Virtuálisra épített világ
Számítógép, képernyőre tapadó szemek, internet és on-line média percnyi megállás nélkül. A sűrűsödéseket kell valahogy észlelni, és lehetőség szerint közvetíteni. Erre teszünk kísérletet a következő fókusztémával a virtuálisra épített világban.
Az emberrel benépesült Földön a "virtuális világok" száma népességünknél jóval nagyobb: számos élőlény fejében, még ha a milyenktől eltérően is, de valamilyen módon van képzet a Földről és az azt körülvevő mindenségről. A kapcsolat ezen egyéni világok között sokféle módon elképzelhető és létező – az emberek között kitüntetett szerepet kapott a rajz, a kép, továbbá a hang, vagyis a zene és a beszélt nyelvek.
Legújabban pedig – ez ma már triviális – a számítástechnika, a maga valamennyi ága-bogával. Új nyelvek sokasága, képi és akusztikus, sokszor szorosan kapcsolódva az angolhoz, de nem egyszer attól már szinte teljességgel elszakadva. Számos ponton kapcsolatban a valós világgal, sőt a virtuális és a valós között már-már fölfoghatatlan átmenetekkel, követhetetlen gyarapodással, beláthatatlan új történésekkel.
Már csak igen kis mértékben van a hangsúly azon, hogy az építészet akörül tapogatózna, mennyire változtatja meg a CAD, a számítógéppel segített dizájn, mint segédeszköz. Elhagytuk a logarlécet és a csőtollat – pedig ez utóbbi mennyire nagy előrelépés volt a tuskihúzóhoz képest. Helyette: számítógép, képernyőre tapadó szemek, internet és on-line média percnyi megállás nélkül.
Sok-sok mindennapi történés vagy annál kicsit fontosabb lényeg-pont mellett a még többet jelentő sűrűsödéseket, a legmélyebb tartalmakat és összefüggéseket kell valahogy észlelni, és lehetőség szerint közvetíteni. Erre teszünk kísérletet a következő fókusztémával a virtuálisra épített világban.
Mindjárt indításnak egy remek tudományos felfedezés: matematikai szempontból kiemelt jelentőségű az egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzettel egyaránt rendelkező test – állítja Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Várkonyi Péter, a tanszék ifjú oktatója, aki jelenleg az amerikai Princetoni Egyetemen dolgozik, adta a döntő ötletet. Ennek alapján tavaly alkották meg a Gömböc fantázianevű testet, mely egy tekintélyes tudományos folyóirat, a Mathematical Intelligencer legújabb számának címlapján is megjelent.
Felfedezésükre még visszatérünk, és reméljük sok egyéb tartalommal tudjuk kitölteni a következő fókusztémát. Természetesen az epiteszforum.hu interaktív jellegének megfelelően várjuk az olvasók építő jellegű észrevételeit is.
a szerk.