Közélet, hírek

Elképesztő! Válasz a zsidónegyed sorsáról írt cikkre

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Elképesztő! Válasz a zsidónegyed sorsáról írt cikkre

2004.05.19. 11:37

Közös vonásuk a sikeres belvárosi rehabilitációknak, hogy a városi vezetés mint katalizátor működik, és nem fektet be milliárdokat egyetlen lakóépületbe sem.

NOL - 2004. május 14. 16:00

Jövőre lesz harminc éve, hogy lediplomáztam a budapesti Ybl Miklós főiskola városrendezési szakán. Ugyanebben a városban, ma semmit nem tudnak abból, amit ott tanultam. Vagy nem akarnak tudni semmit. A lényeget tekintve mindkettő bűn. A város ellen elkövetett bűn, amelyek elítélésére még nem állítottak fel társadalmi biróságokat, pedig nagyon elkelne.

A belvárosok rehabilitációja gazdaságos építési tevékenység. Ezt a mondatot 31 éve írtam le egy tanulmányban, mint főiskolás hallgató, miután végigvizsgáltam, mi történt Montrealban, Párizsban, és egy sor városban, ahol a lakók kezdtek visszaköltözni a belvárosba. Aztán Párizsban, közelebbről is megnéztem hogyan lehetséges egy belvárost felújítani anélkül, hogy a város eladósódna. Most újra leírom, mert mérhetetlenül felbosszantott, hogy a régi pesti zsidónegyed kapcsán megint a pénzhiánnyal próbálják egyesek az ostoba döntéseket magyarázni. Az alábbiakat Iványi György közgazdásznak ajánlom figyelmébe, aki a május 11-i városházi beszélgetések során "úgy látta ugyanis, hogy eredeti funkciójában, azaz pezsgő, üzleti negyedként ma már aligha lehet helyreállítani a régi zsidónegyedet" (NSZ 2004. május 13. - Eltűnőben a pesti zsidónegyed)

Közös vonásuk a sikeres belvárosi rehabilitációknak, hogy a városi vezetés mint katalizátor működik, és nem fektet be milliárdokat egyetlen lakóépületbe sem. Csupán átgondolt döntéseket hoz. Ami a megújulási folyamatot "begyújtja", az egy olyan kulturális-közösségi létesítmény, amely vonzza az embereket. Párizsban ez a Pompidou Center, amelynek hatóköre felemelte a város egyik legrégebbi és legelmocsárosodottabb negyedét. A régi, pesti zsinódegyedben minden adva van, szinte semmit nem kell csinálni, sőt, a legnagyobb baj azzal van, amit minden logikát nélkülözve csinálni akarnak - az elátkozott Madách-sétány (volt ez már sugárút is valamikor, a tervekben).

A városoknak van megújhodási képességük, éppen úgy, mint az emberi szervezetnek, csak ne jöjjön egy otromba sebész, aki megbukott az anatómiai vizsgákon... A Madách hasadás egy szakszerűtlen, buta döntés, amit egyszerűen vissza kéne vonni, ha volna minimális bátorság az illetékesekben. Szakszerűtlen, mert aki ezt kitalálta, nem ismerte a város szerkezetét, ezért arra az alapvető kérdésre sem tudott sosem választ adni, hogy hova is megy ez az út? Ebből következően arra sem, hogy miért kell egyáltalán ez a ronda slicc, amikor ott van a Király utca, amiből remek sétálóutcát lehet csinálni egy kézlegyintéssel, miután a forgalmat az Andrássy út vette át a sugaras-körutas városszerkezetben.

A régi zsidónegyed hárompólusú kulturális-közösségi központja a három zsinagóga: a Dohány utcai a neológoké, a Kazinczy az ortodoxoké, a Rumbach a reformzsidóké kellene legyen, logikusan, csakhogy az épület zárva, és rohamosan megy tönkre az Otto Wagner tervezte gyönyörű épület. Igaz, hogy a holokauszt után évtizedekig nem volt aktív közösség, de ma már van, tehát a zsinagógát oda kellene adni nekik, esetleg a felújítás költségeinek jelentős részét is össze lehetne koldulni külföldi zsidóktól. Bár egy negyed megújhodásához valamit a főváros is tehet, ami azt illeti. Merthogy ez a zsinagóga a gyufaszál, ami megindíthatja a láncreakciót. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát megtöltő közösség zömében fiatalokból áll, harmadik, sőt negyedik generáció a holokauszt után. Ők nemcsak imádkozni fognak, hanem a "gyülekezet házát" teljes funkcójában tudják használni. Tanulni, ünnepelni is odamennek, ami lényeges momentum a környék rehabilitációját tekintve. Tudni kell, hogy a klasszikus zsinagóga éjjel-nappal "üzemel", a Talmud-tanulásban járatosak állítják, hogy éjjel háromkor kezdeni a tanulást a legmegfelelőbb.

A másik kritikus pontja a tömbnek a Gozsdu udvar, ami szintén lepusztult állapotban és üresen áll, miután a kerület sikeresen elpasszolta egy külföldi befektetőnek, aki viszont passzolja tovább, amig már nem lesz mivel labdázni. A Gozsdu udvar olyan passzázs, amely egy magára adó városban attrakció lenne. Hét épületből és hat udvarból álló átjáró a Dob utcát és a Király utcát köti össze. A szabad terek aránya ideális, aki csak ott járt, akár egyszer is, emlékszik a hangulatára. Tehát, nem kell kitalálni semmit, csak nem szabad tönkretenni azt, ami adott. A Gozsdut persze tilos bármilyen befektetőnek elpackázkázni, mert az ő 20%-os tiszta haszna fogja az épületet teljesen tönkretenni. Amint közösségi projektként valósítják meg, nagyon is kedvező gazdasági feltételek mellett lehet felújítani a lakásokat és az üzleteket is.

Ami még a város teendői közé tartozik, hogy a Király utcából tiltsa ki az autóforgalmat, és a generátor már működik is, hiszen a területen lévő ingatlanok értéke rohamosan emelkedni fog, ami megteremti a lakások és az üzletek iránti fizetőképes keresletet, vagyis, aki maga nem tudja felújítani a lakását, az eladhatja olyan áron, amiből másutt jobb minőségű lakást vásárolhat, aki viszont megveszi a lakást, azért teszi, mert itt akar lakni, és fel is újítja a vásárolt ingatlant. Az üzletek egymás után fognak nyílni, nem kell aggódni, és a turisták is fel fogják fedezni a belvároshoz közeli más világot. Viszont, ha plázásítják a Gozsdut, megölik a lelkét, ezzel azt az értéktöbbletet, amit a másság okoz. Egy pláza kedvéért senki nem fog átmenni a körút másik oldalára.

Az építészek, a politikusok imádnak nagyot "alkotni", ez ami közös nevezőre hozza őket. Ha ehhez társul a rafinált tőke, olyan katasztrófákat lehet előállítani, mint Brazília fővárosa. Éppen ezért, belvárosi rehabilitáció csakis társadalmi kontroll alatt mehet végbe, hogy ne egy óriás szellentésként szálljon el a megújhodás lehetősége.

Eva M. Amichay, Tel Aviv

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.