert előadó, Fritz Öttl ismertette. Berthold Kaufmann és társai beszámoltak a forró és nedves dél-kínai régió passzívház-kutatásairól, és autentikus forrásból megismerkedhettünk egy Bhutanba (Himalája) tervezett passzívházzal is.
A passzívház követelményrendszer bármilyen épülettípusra alkalmazható. A konferencián ismertették a világ első passzívház teniszcsarnokát, melynek építtetője a híres svéd teniszező Stefan Edberg (Építész: Kent Pedersen, Vaxjö, Svédország), egy új kórházat Frankfurtban (Wörner und Partner planungsgesellschaft), szállodát, iskolákat, irodaházakat – a passzívházakra jellemző kiemelkedő energiahatékonysággal. Valamennyi passzívház méretezési szoftvere a PHPP, melyet idén továbbfejlesztettek, és a klímaadatok immár hozzáférhetőek az iPHA-tagok (Nemzetközi Passzívház Szövetség) számára. (Magyarországon a PAOSZ (Passzívházépítők Országos Szövetsége - az iPHA magyar tagszervezete). A konferencián Magyarországot idén is a PAOSZ képviselte. Hazánkban is vannak új fejlemények, gondoljunk például Portik Adorján szabad formálású passzívházára.
Kiemelten foglalkozott a konferencia a passzívházak gazdaságossági kérdéseivel, kiemelném az angol Architype (építész: Jonathan Hines) passzívház iskoláját, melyeket többletköltség nélkül valósítottak meg. Ez a tapasztalat egyébként egybevág a hazai tapasztalatokkal: jelenleg épül az első magyar passzívház-iskola, melynek költségvetése nem több, mint egy hagyományos építkezésé. Sok angol passzívháztervezővel lehetett találkozni a konferencián, közülük is kiemelném a Bere építészirodát, akik szűk költségvetésből hozták létre a Mayville közösségi központot (építész: Justin Bere), természetesen passzívház minőségben.
A 16 szekcióban tartott, 90 nemzetközi előadással teli konferenciát szakmai rendezvények és fórumok egészítették ki, és a hagyományokhoz híven lehetőség volt szervezett épületlátogatásokon részt venni. Hannover városa különböző kedvezményekkel és programokkal támogatja a passzívházas építkezéseket – ennek köszönhetően az új építkezések 30%-a passzívházként épül meg.
Szekér László
építész (PAOSZ)
vélemény írásához jelentkezzen be »