Városrész-központ Pesthidegkúton – ötletpályázat

Eredménylista, pályaművek, a zsűri ajánlásai

A tervpályázat tárgya

A Hűvösvölgyi Tömegközlekedési Csomópont környezetében található köz- és magánterület átalakításával új városrészközpontot kíván az önkormányzat létrehozni. Feladat a többnyire szolgáltatás, kereskedelem és vendéglátás funkciójú terület közterületi és építészeti elemeinek meghatározása, tekintettel a terület természeti- és épített környezetére.
Feladat a tervezett körforgalmú csomópontot övező térfalak kedvező megjelenítésére megoldást adni úgy, hogy a szolgáltató központ rendeltetése legyen a mai kor igényeit kielégítő, és a tervezett épület-együttes legyen a városrész történeti múltjából eredő kisvárosias megjelenésű.

A tervpályázat célja

Az önkormányzat ötletpályázat keretében keresi a megoldást a műszakilag elavult, többnyire földszintes, helyenként bódé jellegű terület átépítésére. Kiíró azokat a megoldásokat várja, melyek úgy funkciójában, mint megjelenésében optimális állapotot hoznak létre a kialakuló városrészközpontban.
A terület elsődleges feladata kultúrált megjelenésű, jól működő közúti közlekedési csomópontot befogadni, ugyanakkor a kialakuló építési telkek a városközponti szerepből adódó rendeltetést kell szolgálják.
A tervezési terület a kerületrész találkozóhelye, közösségi terület, az antik világ agórája. A Kiíró célja a terület ezen szerepét megtartani, erősíteni.

A Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy első díjat nem ad ki.

Rangsorolás nélküli megosztott második díjban (1,2 millió Ft) részesítette:

- a 7. bírálati sorszámú pályaművet

szerzői: építész: Kálmán Ernő DLA Remeteszurdok Kft.
kerttervező: Hlatky Katalin
közlekedés: Rohrer Ádám
munkatársak: Albrecht Beáta, Balogh Csaba, Novák Róbert

- a 13. bírálati sorszámú pályaművet

szerzői: Németh Géza, Varga Zsuzsanna, Salfer András, Pálla Károly TÉR-HÁLÓ Kft.

Rangsorolás nélküli megosztott harmadik díjban (900 ezer Ft) részesítette:

- a 12. bírálati sorszámú pályaművet:

szerzői: Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás Építész Stúdió Kft., Grand Gabriella, Sajtos Gábor, Szabó Tibor Építészlabor, Balogh Péter István, Hómann János, Mohácsi Sándor, Pécsi Máté Stúdió ’73

- a 8. bírálati sorszámú pályaművet:

szerzői: Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Finta Sándor, Vadász Orsolya SPORAARCHITECTS Kft.
Munkatársak: Várhidi Bence, Erö Zsolt

- a 11. bírálati sorszámú pályaművet:

szerzői: Obermayer István OBERART Bt., Jaklics Ervin, Dálnoky Tibor LAKÓTERV ’96 Bt.

Megvételben (800 ezer Ft) részesítette:

- a 16. bírálati sorszámú pályaművet:

szerzői: Antal Máté, Brückner Dóra, Csipak Csilla, Varga Péter István VPI STÚDIÓ Bt.
tájépítész: Kokesch Kató

- a 2. bírálati sorszámú pályaművet:

szerzői: Lukáts István, Csaba Gyula, Sztanics Gábor, Rádóczy László, Csaba Ders PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft.

- a 10. bírálati sorszámú pályaművet:

szerzői: Kajdócsi Jenő KJT STÚDIÓ Kft., Farkas Károly WOLF STÚDIÓ Kft
munkatársak: Franta Eszter, Gesztesi Tünde, Kis Bernadett, Szakonyi Gábor

A Bíráló Bizottság tagjai:

Elnök: Juhari Katalin, a Magyar Építész Kamara delegáltja
Társelnök: Koncz Imre, II. ker. Önkormányzat Képviselő-testülete
Tagok
Beszédes Rita, II. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal,
Jánossy Péter,
Szász Mária Raiffeisen Ingatlan Rt.,
Kapsza Miklós Önkormányzati Tervtanács,
Cseh Zsolt Főpolgármesteri Hivatal
Jogi szakértő: dr. Zala Katalin II. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Bírálati szempontok

A Bíráló Bizottság kereste azt a megoldást, amelyben a zöldbeágyazott jelleg, a kisvárosi arculat érvényre juttatása a legnagyobb mértékben megvalósul.
Az ötletpályázattól vártuk a városrészközpontban a „XXI. századi agóra" megteremtésének lehetőségét és legkedvezőbb megfogalmazását. A közterület fejlesztéssel létrejövő terület – közlekedési csomópont – otthonosságát jelentő térépítészeti elemek alkalmazása is emelheti a pályamű színvonalát.
Vizsgálta a bizottság a megváltozó karakterű épített környezet és a megmaradó eredeti környezeti elemek közötti összhang vagy szándékolt feszültség megteremtésének módját.

Az ötletpályázat eredményének összefoglalása

A tervpályázatot 26-an vették ki, és 17 db  terv érkezett be határidőre. Egy pályázatot a Bíráló Bizottság a pályázat felbontása nélkül kizárt, mivel annak feladása nem a kiírásban meghatározott módon történt.

A beérkezett és elbírálásra került pályaművek átlagos színvonala igen magas volt, számos továbbfejleszthető gondolatot vetett fel, ezért összességében megállapítható, hogy a tervpályázat jó eredménnyel zárult.

A Bíráló Bizottság nehéz helyzetben volt, mivel a díjazásra szánt összeg behatárolta a díjazható tervek számát, ami az átlagos magas színvonal mellett szükségszerűen korlátozta a díjazásban vagy megvételben részesült tervek számát. A Bizottság ezen belül törekedett arra, hogy e tervek száma minél magasabb legyen. Mindezek ellenére olyan pályamű nem érkezett, amely – talán éppen a feladat sokrétűsége és összetettsége miatt – minden kérdésre egyértelműen meggyőző választ adott volna. Ezért a Bíráló Bizottság első díjat nem adott ki, továbbá a második és harmadik díjat megosztotta. Rangsorolás nélkül két második és három harmadik díjat adott ki.

Általános észrevételek

Azok a pályaművek tudtak leginkább eredményesek lenni, amelyek a lehatárolt tervezési terület problémáját a tágabb városi szintű összefüggések felől közelítették meg, és keresték a tervezési terület és környezetének kapcsolatát. Ennek a tágabb körű vizsgálatnak eredményeként érkeztek olyan előremutató javaslatok, amelyek nem a körforgalom és forgalmi csomópont köré, hanem egy védettebb gyalogosforgalmi zónában hozták létre az agóra szerű központi teret illetve tércsoportot.
A Bíráló Bizottság előnyben részesítette azokat a pályaműveket, ahol a zöld környezetet szervesen integrálták e tércsoportba, és ha ez a gyalogos zóna jó arányú, humánus, differenciált városi közösségi tereket eredményezett.

A természetes zöldkörnyezet bevonása – beleértve a vízfelületek kialakítását, az Ördögároknak revitalizált módon való megjelenítését, a két tájvédelmi körzet szerves bekapcsolását, zöldfolyosók létesítését, valamint a maximális zöld környezet és felületek (zöldtetők, tetőkertek) alkalmazását – a Bíráló Bizottság véleménye szerint meghatározóan előnyösnek tekinthető.

A tervezett Hidegkút városrészközpont egyidejűleg kell, hogy megjelenítse Buda egyik kerületének alközpontját, ugyanakkor egy kertvárosias beépítésű terület szerves elemét is. Ebből következően ez határozza meg a terület léptékét és beépíthetőségének mértékét. Ezért az alacsony, falusias jellegű terveket éppen úgy előnytelennek ítélte a Bíráló Bizottság, mint a túlzottan magas, zárt épülettömegeket.
A tervezett épületek léptéke és hangulatvilága a fontos döntések körébe tartozik. Több terv helyesen igyekezett a csatlakozó zónákban a szabadon álló kisebb tömegek léptékéhez igazodó épületeket tervezni.

A térfalak kialakítása és téralkotásra törekvés a nagy gépkocsiforgalom miatt a forgalmi utak irányából is indokolható volt, és ezen belül hangsúlyos elemek adása. E mellett azonban előnyös az elkülönülő, nyugodtabb gyalogos forgalom köré szervezett terek és térstruktúrák létrehozása.

Néhány terv elsődleges szempontnak ítélte a zöld környezet minél nagyobb mértékű kiterjesztését a tervezési területre, aminek következménye egyes létesítmények szintalatti elhelyezése, túlmenően a gépkocsi tárolás megoldásánál. Ez, amennyiben a terepadottságok kihasználásával történt, elfogadható törekvésnek ítélhető. Néhány esetben azonban ez erőltetett megoldást eredményezett. Természetesen nagyobb léptékű épületek, nagyobb szintterületek kialakítása esetén a zöldtető alatti megoldás kedvezően befolyásolhatja az épületek tömegének léptékét.

A tervek nagy része a további tervezéshez jelentős segítséget ad a térburkolatok, utcaburkolatok, zöldfelületek, növényzet megválasztására vonatkozóan is, összefüggésben a tervezett épületekkel.
A megadott közlekedési rendszert a pályázatok túlnyomó részben figyelembe vették, és azt helyenként továbbfejleszteni igyekeztek, különös tekintettel a gépkocsitárolók és a kereskedelmi létesítmények feltöltésére.

A Bizottság fontosnak tartotta egyes utcák túlterhelésének elkerülésére vonatkozó törekvéseket, elsősorban a Rezeda utca vonatkozásában.

Előnyösnek ítélte meg a Bizottság, ha a terv kitért a meglévő villamos és autóbusz végállomás felőli kapcsolatra, valamint a környezet felé vezető turista és kerékpár utak helyzetére.

Számos terv javasolta a P+R parkoló kialakítását az 1. területhez kapcsolódóan. E javaslatok távlatban való figyelembe vételét fontosnak ítéli a Bizottság.

Használható ötletek közé sorolja a Bizottság azokat a funkcionális javaslatokat, amelyek a területen elhelyezendő létesítmények körét gazdagították (Vámház turistaközponttá alakítása, jégpálya létesítése, mozi, rendőrség, házasságkötő terem, biopiac, libegő, stb.). A piac elhelyezésére vonatkozóan is számos érdekes gondolatot vetettek fel. Az egyes létesítmények méretezése, nagyságrendje hasonlóan számos variációt hozott. Ezek során a Bizottság a túlzott méreteket kerülve a reális középutat próbálta előnyben részesíteni, de a konkrét megvalósítás esetén további részletes igényfelmérés indokolt. (piac, városháza, patika, orvosi rendelő, stb.)

A későbbiekben különös hangsúllyal mérlegelendő az élelmiszer áruház volumenének meghatározása, e vonatkozásban több terv jelentős központi áruházat, míg más tervek több kisebb üzletet javasolnak elhelyezni a területen. Ennek eldöntése a kereskedelmi igények gondos elemzése után történhet.

Ajánlások

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fejlesztés a további tervezések során se lépje túl a KSZT-ben előírt mértékeket.
A területen elhelyezendő házak léptékét úgy kell megválasztani, hogy az kellő átmenetet adjon a környező beépítésekhez, ugyanakkor adjon kellő hangsúlyt az új kerületi alközpontnak is.
A Bizottság megítélése szerint kerülni kell egy új, nagy, pláza jellegű súlyos tömb létesítését, inkább törekedni kell oldottabb, összetettebb, tagoltabb épületegyüttes létrehozására. Amennyiben mégis nagyobb tömeg betervezésére kerülne sor, az minden esetben léptékében lebontva, kisebb tömegekből összekapcsolva alakítandó ki.

A hangsúlyos városközponti teret nem elsősorban és csak a forgalmi csomóponthoz kell szervezni, hanem nyugodtabb, a gyalogos forgalommal megközelíthető, agóra jellegű tér, vagy tércsoport létrehozására kell törekedni.
Fontos a környező zöldterülettel való kapcsolat biztosítása, és a területen minél több zöldfelület kialakítása, beleértve a zöldtetős megoldásokat is. Megvizsgálandó az Ördögárok érintett szakaszának revitalizációja, és vízfelületek kialakítása.

A terület beépítésének megvalósulása során az egyes tervek, egyes ingatlanok fejlesztésének összehangolására fontos a továbbiakban is hangsúlyt helyezni.
A forgalmi rendezés terveit a megvalósítandó beruházással összefüggésben és egyidejűleg szükséges lesz továbbfejleszteni, különös tekintettel a hidegkúti elkerülő út és a Hűvösvölgyi út csomópontjára, valamint a mellékutak tehermentesítésére.