| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek/Infrastruktúra

Újra a Tervtanács előtt a 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri állomása és felszíni rendezési koncepciója

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Újra a Tervtanács előtt a 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri állomása és felszíni rendezési koncepciója
Helyek/Infrastruktúra

Újra a Tervtanács előtt a 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri állomása és felszíni rendezési koncepciója

2005.06.20. 08:45

Projektinfó

Szerzők:
Szentpéteri Márton

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

A Tervtanácson a legkomolyabb vita az aluljárókkal kapcsolatban, illetve a felszíni gyalogos forgalom tervezett átalakításával kapcsolatban alakult ki.

Korábban tudósítottunk már a Fővárosi Tervtanács "monstre" 4-es metró napjáról, ahol a tíz állomás gyakorlatilag egy-egy napirendi pontnak felelt meg, így sokszor a teljes koncepció is csak vázlatosan érvényesülhetett Erő Zoltánék prezentációjában. Akkor a Tervtanács arra kérte a tervezőket, jelesül Gelesz Andrást, hogy a Móricz Zsigmond körtér terveit gondolják újra. E kérés folyományaként láttatható a június 8-i Tertvatanács újabb napirendi pontja. Ne gondolja azonban senki, hogy a szakmai vita nyugvópontra jutott volna, ez a komplex projekt annál sokkal bonyolultabb kérdéseket vet fel, minthogy rövid úton végleges szakmai döntéseket lehetne hozni. Minderre szerkesztőségünk figyelmét Erő Zoltán is felhívta, aki ugyanakkor azt is jelezte, hogy a legutóbbi Tervtanács óta is gőzerővel folyik a munka tovább, s úgy két héten belül várható definitív válasz a felmerült kérdésekre. Az ügyre tehát még visszatérünk.



A Tervtanácson a legkomolyabb vita az aluljárókkal kapcsolatban, illetve a felszíni gyalogos forgalom tervezett átalakításával kapcsolatban alakult ki. András István opponenciájában mindjárt fölhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a gondok a 2002-es KSzT-ből származnak, hiszen minden aluljáróellenes szakmai vélemény ellenére a Móriczon végül is számos olyan aluljáró épült, amiről ma már bátran állítható, hogy fölösleges beruházás volt.

Schneller István, Budapest főépítésze, a Tervtanács során igen intenzíven támadta az "aluljárók városának" vízióját, s a most kialakításra javasolt metróállomás aluljárójának a hosszanti gyalogos forgalom előtti megnyitása ellen emelt szót, akárcsak az opponens. Schneller összefoglalójában azonban megadta magát a jelenlévők szakmai érvei mellett, s a következőképp összegezte a Tervtanács véleményét:

  1. több fényt kell biztosítani a felszínről az állomáson;

  2. a kétkijáratos sémát kell továbbgondolnia a tervezőknek;

  3. a gyalogos közlekedést a hosszanti aluljáróban biztosítani kell, de az agora-funkciókkal szemben csupán dohányáru, virágos, és újságos boltok telepítése támogatható.

A közlekedési koncepciók részletes vitája nem eredményezett mást, minthogy a Tanácsnak el kellett ismernie, a kérdésben nem tud megnyugtató álláspontot kialakítani. Ugyancsak a Tervtanács hatáskörén kívülálló tényező a 6-os villamos végállomásának, a legendás "huroknak" az átalakítása, hiszen az a BKV Rt. hatáskörébe tartozik, azzal azonban a teremben mindenki egyetértett, hogy ez a döntés megkerülhetetlen szükséglet ahhoz, hogy értelmes térrendezési verzió születhessék meg a XI. kerület e fontos csomópontjában. Schneller zárómondatában Dévényi Tamás felvetését ismételte meg, amennyiben felhívta a figyelmet arra, hogy az új aluljáró megtervezése nem tekinthet el a korábban tulajdonképp értelmetlenül megépült aluljárók arculatától.



A Tervtanácsról tudósító újságíró minden tekintetben elégedett lehetett azzal, milyen komolyan veszik jeles építészeink a metró ügyét. Egy dolog azonban rendkívül zavaró volt. Ez pedig a több hozzászólásban is artikulálódó hajléktalan-ellenes hangvétel. A sok szempontból jogos aluljáró-ellenes urbanista szemlélet egyik aduásza a hajléktalanok szidása, mintha minden esetben ők tehetnének arról, hogy a társadalom perifériájára kerültek. A közterek újraértelmezését hangoztató nájmódi szellemi trendek nem éppen ilyen attitűdöt tükröznek mostanában a nagyvilágban. Megdöbbentő, ahogy Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke, "ki a hajléktalanokkal az aluljárókból!", vagy "ne legyen ez tervezési kérdés!" jelszavakkal szól indulatosan hozzá a vitához. Mindeközben a korábbi körtéri aluljárók új funkciójának spontán agyviharában senkinek sem jut eszébe az a humánus megoldás, hogy hajléktalanszállóvá alakítsuk azokat, s ne múzeummá, avagy földalatti plázává.

SzeM

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.