Vastagon megéri!
Aki nézte már hitetlenkedve a januári gázszámláját, az tudja, hogy házának hőszigetelése nem kielégítő. Sokan vagyunk így. Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt túl szigorú követelményeket, de az épületek többsége azonban még ezeknek sem felel meg. Természetes tehát, hogy szigetelni kell az épületeket, és ezalatt legtöbbször a homlokzat hőszigetelését értjük.
Aki nézte már hitetlenkedve a januári gázszámláját, az tudja, hogy házának hőszigetelése nem kielégítő. Sokan vagyunk így. Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt túl szigorú követelményeket, de az épületek többsége azonban még ezeknek sem felel meg. Természetes tehát, hogy szigetelni kell az épületeket, és ezalatt legtöbbször a homlokzat hőszigetelését értjük. Így már csak egy kérdés marad: Milyen vastag legyen a homlokzati hőszigetelő lemez, vagyis: mennyire szigeteljen a fal?
A szigetelőképesség mértéke (U, W/m2K)
Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé, akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a hőmérsékletkülönbség. Ha falunk „U értéke", azaz a hőátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m2K - ami egy B30-as falazatnak felel meg -, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hősugárzót" a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk. Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hősugárzó" egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról!
Javasolt hőszigetelési vastagság
Míg a mai magyar építési gyakorlatban az 5-6 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban már ma is jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 9 cm, Szlovákiában pedig 10 cm a homlokzati hőszigetelés energiatakarékossággal kapcsolatos előírásokat kielégítő minimális vastagsága. A fűtési költségekkel takarékoskodni kívánók számára Magyarországon is a ma járatosnál lényegesen vastagabb,
a táblázatban megadott hőszigetelés vastagságokat célszerű alkalmazni. Vizsgáljuk meg, miért?
-
Szerkezet
Javasolt érték
Vastagság (cm)
U (W/m2K)
Vasbeton
12
0,30
Mészhomok tégla
12
0,29
Kisméretű tömör tégla, Kevéslyukú tégla, B 30
12
0,27
UNIFORM 13/19
10
0,29
Rába 25
10
0,30
Poroton 45/19
10
0,27
30 cm nút-féderes
7
0,28
38 cm nút-féderes
6
0,29
Mennyi lehet a többletmegtakarítás?
A javasolt hőszigetelés vastagságok alkalmazása esetén jelentős többletmegtakarítás érhető el. A számításokat a példaként választott, átlagos falfelületű, gyenge hőszigetelő képességű falazóanyagból (pl. B30) készült családi házra elvégezve a táblázatban látható eredményt kapjuk.
AT-H80 vastagsága (cm)
| U (W/m2K)
| Gázfogyasztás 1 m2 homlokzati felületre vetítve (m3) | Többletmegtakarítás*
| ||
Gáz (m3) | % | Ft/év | |||
6 | 0,45 | 4,5 | - | - | - |
8 | 0,37 | 3,7 | 120 | 16 | 12.000,- |
10 | 0,31 | 3,1 | 210 | 31 | 21.000,- |
12 | 0,27 | 2,7 | 270 | 40 | 27.000,- |
* átlagos méretű családi ház, 150 m2 falfelület esetén
Mikor térül meg a plusz hőszigetelés?
Bár a hőszigetelésnek komoly, pénzben nem mérhető előnyei is vannak, mégis, mindig felmerül a kérdés: mikor térül ez meg nekem? Ez most egyszerűen meghatározható. A 2, 4, illetve 6 cm plusz hőszigetelés költségét a mai általános kereskedői árak alapján számoltuk. Mivel a hőszigetelő rendszer költségeinek döntő többsége — ragasztótapasz, üvegháló, alapozó, vakolat, állványozás, kivitelezés — a hőszigetelés vastagságától független, a megtérülési idő számításánál csak a plusz hőszigetelés költségeivel kell kalkulálnunk.
AT-H80 vastagság (cm) | Többletköltség* (Ft) | Többletmegtakarítás* (Ft/év) | Megtérülés* (év) |
8 | 35.100,- | 12.000,- | 2,9 |
10 | 76.350,- | 21.000,- | 3,6 |
12 | 115.650,- | 27.000,- | 4,3 |
* átlagos méretű családi ház, 150 m2 falfelület esetén
Jól látható tehát, a plusz hőszigetelés igen rövid idő - 3-4 év - alatt megtérül! A megtérülés éveit követően a plusz hőszigetelés tiszta hasznot - 12 cm vastagság esetén 27.000 Ft-ot – termel évente.
A vastag hőszigetelés további előnye, hogy segít a klímaproblémák megoldásában.
Klíma először: nem kell a lakásba klíma
A vastag hőszigetelés segít abban is, hogy kánikulában se melegedjen fel a lakás az elviselhetetlenségig. Az esti szellőztetéssel energiabefektetés nélkül lehet a hőmérsékletet a normális szintre csökkenteni. Elmaradhat a klímaberendezések vásárlásának, beszerelésének a költsége, és nem fogyasztunk mértéktelen mennyiségű elektromos áramot sem. Ha mégis klímaberendezés alkalmazása mellett döntenénk, a hőszigetelés jelentősen javítja az üzemeltetés gazdaságosságát. Tudni kell, hogy a hideg energia háromszor olyan drága, mint a meleg energia, vagyis az, hogy nyáron a lakás hőmérsékletét egy fokkal csökkentsük, háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük azt. A hőszigetelés tehát megéri a klímával rendelkezőknek is.
Klíma másodszor: jobb lesz a lakásban a klíma
A vastag hőszigetelésnek további előnye, hogy télen a falak belső hőmérséklete jelentősen magasabb lesz, mint szigetelés nélkül. Például a szigeteletlen B30-as fal belső hőmérséklete egy hideg téli napon nem több, mint 13 °C, míg ugyanez a fal szigetelve legalább 18,5 °C (20 °C-os belső léghőmérséklet mellett). A hideg falak nem csak a penészesedését, légúti és reumás megbetegedéseket eredményezhetnek, hanem a kiküszöbölésükre egyedül alkalmas megoldás - intenzívebb fűtés- többletköltséget is okoz. A vastag hőszigetelés tehát a gazdaságos üzemeltetés mellett az egészségünk szempontjából is megéri.
Klíma harmadszor: a klímaváltozás ellen
A globális felmelegedés a CO2 és más, üvegházhatású gázok kibocsátása következtében sokkal erősebben jelentkezik majd az elkövetkezendő években, mint ahogy várnánk. A levegő széndioxid tartalma az elmúlt 200 évben több, mint egyharmadával növekedetett. Segíteni azzal tudunk, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, ennek érdekében hőszigeteléssel csökkentjük a legnagyobb energiafogyasztók, az épületek energiaigényét. A jól szigetelt ház fűtéséhez szükséges energia előállítása során évi 2,2 tonna széndioxid keletkezik, míg a szigeteletlen ház fűtése következtében több, mint 8 tonna kerül a levegőbe. A vastag hőszigeteléssel tehát a következő nemzedék javára fektetünk be.