építészet : környezet : innováció

Ybl Miklós nyomdokain - a Várkert Bazár rekonstrukciója I.

Évtizedekig tartó pusztulás után, 2014 augusztus vége óta bejárható a megújult Várkert Bazár nagy része – arra azonban még várunk kell, hogy a belső tereket is megtöltsék tartalommal. A tervezés és az építés bő két és fél éves, feszített munkával járó időszakáról Potzner Ferenc és Pottyondy Péter vezető tervezők beszéltek. Garai Péter írása.

Nem csupán az épületegyüttes, a tervezési feladat, hanem maga a projekt és a megvalósítás is rendkívül összetett, sokszereplős volt, ahol a rendelkezésre álló idő rövidsége okozta a legnagyobb nehézséget – ezt láthatjuk, ha végigtekintünk a megújulás történetén. A cikksorozat ezt a folyamatot próbálja megragadni és bemutatni, elsősorban építészeti-tervezői szemszögből.

Bár a főváros egyik ismert, mégis régóta elzárt és titokzatos együttesének felújítására több próbálkozás is történt az elmúlt évtizedekben, az 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listáján szereplő terület újjászületéséhez központi akaratra és határozott döntésre volt szükség. A Várkert Bazár bekerült a 2011 elején meghirdetett Új Széchenyi Terv programjába és a szükséges források összegyűjtése után a 2011. november 8-án megjelent kormányhatározat kijelölte a feladatot és rögzítette a határidőket. Ennek egyik előzménye a Várgondnokság megbízásából a KÖZTI tervezőcsapata által a „Budavári királyi kertek revitalizációjáról” készített tanulmány volt.

Kert szinti alaprajz, forrás: KÖZTI Zrt.


A tervezésre irányuló közbeszerzést 2011 év végén írták ki, a három pályázó – Bánáti és Hartvig Építésziroda, Várkert Konzorcium, Középülettervező Zrt. - közül a KÖZTI nyerte el a megbízást. A feladat nagyságának és az épületek életveszélyeshez közeli állapotának megfelelő mértékű előkészítésre nem jutott idő és fedezet. Jól jellemzi a szinte irreális határidőket, hogy a tervezési szerződés aláírása (2012. május 11.) után két héttel felmérési tervet, rá két hétre koncepciótervet, majd hat héttel később már engedélyezési tervet kellett produkálni a tervezőknek. A munkát nehezítette, hogy az épületegyüttesről digitális formában csupán egyetlen, évekkel azelőtt készült felmérési terv létezett, amely igen pontatlan volt. Ezzel szemben óriási segítséget nyújtottak a Kiscelli Múzeumból és a KÖH Tervtárából előkerült, Ybl-féle ún. leszámolási tervek („Rechnungsplan”) részletesen kidolgozott lapjai, amelyek segítségével minden, az építkezés során előkerült ismeretlen részletet be lehetett azonosítani. A tervezési program részeként a Burken Kft. lézerszkenneléses eljárással állapotfelvételt készített az épületről, amelyhez a közel 11.000 m2-nyi homlokzati felület ortofotós megjelenítése társult.

Gyorsított hatósági eljárásban 2012 augusztusában megszületett az építési engedély, a kiviteli tervek év végére készültek el. A módosítások szinte a munkák végéig folyamatosan zajlottak, több építész munkatárs közreműködésével. Potzner Ferenc a Várkert Bazár műemléki együttesével, valamint az erődrendszeri fejlesztésekkel foglalkozott, míg Pottyondy Péter az új elemek, a többcélú terem és a mélygarázs tervezését irányította. 2012 október végén megjelent a közbeszerzési hirdetmény, amelyre három ajánlat érkezett. A 2013. január 18-án kihirdetett eredmény szerint a kivitelezést a Swietelsky-West Hungária Bau (WHB) alkotta konzorcium nyerte el. A szerződést ünnepélyes keretek között január 31-én írták alá, a munkaterületet február 2-án vették át. A Swietelsky a szerkezetépítési, a WHB a műemléki munkákért volt felelős. Az épületegyüttes teljes befejezésére előirányzott 2014 március végi határidő már ekkor rendkívül feszített munkatempót vetített előre, emellett több váratlan tényező is jelentős csúszást okozott, amelyek nagy része alapos előkészítéssel kiküszöbölhető lett volna.

Déli kortinafal metszete, forrás: KÖZTI Zrt.


A több évtizedes elhanyagoltság miatt (elsősorban a déli palotáknál) a fa szerkezetek jelentős részére kiterjedt a könnyező házigomba fertőzés, amelynek kiirtása komoly feladatnak bizonyult. Az új földalatti épületszárnyak munkagödrének kitermelése során a várt budai márga helyett vastag sziklarétegbe ütköztek, ennek kibányászása bő másfél hónapos többletet jelentett. (A Várkert Bazár területéről csak jóval korábbi talajmechanikai fúrások adatai álltak rendelkezésre, a nehezen megközelíthető domboldal kivételével). A 300 férőhelyes mélygarázs és a többcélú terem megépítéséhez mintegy 160.000 m3 talajt kellett megmozgatni. Az újonnan kialakított rézsű csupán félméteres földtakarást jelent az új építmény legfelső szintjei felett. A régészeti feltárások szinte a földmunkákkal párhuzamosan folytak; a mélygarázs területén eddig ismeretlen törökkori település maradványaira bukkantak, ezeket raktárba szállították. Az északi bazársor mögötti udvarban előkerült Zsigmond-kori öntőházak középkori fragmentumait visszatemették, az esetleges későbbi bemutatásra lehetőséget hagyva. A terület nagy részére jellemző, 19. századi feltöltés miatt nagyobb szenzációra nem számítottak a Budapesti Történeti Múzeum régészei, viszont meglepően sok törökkori fémtárgyat, lábasokat, bicskát, lefolyó elemeket és különféle eszközöket találtak.

Az építkezés során a legnagyobb mértékű tervmódosítás a Vízhordó folyosó feletti mozgólépcső elhelyezésével kapcsolatban történt. Bár a Várgondnokság még 2012-ben önálló kis projekt keretében rendbe hozatta a Déli Kortinafalat, a részben föld alatt húzódó Vízhordó folyosó boltozatáról és a rajta lévő földtakarásról nem állt rendelkezésre feltárási adat. Ennek kutatására csupán a mozgólépcső építése előtt került sor, a régészek Szapolyai korából származóként azonosították a folyosó kert felé néző, déli falát. Eredetileg ide került volna a mozgólépcső és belülre a gyalogos lépcső, de a történeti-régészeti értékre és a falszövet sértetlen megőrzésére hivatkozva ezt fel kellett cserélni, ráadásul a gyalogos lépcső szintje is a tervezettnél alacsonyabbra került. Ezért tapasztalhatjuk a rejtettebb helyzetűvé vált mozgólépcsőn felfelé utazva, hogy a Corten-acél lapokból szerkesztett korlát közel embermagasságból indul és szintje folyamatosan csökken – a vonalvezetése átalakítására már nem volt idő és lehetőség; a kényszerű csere így is jó két hónapos csúszást okozott a munkákban.

A megújult Várkert Bazár, fotó: Horváth Dániel / danielhorvath.com


Kevésbé ismert, hogy az Északi Pavilon rekonstrukciója, a Corten-acél anyagú mozgólépcső és gyilokjáró már 2008-ban, a több elemből álló, ún. Palota-projekt keretében építési engedélyt kapott, most „csupán” ennek aktualizálására volt szükség.1 (Ebben a tervben szerepelt a Savoyai-terasz déli része alatt rejtőző, ún. „Lőportár” helyiségeinek hasznosítása is, ezek azonban kimaradtak a mostani fejlesztésből). A Kortinafal eredeti rendeltetését erőteljesebben jelző, „várszerű” kialakítás már Gerő László elképzelései között is szerepelt (több 1950 körüli tervlapon is felbukkant), ám akkor nem valósult meg. A jelenlegi pártázat részleteiben hasonló a Déli kaputoronyhoz vezető falak helyreállított szakaszaihoz, amelyek analógiáját annak idején a pesti városfal megmaradt szakaszai adták.

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a felújítást alapvetően két különböző uniós forrásból finanszírozták: „A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése” (10,7 Mrd Ft), illetve „A Várkert Bazár fejlesztése” (6,7 Mrd Ft) című projektekből. Míg az előző megrendelője a Várgondnokság volt, utóbbi a Várgondnokság és az I. kerületi Önkormányzat konzorciális együttműködése során valósult meg. A tervezési előzmények és az eltérő elszámolás miatt az egyes projektelemeket külön kellett engedélyeztetni.

A megújult Várkert Bazár, fotó: Horváth Dániel / danielhorvath.com

 

A Duna-part és a Budai Vár közötti közlekedési kapcsolatok erősítése céljából szükségszerűen új elemek is megjelentek, elsősorban az erődrendszernek a Világörökség részét képező dunai látképében. A koncepció alapvetése szerint az új, vagy hitelesen nem rekonstruálható elemek egységesen kortárs megfogalmazásban, döntően Corten-acél felhasználásával készültek. A tervezők elmondása szerint a nem megfelelő tárolás, illetve a kiírástól eltérő, nem előpatinázott anyag használata eredményezte a több helyen látható, esztétikailag kifogásolható elszíneződéseket, csorgásra utaló nyomokat. A felületek várhatóan egy éven belül nyerik el végleges, természetes patinájukat. Az európai műemlékvédelemben már jó ideje ismert és kedvelt anyag a Bazár neoreneszánsz együttesében csupán az Erzsébet-lépcső mellett nyitott új ajtók keretezésén és a rámpákra helyezett virágládákon tűnik fel, az erődrendszerben viszont a mozgólépcsőnél, a Dunai zárófal védőtetején, a szabadtéri színpad ülőfelületein, az Öntőház udvari vendéglátóhely épületén, a lifttornyoknál, valamint a várfalakban újonnan kialakított nyílásoknál egyaránt megjelenik. Ez utóbbi kapuszárnyak perforációi az adott falszakasz „datálását” segítik, az építtető címerállatára utalva (az ezeket bemutató tájékoztató táblák hamarosan elkészülnek).

Különleges hangulatú a Déli Kortinafal alatt húzódó Vízhordó folyosó emelkedő, dongaboltozatos térsora, amelyet középen az újraépített Ybl-átjáró szakít meg. A klinkertéglából rakott lépcsősor melletti podeszteken a tervezők kőtárat képzeltek el – ennek megvalósítása még várat magára. Fontos kapcsolódási pontot, egyben a Budapesti Történeti Múzeum új bejáratát képezi a mozgólépcső érkezési pontja mellől induló lift, illetve az ún. Középkertből felvezető, meglévő falfülkébe rejtett, T alakú tömbkő lépcső, ahol a bontás során létrejött új felületeket klinkertégla borítja. Hosszú évtizedek után járhatóvá vált a Savoyai terasztól délre húzódó várfal, továbbá a Déli Kortinafal is teraszos lezárást kapott. Az új gyilokjárók itt is Corten-acélból készültek, a mellvédbe rejtett LED-világítással. Remélhetőleg a közeljövőben minden útvonal nyitottá és bejárhatóvá válik, így a látogatók „válogathatnak” a lépcső, lift és mozgólépcső, illetve a felszíni, gyalogos szakaszok között, a csomópontokban többszörös „átszállási” lehetőséggel. Ez a többrétegű, rizómához hasonlóan terjeszkedő hálózat kialakítása jelenti a beruházás legnagyobb újdonságát, amelynek idegenforgalmi vonzerejét ma még csak becsülni lehet.

A megújult Várkert Bazár, fotó: Horváth Dániel / danielhorvath.com

A domborzati viszonyok, a telek hosszan elnyúló alakja (a teljes dunai homlokzat közel 300 m!), a műemléki értékek védelme és a meglévő hálózatok elhelyezkedése miatt a tervezők az együttes energiaellátását a terület nyugati peremén húzódó közműalagút segítségével oldották meg. A méretes építmény az Öntőház utcai kaputól a Déli Kortinafalban újra megnyitott Ybl-átjáróig épített aknaként készült el, utána a földalatti beépítés részeként folytatódik, benne a víz-csatorna, távhő, valamint az erős- és gyengeáramú vezetékekkel – így nem volt szükség az épületen belül külön gépészeti terek és kazánházak kialakítására.

Folytatása következik...

Garai Péter


1 A tervezési előzményeket részletesen ld. az Építész Közlöny-Műhely 2014. áprilisi (233.) számában, p. 16-18.   

Régi és új építési technikák alkalmazása, Mapei termékek főszerepben

A megújulás során valamennyi hidegburkolat fektetését Mapei termékekkel végezték. A Jáva szigetéről érkezett 5x5 cm méretű lávakő burkolatot 5000 m2-en Keraflex S1-gyel ragasztották. Ez a burkolat került az előadótermek előtti multifunkcionális térben a padlóra, az oszlopokra, illetve két lépcsőre is.


Várkert Bazár - fotó: Bere Mario



A burkolatragasztás előtt a lépcsőjáró- és homlok felületét PLANITOP FAST 330-cal egyenlítették ki. A burkolatfugázáshoz Ultracolor Plust alkalmaztak.


Várkert Bazár - fotó: Bere Mario


A 1500 m2 műemléki rész régi Zsolnay kőburkolatát előbb felbontották, letisztították, majd a korabeli burkolatot az eredeti helyére építették vissza. 


Várkert Bazár - fotó: Bere Mario


A fugázás érdekessége, hogy a régi, jól bevált technológiát alkalmazták: a felesleges fugát farosttal söpörték le, majd csak akkor kezdték meg a lemosást, amikor az kissé már megkötött. Így elkerülhető volt, hogy a sekély fuga-hézagokból kimosódjon a fuga, így végül csodálatos végeredmény született.


Várkert Bazár - fotó: Bere Mario


A kiszolgáló területek lépcsőire és a háttérfolyosók, öltözők, vizes blokkok helyiségeibe greslap burkolat került, melyet Ultraplan Renovationnal és Ultraplan Eco 20-szal egyenlítettek ki burkolás előtt.


Várkert Bazár - fotó: Bere Mario


A vizesblokkok szigetelését MAPEGUM WPS és Mapeband PE 120 termékekkel oldották meg, a ragasztást pedig Keraflex-szel, a fugázást Keracolor FF Flex-szel végezték.

forrás: Mapei 

Mapei

vélemény írásához jelentkezzen be »