Metró Galéria kiállítás Lechner Ödön születésének 170. évfordulója alkalmából

Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és az Iparművészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Lechner Ödön születésének 170. évfordulója alkalmából rendezett Metró Galéria kiállítás megnyitójára, amelyet a Szecesszió Világnapján tart.

Lechner az alkotó géniusz

2015. június 10. szerda 11 óra
A 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomása

A kiállítást megnyitja:
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára és
Dr. Sisa József az MTA doktora, a Mûvészettörténeti Intézet igazgatója, a kiállítás kurátora
A kiállítás kurátorai: Kirschner Péter szerkesztő, kulturális szakértő, Dr. Sisa József művészettörténész, intézetigazgató
Szerkesztő: Brunner Attila művészettörténész
Tervező és kivitelező: Mass Media Solutions Kft., vezetője: Pető Zsolt, HTSART Nyomda- és Kiadó, vezetője: Halász Iván
Grafikai munkák: Kocsis Marcell tervező-grafikus
A kiállítás támogatói: Iparművészeti Múzeum, MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Laki Rt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Együttműködő partnerek: BKV Zrt. ProMix Rt. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Főváros Levél tára, Magyar Építészeti Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, Csongrád megyei Levéltár, Bács-Kiskun megyei Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár.

Külön köszönet Áment Gellértnek, Barka Gábornak, Hámori Péternek, Szmrecsányi Boldizsárnak és Szőnyi Istvánnak a fotókért.

A kiállítás július 31-ig látható a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.
Azt követően pedig vándorútra indul a Szegedre és Kecskemétre, valamint művelődési, intézményekbe, könyvtárakba, vidéki múzeumokba.

További információ: Kirschner Péter: kirsch@t-emial.hu, Pető Zsolt: peto.zsolt@massmedia.hu

Lechner Ödön, a magyar építészet történetének talán legeredetibb alakja 1845. augusztus 27-én született Pesten. Építészeti tanulmányait Budán, majd Berlinben végezte. Pályája az 1867-es kiegyezés után indult, de csúcspontját a századfordulón érte el. A köré gyűlő, elveit hitvallásként magukévá tevő fiatalabb építészekkel együttdolgozva egy sajátos, nemzeti stílustörekvés, a magyaros szecesszió, egyben a kibontakozó modernizmus apafigurájává vált.
1885-ben Ferenc József-érdemrenddel, 1911-ben a római nemzetközi kiállítás aranyérmével tüntették ki. 1914. június 10-én, az első világ háború előestéjén hunyt el. Lechner szerepét a magyar, de akár a nemzetközi építészet történetében alig ha lehet túlértékelni. A 19. század végére Nyugat-Európához felzárkózó, de ahhoz alapvetően idomuló magyar architektúra megtalálta benne azt a személyiséget, aki kitört a megszokott keretek közül és valami sajátosat hozott létre, amellyel átvezette hazája építészetét a 19. századból a 20. századba. Ez a sajátos, egyúttal egyetemes jelentőségű életmű az osztrák
Otto Wagner, a katalán Antoni Gaudí, a skót Charles Rennie Mackintosh, a belga Victor Horta és a finn Eliel Saarinen munkássága mellé állítható.

A kiállítás az Iparművészeti Múzeum még 2015. június 28-ig látogatható Lechner Ödön-életműkiállításához kapcsolódva 49 tablón mutatja be Lechner munkásságát a kezdetektől, fő hangsúlyt helyezve az UNESCO Világörökségi címére jelölt öt épülettel: a kecskeméti Városházával, a budapesti Szent László-templommal, Iparművészeti Múzeummal, Földtani Intézettel és a Postatakarékpénztárral.