| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

"Világ kertjei" - Daniel Libeskind építész portréja

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

"Világ kertjei" - Daniel Libeskind építész portréja

2003.03.12. 15:32

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Libeskind, Daniel

Daniel Libeskind Berlinben élő építész tervét választotta egyhangúlag a New York-i építészek bizottsága a 2001. szeptember 11-ikén lerombolt Világkereskedelmi Központ újjáépítésére.

Daniel Libeskind Berlinben élő építész tervét választotta egyhangúlag a New York-i építészek bizottsága a 2001. szeptember 11-ikén lerombolt Világkereskedelmi Központ újjáépítésére. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásban lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) helyén tátongó gödör, a Ground Zero beépítésére a világ minden tájáról beérkezett 407 pályázat közül két terv jutott a döntő fordulóba. Mindkét terv szerint a világ legmagasabb épülete emelkedne Dél-Manhattan fölé, meghaladva a malajziai Kuala Lumpur 444,9 méteres kettős toronyépületét a Petronast. A két terv kiválasztásáról az Alsó-Manhattan-i Fejlesztési Társaság, a telket tulajdonló New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság képviselői, valamint George Pataki, New York állam kormányzója és Michael Bloomberg New York-i polgármesteri döntöttek.

A New Yorki-i THINK építészcsapat Rafael Vinoly és Frederic Schwartz vezetésével Világkulturális Központot javasolt, amelynek 499,5 magasra emelkedő rácsos szerkezetű kettős tornyait "a XX. század Eiffel-tornyainak" nevezték el.

A nyertes pályázat Daniel Libeskind Berlinben élő, dekonstruktivista építész stúdiójának terve. Elképzelése szerint geometrikus épületekkel veszik körül az összeomlott ikertorony helyét, az épületek teteje a Ground Zerón kialakítandó emlékhely irányába lejtenek, amelyek közül a legmagasabb, egy tű alakú torony 532,8 méter, 1776 láb magas, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat dátumára utalva. Libeskind nyilatkozatai alapján irodalmi ihletői is akadtak a Világ kertjei elnevezésű tervének; Herman Melville (1819-1891) amerikai író, aki a Moby Dick című regényében az ember-végzet rémlátomást rajzolja meg és Walt Whitman, (1819-1892) a neves amerikai költő, az emberi jogok következetes képviselője. Libeskind egyik legismertebb műve a berlini Zsidó Múzeum, saját szavaival élve - "ez olyan épület, amely- - létrehoz egy történetet." Az alkotó az épület megálmodásáról vallva is zenei-irodalmi ihletettségre utalt; Schönberg befejezetlen operájára, a Mózes és Áronra és Paul Celan költeményeire.

Daniel Libeskind 1946-ban születetett Lódzban. Életpályájára, szellemiségére kihat zsidó származásából adódó családi tragédiák sorozata.

Mindannyian túlélők, a halál átalakítói vagyunk - mondja a holokauszt és Hirosíma utáni nemzedékekről. 1957-ben, majdnem gyerekként Izraelben és később az USA-ban zenét tanul, olyan tehetséges zongorista, hogy egy ideig zenei pályán működik. 1965-ben amerikai állampolgár lesz. Építészeti tanulmányait 1970-ben kezdi John Hejduk (1954-1997) kezei alatt a Cooper Unionnál. 1990-ben az újraegyesítés évében visszatér Berlinbe. Ma is itt él feleségével és három gyermekével. Berlinben Windscheidstrassén működő tervezőirodáját, a Libeskind Studiót egyedül irányítja, a tervezőgárda valamennyi alkotása a neve alatt fut. Építészetére a sokszínűség jellemző, múzeumokat, koncerttermeket, bevásárlóközpontokat tervez. Munkáiban igyekszik hidat verni az elmélet, a szellemiség és az épített világ között. Az építészetet szinte szobrászattá alakítja, látszólag figyelmen kívül hagyja a nehézségi erő, a fizika szabályait, épületei saját szerkezeti bravúrjaikra támaszkodva válnak egyedülálló objektumokká. Nagy hatást gyakorol a fiatal nemzedékre, bár ellenzőinek, bírálóinak tábora is jelentékeny, formai bravúrjait sokszor önkényesnek vélik. 2000-ben Goethe emlékéremmel, 2001-ben Hirosíma díjjal tüntetik ki, a világ számos egyetemének vendégprofesszora, professzora, díszdoktora.

Érzékenység, lélek nélkül nincs építészet - vallja, és ez a most megnyert pályaműben, a WTC emlékhely megálmodásában is visszatükröződik. Igyekszik összegezni, szintetizálni, épületeibe bezárni-önteni a létezést meghatározó dolgokat-formákat, a matematika, a geometria törvényszerűségeitől a zene, az irodalom, a filozófia, a képzőmûvészetek világáig. Amilyen sokoldalú hatások érik, olyan sokrétű tevékenysége is. Tervez múzeumokat, nagy kulturális központokat, koncerttermeket, bevásárlóközpontokat, városrészeket, tájakat, kiállításokat, színpadi díszleteket. Berlinben a kilencvenes években bekapcsolódik az új, szövetségi külügyminisztérium hatalmas épülete alakításába, Nagy-Berlin, a Lichterfelde-Süd kertvárosi egység kiformálásába.

Aki múzeumokat, hangversenytermeket, képtárakat tervez, nem röstell holmi pórias bevásárlóközponttal foglalkozni? - kérdezték Libeskindet a berni Migros-központ tervezése kapcsán.

- Nem - válaszolt az építész - a bevásárlás is emberek közötti fontos tevékenység. - Nem teszek különbséget "magas" építőművészet és "pórias" mesterembermunka, bevásárlóközpontok között - válaszolja a berni Migros-központ tervezője, aki koncerttermet, hatalmas üvegfalú, szabálytalan oldalú rombuszuszodát, tagolt, lépcsőzetes kertrészeket, no meg a hagyományos bevásárlóközpontot kapcsolja össze egységes egésszé. A német építésszövetség, a DBA tagja. Hallatlanul termékeny alkotó, a Libeskind Studio Drezdában nagyáruházat, Svájcban a Migros legnagyobb bevásárlóközpontját tervezi. Megvalósult művei között említhető a berlini Zsidó Múzeumon kívül az osnabrücki városi múzeum, az 1998-ban nyíló Felix Nussbaum Ház, a manchesteri The Imperial War Museum - North (a birodalmi hadtörténeti múzeum - észak).

A Libeskind-csapat soron lévő feladatai közül néhány: a londoni Victoria and Albert Museum spirális kiegészítő épülete, a brémai filharmonikusok koncertterme, a San Franciscó-i Zsidó Múzeum, a tel-avivi Bar Ilan Egyetem, a Weil alkotóműhely, galéria Mallorcán.

Daniel Libeskind építész egyik legjellegzetesebb - és sokat vitatott - műve a berlini Zsidó Múzeum. Libeskind 1989-ben nyeri meg a pályázatot, nagy harcokat vív a berlini városvezetéssel, amely szeretne spórolni a terveken, a megvalósításon. A múzeum 2001 szeptemberében nyílik meg, az épület cikcakkos vonalvezetésével nagy vitákat, sokkoló hatást kiváltva. A Zsidó Múzeum nem holokauszt-témapark, hanem a reménység jelképe, mondja Libeskind a Die Zeitnek. Az üres terek a háború, a holokauszt utáni zsidó kultúra hiányát fejezik ki drámai erővel. A múzeum helye, a kelet-berlini panelházak, az újjáépülő belváros villáinak szomszédsága, az egykori Kelet-, valamint Nyugat-Berlint elválasztó halálsávhoz való viszonylagos közelsége jelzi a sokarcú német főváros sokféle épületei közé való illeszkedés szándékát. A légi felvételeken villámformájú, egyes szemlélők szerint széttört Dávid-csillagra emlékeztető épület zenei-irodalmi befolyást is tükröz.

Arnold Schönberg befejezetlen operája, a Mózes és Áron, Paul Celan költeményei hatottak rám, mondja Libeskind. A gyökereit érző-ápoló építész egyik legfontosabb alkotásának tartja a nácik által üldözött és meggyilkolt osnabrücki zsidó festőmûvész, Felix Nussbaum emlékének szentelt házat, amely a rasszizmus és a másság iránti türelmetlenség veszélyeire emlékeztetve zegzugos, labirintusszerû kiállítótermeivel névadója tragikus sorsát fejezi ki.

Daniel Libeskind legutolsó nagyszabású műve a lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ helyén létesítendő emlékhelyépítmény terve. Libeskind a hat pályázó egyike. A Ground Zero, az ikertornyok helyén álló rémisztő üresség, a hely jelképes ereje, az iszlamista terroristák perverz helykiválasztása ("a Világkereskedelmi Központ tornyaiban sok zsidót lehet megölni") nagy hatást gyakorolhatott a holokausztot génjeiben érző művészre. Libeskind terve egyszerre teremt elgondolkodtató mélységet, teret, emlékhelyet és magasba törő vonalaival a jövő iránti bizalmat.

Valamennyien a holokauszt, Hirosima utáni világban létezünk, túlélők, a halál átalakítói vagyunk - írja honlapján. Daniel Libeskind, a béke első évében, 1946-ban Lengyelországban, zsidó családban megszülető építész egész életpályájára kihat szülei-nagyszülei generációjának tragédiája. Szülei ottvesznek a holokauszt borzalmaiban. 1957-ben elhagyja Lengyelországot, Izraelbe, majd az USA-ba megy, 1965-ben amerikai állampolgár lesz, öt év múlva New Yorkban elkezdi építésztanulmányait. - Sötét időket élünk, jellemzi Libeskind filozófiáját egyik jó ismerője, Marc Schoonderbeek, de van remény, hogy beköszönt a kreatív alkotókészség korszaka. Daniel Libeskind korunk egyik legjelentősebb építész-alkotóművésze, aki nagy hatást gyakorol a fiatalabb építésznemzedékekre. 2001-ben elsőként tüntetik ki a Hirosima-díjjal, amelyet olyan képzőművészek kapnak, akik előmozdítják a nemzetközi megértést, a békét. 1999-ben a berlini Zsidó Múzeumért elnyeri a Deutsche Architekturpreist, a legjelentősebb német építészeti elismerést, egy évre rá Goethe- emlékéremmel honorálják a kultúrához való hozzájárulását. A világ legalább tucatnyi kiváló egyetemének díszdoktora, vendégprofesszora, katedrája van a pennsylvaniai egyetemen, a torontói egyetem Frank O. Gehry professzora, Karlsruhéban a Képzőművészeti Főiskola tanára, az Európai Művészeti Akadémia és a Konrád György vezette berlini Művészetek Akadémiája tagja. 1990-ben, az ország újraegyesítése idején tér vissza tartósan Németországba, Berlinbe. Feleségével, Ninával, három gyermekével a régi-új német fővárosban lakást tart fenn. Itt működik a belvárosban, a Windscheidstrassén a Libeskind Studio, de a művész ugyanúgy otthon érzi magát New Yorkban, San Franciscóban, vagy a világ számos más pontján. Szereti az irodalmat, festészetet, filozófiát, kikapcsolódásként zenét hallgat. (MTI)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.