Technológia

Utcaépítészet új utakon

1/6

Kovács Zoltán

KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon

KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon

KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon

AD-L/2003 - szintén Elismerő Oklevelet kapott pavilontípus. Jól jelképezi azt, hogy az új szemlélet mellett megmarad a hagyományos is.

?>
Kovács Zoltán
?>
KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon
?>
KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon
?>
KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon
?>
AD-L/2003 - szintén Elismerő Oklevelet kapott pavilontípus. Jól jelképezi azt, hogy az új szemlélet mellett megmarad a hagyományos is.
?>
1/6

Kovács Zoltán

KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon

KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon

KT-12-L típusú hírlapárusító pavilon

AD-L/2003 - szintén Elismerő Oklevelet kapott pavilontípus. Jól jelképezi azt, hogy az új szemlélet mellett megmarad a hagyományos is.

Utcaépítészet új utakon
Technológia

Utcaépítészet új utakon

2006.09.25. 11:07

Cikkinfó

Támogatott tartalom

A Magyar Termék Nagydíj Elismerő Oklevelének elnyerése egy új szemlélet sikeres megmérettetését jelentette az Antiqua Kft. számára.

A Magyar Termék Nagydíj Elismerő Oklevelének elnyerése egy új szemlélet sikeres megmérettetését jelentette az Antiqua Kft. számára.

Az Antiqua az elmúlt 15 évben egyedülálló küldetést valósított meg a hazai köztéri építészetben: mindig sikerrel elégítette ki a legaktuálisabb, legegyedibb várostervezési és piaci, kereskedelmi igényeket, miközben elkötelezett képviselője maradt az időtálló minőségnek és az utcaépítészet hagyományainak.

 

Kovács Zoltán építész, a pécsi székhelyű vállalkozás alapítója, tervezője és ügyvezető igazgatója a rendszerváltás után aprólékos levéltári kutatásokra alapozva élesztette újjá a hazai utcaépítészetet. Tervezői munkáiban azóta is az adott közösség építészeti kultúrája és az épített környezet tisztelete tükröződik. Gyártóként pedig ma is csak a legkiválóbb minőségű, időtálló alapanyagok felhasználását és gondos, manufakturális jellegű feldolgozását tartja méltónak ezen hagyományok köztéri megjelenítéséhez. Kiemelt szerep jutott ebben a fának, mint ősi építőanyagnak és tiszteletteljes megmunkálásának. Kovács Zoltán a kulturált köztéri építészet megvalósításához igényes és értő partnerekre talált az ország városépítészeiben, főépítészeiben, akik felkészült tudatossággal használták az Antiqua pavilonokat a városépítés építőkockáiként. A folyamatos piaci keresletnek való megfelelés pedig azt eredményezte, hogy a vállalkozás képessé vált bármilyen egyedi kereskedelmi igény kielégítésére. Így testesültek meg az Antiqua pavilonokban harmonikusan a különböző, joggal felmerülő társadalmi igények, miközben maguk a pavilonok is kultúraformáló tényezővé váltak: igényes köztéri jelenlétükkel óhatatlanul is hatottak a „közízlésre".

 

A „közízlés" azonban soha nem állandó: forma és funkció folyamatos átalakuláson megy keresztül. Az ebből adódó változásokra az utcaépítészetnek kell a legérzékenyebben reagálnia, hiszen az találkozik legközvetlenebbül az emberrel. Kovács Zoltán úgy gondolja, a hagyománytisztelet és az időtálló minőség állandó érték marad, de a köztéri építmények funkciói újabbakkal bővülnek, átértelmeződnek. A formának pedig igazodnia kell a modern építészeti környezethez is, korszerűnek kell lennie a szó elsődleges értelmében. Az utcaépítészet alkotásainak közvetítenie kell múlt és jövő között, és az interaktivitás jegyében közvetítenie kell a jelenben egymás mellett élő emberek között is. Ezt már a magas hozzáadott értékkel bíró, minőségi anyagok magyarországi megjelenése és elérhetősége is lehetővé teszi.

 

Az új Antiqua koncepció megvalósítására először Győrben, a Baross úti pavilonrekonstrukció kapcsán történt kísérlet. Ebben a forgalmas sétáló- és bevásárló utcában száz méteren belül találunk XV.-XVI. századi, több emeletes reneszánsz-, valamint gazdagon díszített homlokzatú barokk épületet, és a II. Világháború ütötte „foghíjakba" applikált vasbetonpótlásokat, csillogó gyorséttermet. Az Antiqua „elforgatott" alaprajzú, dinamikus építészeti kialakítású megoldása egyelőre azonban csak terv maradt.

 

A következő kísérlet már sikerrel járt. A bibliai bölcsességgel ellentétben Kovács Zoltán saját hazájában lett próféta: az Antiqua új, a modern kor szükségleteire válaszoló szemléletét megtestesítő, exkluzív kivitelű KT-12-L/2006 típusú hírlapárusító pavilont, aminek társtervezője Széll Attila Béla volt, ez év nyarán helyezték el a pécsi Kossuth téren. A felhasznált anyagok kiváló minőségében (pl.: a „szokásos" borovi fenyő szerkezet, Krupp finomacél bevonatú tető), azok hagyománytisztelő megmunkálásában (manufaktúra) továbbra is az utcaépítészet legautentikusabb hagyományait folytatta az Antiqua. A több mint 15 éves hazai és külföldi piaci jelenlét tapasztalatait sikeresen ötvöző átgondolt kialakítás azonban a modern nagyvárosi ember igényeire reagál: interaktivitásra ösztönöz.

 

A világosságot, nyitottságot sugalló kétrétegű (törhetetlen) üveg felületek és ajtók, az akadálymentesíthető bejárat felett elhelyezett, mindig kellemes klímát biztosító légfüggöny, a város polgárainak a hirtelen jött zivatar ellen is biztos védelmet nyújtó rozsdamentes tető, és a pavilon esti fényorgonája igazi „meeting point"-tá teszi ezt a kioszk-ékszert. Ezt a „találkozó pont" hatást tovább fokozza az ebben az építészeti műfajban különlegességnek számító modern, de mégis hangulatos belső eladótér. A 12 négyzetméteres alapterületre hihetetlen sok funkciónak kellet helyet találni, de mégsem lett zsúfolt, sőt, egyszerre akár négy-öt embernek jut hely a vásárlásra. A pécsiek gyorsan megszerették az új pavilontípust. Ez év szeptember 7.-én, a Parlamentben a Magyar Termék Nagydíj pályázat Kiírók Tanácsa pedig hivatalosan is elismerte az KT-12-L-ben megnyilvánuló magas minőséget.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.