Masznyik Csaba válasza Berényi András levelére.

Berényi András Hild-díjas főépítész hozzászólása a Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével készített – „A dolgok állása” című – interjú sorozat 10. fejezetéhez
a tervtanácsokkal kapcsolatban.

Ingatlanfejlesztés = Városfejlesztés? Lehet-e köztük közös nevezőt, célt, netán kompromisszumot találni? Pálfy Sándor, a BME Urbanisztikai Tanszék vezetőjének összefoglalója a Corvin-Szigony projekt kapcsán az ingatlan- és városfejlesztők között folytatott szakmai párbeszéd legújabb állomásáról, a BME-n megrendezett konferencia tapasztalatairól.

„A dolgok állása” című interjúsorozat kapcsán nem tisztem a MÉK, illetve az elnökség munkáját véleményezni, remélem megteszi majd a tagság, de a riportot jó lett volna aktualizálni, mert a készítése óta több, mint fél év telt el. Személyes érintettségem miatt azonban kénytelen vagyok riportonként (I-XII.) néhány tényt rögzíteni a pontos fogalmazás érdekében. Eltér István írása.

A magyar építésztársadalom anti-utópiákhoz való viszonyában, valójában vezető szerve(zete)inek stratégiájában a kinyilatkoztatás ellenében a hárításnak óriási szerepe van. Inkább vállalják a kettős prést, vagyis a külső megítélés és a napi tényleges gyakorlat közötti egyre nagyobb feszültséget, mint hogy a jogszabályalkotókkal (hatalommal, megbízókkal?) nyílt konfliktusba kerüljenek.

Mit tegyen az építész a mai magyar valóságban, hogy terve minden előírásnak és megbízói igénynek megfeleljen, átmenjen a tervtanácson - és emellett a ház még szép is legyen? Kulcsár Attila írása az építésügyi (túl)szabályozások alig-alig átlátható és követhető halmazáról, tizenkét tételben.

„Kisfiam, ha valamit elszúrsz, az nem baj. Baj akkor van, ha nem tudod megmagyarázni." E mondat jó ideje érvényes az építőiparban, s bizonyára más területeken is, elég csak az ismert mesefigurát, Mekk Eleket felidéznünk. Úgy tűnik, szakmai megtisztulást a válság sem hozott, kontárból nem hogy kevesebb, inkább több dolgozik manapság. A jelenségről Patartics Zorán osztja meg gondolatait.

Vajon mi mérnök elődeink titka? Hogyan építettek hosszú ideig működőképes, problémamentesen hasznosítható építményeket? Tanulmányában dr. Rigó Mihály ennek próbál utánajárni, vizsgálódása alapjául a 100 éve – a Kossuth Ferenc vezette minisztérium által – kiadott „A magyar királyi államépítészeti hivatalok szolgálatára vonatkozó műszaki utasítás” szolgál.

Az Építészet és kritika és írás második évadának első beszélgetésére került sor a FUGA Budapesti Kortárs Építészeti Központban, 2012. március 5-én este. A vendég ezúttal Moravánszky Ákos építész, a zürichi ETH (Eidgenössische Technische Hochschule) építészetelmélet professzora volt, akit Smiló Dávid és Csóka Attila Róbert kérdezett az építészeti kritika jelenlegi helyzetéről.

A magasházak kérdése még egyáltalán nem lejátszott meccs Magyarországon, a vitához most Pákozdi Imre korábban nem említett szempontokat vet fel, Meggyesi Tamás és Csáki Tamás gondolatainak bázisán, táj és építészet kontextusában.

Pákozdi Imrének a KOMMENTÁR 2011/5 számában megjelent cikkére reflektál Callmeyer Ferenc DLA Prima-díjas építész, aki írásában az építészeti bátorság budai Várnegyedhez kötődő, múltbeli példáinak felelevenítése mellett a helyszínhez kapcsolódó néhány, meg nem valósult saját tervét is elénk tárja.

Minden (politikai) korszaknak megvan a maga kedvenc presztízs-beruházása – gondoljunk csak a Nemzeti Színház vagy a négyes metró építésére. Az utóbbi hónapokban a Budai Vár fejlesztését tárgyaló elképzelések szaporodtak meg, egészen eltérő megoldásokat javasolva. A felvetések különböző szempontjait, hozzájuk kapcsolódó gondolatait Pákozdi Imre a Kommentár 2011/5 füzetében osztotta meg az olvasókkal, az írást, aktualitása okán, itt is közzétesszük.

"Az opponensek másról beszéltek, mint amiről Janáky. Figyelmen kívül hagyták, hogy ez a merőben személyes, levélformájú szöveg nem tudományos értekezés, hanem egy idős mester segélykiáltása”. Janáky István Levelek Árkádiából című előadása először Debrecenben hangzott el, majd a FUGA Akadémia sorozatában Budapesten is hallható-látható volt, ahol Tardos Tibor is hozzászólt a témához. Alábbiakban az élőszóban, illetve a Masznyik Csabával folytatott személyes levelezésben kifejtett véleménye olvasható szerkesztett formában.

Tom Kundig a hétköznapi életben farmert hord és nincs benne semmi, ami egy olyan sztárra emlékeztetne, aki 56 éves korára 70 (!) szakmai díjat nyert el, köztük az USA legrangosabb építészeti elismeréseit is. Sikere nem véletlen, olyan rejtett társadalmi értékrend jelenlétét igazolja, amely átgondolásra késztethet minket is saját közös ügyeinket illetően. Pásztor Erika Katalina írása.

„Azt mondják, sőt én még az elemi iskolában is azt tanultam, hogy a történelem az élet tanítómestere. Ma azonban már inkább azt a tanulságot szűrném le, hogy amit az ember magáról tud, az szinte minden tekintetben bizonytalan. A történelmi tudása, a jövőképe is. Végeredményben tehát úgy tűnik, hogy szinte mindaz, amit magunkról tudunk, mozgásban van, vagyis nem stabil.” Az idén nyolcvan éves Borvendég Béla írása.

Kis Péter badacsonyi borászatát már több alkalommal bemutattuk, különféle megközelítésekből. Most Bardóczi Sándor vállalkozott a táj és a ház rétegeinek értelmezésére, a Piranesi folyóirat 2011. őszi számában megjelent írásában.

„De túlozni Janáky Istvánnak is joga van, mint ahogy bárkinek módja van az ő írásait is mérlegre tenni, darabokra szedni, ízekre tépni – vagy megpróbálni megérteni, hogy végül is mit akar.” Janáky István Levelek Árkádiából című előadása először Debrecenben hangzott el, majd a FUGA Akadémia sorozatában Budapesten is hallható-látható volt. Az alábbi szöveg a 2011. november 24-i FUGA esten Masznyik Csaba építész - felkért opponens - elhangzott hozzászólásának szerkesztett változata.