Nézőpontok/Kritika

Csal a printer?

1/10

A Schönherz Zoltán Kollégium régen és...

ma (fotók: vm)

a Schönherz Zoltán Kollégium

egy 1987-es kiállításról a Budapest Galériában

?>
?>
?>
?>
A Schönherz Zoltán Kollégium régen és...
?>
ma (fotók: vm)
?>
?>
?>
a Schönherz Zoltán Kollégium
?>
?>
egy 1987-es kiállításról a Budapest Galériában
1/10

A Schönherz Zoltán Kollégium régen és...

ma (fotók: vm)

a Schönherz Zoltán Kollégium

egy 1987-es kiállításról a Budapest Galériában

Csal a printer?
Nézőpontok/Kritika

Csal a printer?

2006.11.02. 15:18

"Nem először írok bírálatot, amelyben kifogásolom, hogy F.J. olvashatatlan szövegeket tesz közzé. A mai magyar építészekre sajnos ez általában jellemző, de ő egyszemélyben a MTA tagja is, ezért részéről a nyelv rontása teljességgel megbocsáthatatlan." Vargha Mihály a Finta Stúdió kiállításáról.

Finta Józsefnek fölöttébb kapóra jött az utóbbi néhány hét rendezvényturmixa, amit „az építészet hónapja"-ként, Jönnek a felhőkarcolók?! címmel fesztiváligazgatott össze Bojár Iván András építészetkritikus, legújabban az SZDSZ fővárosi képviselője. Finta kiállítást nyitott (Az év belsőépítésze: Görgényi Judit), stúdiójával kiállítása nyílt – erről lesz szó az alábbiakban – és előadást tart a záróeseményen, egy nemzetközi konferencián, aminek címe nem más: Jönnek a felhőkarcolók?!


Finta szerint jönnek, s számára evidens, hogy ő tervezze a legelsőt. A Bank Center (Finta, 1996) földszintjén, szétszórtan látható kiállításhoz leporelló tartozik, melyen az egyik kiemelt címszó: toronyházak. Ám a több betűmérettel, laza összevisszaságban virító feliratok nem tartalmaznak használható felvilágosítást az egyes munkákról, és sem a cégnek nevet adó akadémikus-építész, sem a többi munkatárs neve nincs rajta a hosszú hármas lapon. Másik oldalán rengeteg azonosíthatatlan fekete-fehér kép, és megismétlődik a Finta Stúdió pontos címe, slussz.

 

A kiállítás nagy színes printelt tablói – melyek között persze ott van a Budapest/Toronyházak feliratú is – szintúgy információhiányosak, ráadásul a címszavak sokszor nem azonosak a leporellón szereplőkkel. Szó sincs itt Janáky varázsceruzájáról (Martinkó József: Varázsceruza, ÉS, 2006/42.). Néző legyen a talpán, aki ennek alapján pontosan akar tájékozódni az iroda munkáiról. A 41 fős stúdió külön tablója is rejtélyes: hiába van rajta mindenkinek az arcképe, keverve a leporelló fekete-fehér épületfotóival, nem azonosítható az egymás alatt ábc-ben olvasható nevekkel.
 

A tablók némelyikén van ugyan folyó szöveg, de ebben sincs sok köszönet: végig verzál betűvel, sokszor annyira alányomásosan, halványítva, hogy olvashatatlan. Aki mégis kibetűzi, ilyeneket találhat: „Az épület funkcionálisan két részből áll, az egyszintes raktárból és a kétszintes fejépületből" (JUB Áruház, Törökbálint). Funkcionálisan – e szó itt fölösleges, de olvassuk tovább: „A raktár négyzetes kubusába délről áthatol az irodablokk raktárénál keskenyebb, magasabb tömege. A raktár illetve az iroda részre is ráfutó tömeg külső kérge jellemzően fémfegyverzetű panel. A vízszintesen futó elemek az elnyúló tömeg vertikalitását tovább fokozzák." Rémes szakzsargon, ami a képek nélkül értelmezhetetlen. Vagy: „A ház külső megjelenése hitünk szerint a mai kor legfrissebb építészetét kell hogy közvetítse, éreztetve azt az erőt és jelentőséget, amelyet egy nemzeti közszolgálati rádiónak ma sugároznia kell a szó átvitt és fizikai jelentése szerint egyaránt." Vagyis Finta tervezi a Magyar Rádiót? Nem pályázat útján zajlik egy ilyen közintézmény tervezése?




Nem először írok bírálatot, amelyben kifogásolom, hogy F.J. olvashatatlan szövegeket tesz közzé. A mai magyar építészekre sajnos ez általában jellemző, de ő egyszemélyben a Magyar Tudományos Akadémia tagja is, ezért részéről a nyelv rontása teljességgel megbocsáthatatlan. Az idézett mondat formailag pocsék (a szavak fizikai jelentése?), tartalmilag nevetséges: pontosan tükrözi Finta egyre erőlködőbb kísérleteit, hogy „korszerű" legyen – amivel híven bizonyítja, hogy nincs saját architektonikus nyelve. Sok fiatal építészt alkalmazva, mint kapitalista tervgyáros, üzemet tart fönn, a legfrissebb számítógépes CAD-technikákat is alkalmazva, bátran használva a printert. Még 1989-es Nemzeti Színház tervére mondta egy bölcs kolléga: Finta heavy-metált játszik a Várban – s ezt a viselkedést gyakorolja azóta is.

F.J. a kádár-érában elnyert „hatalmát" kiválóan kamatoztatja, miközben maga így vall a mai állapotokról: „a tőke az orrunknál fogva vezet minket" (interjú az Építészfórumon, 2005. június 13.). F.J. elnöke a Transzparens Építészeti Körnek, ami ugyebár az átláthatóságra, a nyílt szellemű építészetre törekszik – gondolhatnánk. F.J. nyár elején a zsűri tagja volt egy városrendezési pályázaton, mely azt hivatott bizonyítani, hogy az Árpád-híd metróállomás környéke a XIII. kerületben mégiscsak alkalmas hely magasház építésére. Csakhogy korábban egy befektetőnek ő is rajzolt már oda tornyokat – akkor a budapesti szabályozást nem sikerült keresztülhágni. A telek tulajdonosa időközben változott. Most, a pályázat idején, ennek megbízására bizonyára készültek már az új tervek, hiszen a Központi Tervtanács szeptemberben napirendre tűzte Finta legfrissebb opuszát – ez látható a kiállításon. A tervtanácsi rezümé valami olyasmi, hogy kisebb magasságra akár indulhatna az építés, menetközben majd úgyis összejön a szabályozás megváltoztatása. Az elvi engedélyre be is adták a tervet – a XIII. helyett a IX. kerület lenne az illetékes engedélyező hatóság –, azonban egyelőre nincs pozitív döntés.




Magasházakról a gödörben – a BME Urbanisztika tanszéke ezzel a címmel rendezett ankétot, ahol F.J. nem volt jelen (október 27.). A rövid expozékban gyakran kimondták: csakis átfogó szabályozással kaphat zöld utat magasházak építése Budapesten, és akkor is csak nemzetközi tervpályázatok megtartása nyomán. Sőt többen hangot adtak a véleményüknek: kellenek ezek ide egyáltalán? Alaposan megfontolt válasz kell a kérdésre, hiszen „...a tervezés szenvedélyes- játékos, alázatos, és professzionális cselekedetek sora..." (idézet a leporellóról).
Profi a félretájékoztatás.

(Finta Stúdió, kiállítás a Bank Centerben 2006. november 10-ig.)

szöveg + kép: Vargha Mihály
a képeken a kiállítás és egy régebbi Finta mű, toronyház Budán

Megjelent az Élet és Irodalom 2006/43. számában

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.