Homlokzati dekoráció a Nyíregyházi Főiskola négy kollégiumi épületén

Leírás:

A pályázati terv egy optikai illúzión alapszik, amely a fém fényvisszaverő képességét veszi alapul. A rendszer, amely egy előre legyártott, könnyen cserélhető elemekből tevődik össze, képes azt az optikai csalódást érzékelhetővé tenni, amely bármely szemszögből nézve, bizonyos távolságból, egy véletlenszerű mozgásból adódóan egy animációs látványban részesül a néző.

A néző egy olyan optikai illúzióban vesz részt, amely az épületek statikus voltát egy másfajta anyagszerűségbe minősíti át. Ez a minőségi váltás eredményezi azt az illúziónisztikus látványt, amely, az épületeknek egyfajta légies anyagszerűséget kölcsönöz. Ez az illúzió egy véletlenszerűségen alapszik. Ez a véletlenszerűség az időjáráson – a természeti jelenségektől – függ, amely képes teljesíteni korunk vizuális elvárását. A rendszer működése, egyrészről a széljárástól függ, másrészről a rendszer alapegységétől, egy érme nagyságú fémkorongtól. Ezek a fémkorongok meghatározott távolságban helyezkednek el egymástól. Minden egyes fémkorong egy meghatározott tengelyen egy lineáris mozgást tud végezni a tengelytávolságától és a szélerősségtől függően. A fém mozgása és fényvisszaverő képessége teszi láthatóvá azt az illúziót, amely a korongok együttes mozgása eredményezz. Ez az együttes mozgás alakítja ki azokat a tónusértékeket, amely a néző számára a mozgás élményét teszi érzékelhetővé. Minden nagy felületen végigvonuló erő hatására az érmék elmozdulnak saját tengelyükön attól függően milyen nagyságú erő éri azokat.

A mű technikája a mozaik kultúrára és napjaink dekorációs látványkultúrájára építkezik. Több nagyobb európai városban találhatók különböző fraktálalapú dekorációs felületek, amelyek ezt az egyszerű eljárást használják. A nyíregyházi kollégiumépületek fala abban térhet el a megszokott ábrázolásoktól, hogy ekkora méretben még nem készült falfelületi installáció. Mivel jelentős részben diákok a szemlélői, ezért a látvány és a működési mechanizmus ellentéte több szempontból is egy másfajta gondolati aspektusra irányíthatja a szemlélőit. Ezek az aspektusok a haszonalapú társadalmat veszik alapul egy igen egyszerű fizikai eljárással kiegészítve.

A mű a szemlélőt aktív gondolkodásra serkenti, megfogalmazódik benne az út, a kapu, az átlépés gondolata. De továbbvitelével egy összművészeti gondolatkört boncolgat. A mű zeneiségét és irodalmiságát elrejtve igaz de átélheti a néző.

Az egyszerű dekorációs és fizikai objekt ekkora méretben egy művészeti installációvá alakulhat át amely, mind a diákság mind az ország keleti kapujának méltó szimbólummá válhat. Továbbá a néző nemcsak saját téri élményét vonja kérdőre, hanem megkérdőjelezi az anyagi világ törvényszerűségeit. A szemlelő közelről nézve ugyanazon hatásban részesülhet, rácsodálkozva a szerkezet egyszerűségén. Ez a szembesülés további gondolatokat ébreszthet, amely a társadalom és az egyen szoros és elengedhetetlen kapcsolatát erősíthetik. Ezek a gondolatok azokból a közös európai tudatból merítkezhetnek, amelyből az universitas gondolata is. Személyiségünk kialakítása és nevelése ezekre az értékekre építkezik, amelynek elmélyítésében a vizualitás is fontos szerepet a XXI. szazadban.