építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Újpesti víztisztító mű

III. díjban részesült az 1-es számú pályamű. Szerző: Artonic Design Kft., tervezők: Orbán Csaba, Tölgyesi-Morvai Krisztina

III. díjban részesült az 1-es számú pályamű.
szerző: Artonic Design Kft.
tervezők: Orbán Csaba, Tölgyesi-Morvai Krisztina

 

Újpesti víztisztító mű - Artonic
Újpesti víztisztító mű - Artonic
 
Újpesti víztisztító mű - Artonic
Újpesti víztisztító mű - Artonic
Újpesti víztisztító mű, Váci őt felől - Artonic
Újpesti víztisztító mű, irodák - Artonic
Újpesti víztisztító mű - Artonic
Újpesti víztisztító mű - Artonic
Újpesti víztisztító mű, étterem - Artonic
Újpesti víztisztító mű, szoba - Artonic
 

 


Részletes bírálat
A pályázók a terület alapértékeit helyesen felismerve és koncepciójukat példásan alátámasztott módon indokolva jó (összetett) funkciót – konferencia- és kiállító-központot – javasolnak intézményi besorolással. A meglévő, védett épületek közül csupán a déli szűrőházat és a két derítőt javasolják megtartani, ami nem jellemző a pályaművek sorában, de a bemutatott módon mégis „védhető” álláspont. Ilyen formán nem a régi struktúrát találták védendőnek, hanem az egyes objektumokat, amelyeket azután vagy szabadon hagynak, vagy – részben, illetve egészen – az új struktúra szerves részévé tesznek, ekként igazolva a terv létjogosultságát.

 

Az új funkciók valós igényt fednek le, és reális (megvalósítható-fenntartható) javaslatnak tekinthetők. A konferencia- és kiállítóközpont-„hiányos” főváros északi térsége kiválóan alkalmas lehet e funkció elhelyezésére, ellátva egy tágabb északi régió hasonló igényeit is.

A rendezett és karakteres beépítés alapvetően három tömbre osztható. Az első a meglévő (jellegtelen és értéktelen) lakóterület bontásával kialakított – a pályamű szándéka szerint innovatív technológiák befogadására, kisebb cégek számára kialakított, szakosított irodapark, a második a középső, szabad rekreációs zóna (a közepén kissé „lötyögő” derítőházzal), míg az új építés döntő részét a harmadik egység tartalmazza. A beépítés centruma egy vékony rácsos hártyaszerkezettel lefedett központi tér, amely az új beépítéssel keretezve magába integrálja a déli szűrőházat és az északi derítőket. Jól használható, jó arányú, egyben elegáns központja lehet az együttesnek nagyvonalú elrendezésével, ám érthetetlenül kisstílű, külpontos bejáratával. A kompozíció leglátványosabb, egyben azonban legvitathatóbb eleme a Váci úti építési sáv északi sarokpontjához tervezett szálloda-torony, mely mind a szobaszám, mind a magasság tekintetében túlméretezett, ráadásul pozíciója sem tűnik kedvezőnek, mert indokolatlanul rászorul a főútra, látványa pedig a hídpillérekkel együtt zavaró lehet. A legfelső szintre tervezett „fejnehéz” konzol (étterem) – különösen a földrengési hatásoknak ellenálló épület megfelelő kialakítása esetén – szerkezetileg is erősen megkérdőjelezhető.

A terv a fejlesztési igények szerint jól szakaszolható, ütemezhető. A pályamű gyenge pontja – mely éppen a nagyvonalú kompozíció sajátosságából, vagyis a kiállító központ centrális terét keretező beépítés zártságából adódik – a környező területekkel való kapcsolat megoldatlansága, az együttes túlzott mértékű befelé fordulása.

A pályamű – a tervek közül egyedüliként – újraértelmezi a műemléki védelem alatt álló együttest és olyan alternatív lehetőséget kínál egy piacképes funkció-kör befogadására, mely a további tervezés egyik lehetséges kiindulási alapjaként sem zárható ki.

A Bíráló Bizottság a pályaművet III. díjban részesítette.

vélemény írásához jelentkezzen be »