A várva várt megoldás? – Az 5 százalékos lakásáfa és a rozsdaövezetek
Magyarországon a bérek és a lakásárak között hatalmas lett a szakadék, amelyre a 2016-ban bevezetett 5 százalékos áfa az átlagosan kereső magyar embernek sajnos - finoman szólva - nem hozott megoldást. A rozsdaövezeteken épített új lakásokra most ismét érvényes lesz a kedvezmény, a témáról tartott mai panelbeszélgetésen pedig felmerült a kérdés, hogy a jövőben valóban elérhetőbb lesz-e a fiatalok és szerényebb jövedelemmel rendelkezők számára a saját tulajdonú otthon?
Hazánk jó ideje maradt érdemi lakásprogram nélkül, amelyre a kormány most az új városi otthonteremtési projekttel válaszolt. A portfolio.hu egy rögtönzött panelbeszélgetés keretében május 28-án Banai Ádámot, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság vezetőjét, Kiss Gábort, a Metrodom Kivitelező Kft. igazgatóját, Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrumelemzési vezetőjét, valamint Fürjes Balázst, a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt invitálta össze az új program megvitatására.
Fürjes Balázs tájékoztatása szerint ezeknek a rozsdaövezeteknek a körvonalazása, meghatározása előkészítési fázisban van, a jövőben az egyes önkormányzatokat szólítják majd fel javaslattételre a konkrét helyszíneket illetően. Kitért arra is, hogy a döntés célja nem csupán a lakásárak csökkentése, igyekeznek ugyanis ezt a lépést egy átfogóbb kontextusba helyezni. Például: a magas árak miatt nagyon sokan kizárólag lakhatási kényszerből költöztek ki az agglomerációba, habár munkahelyük Budapesthez köti őket. Ezáltal sokkal több az ingázó, amelynek nagyobb a környezetszennyező hatása is.
A rozsdaövezeti területekre kijelölt kedvezmények mind a vásárlási árakra, mind a bérleti árakra érvényesek lesznek. Fürjes Balázs kiemelte, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a következő lépés a rozsdaövezeti terület fogalmának pontosítása lesz az építési törvényben, megkülönböztetve majd az azonnali, és a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületeket. Cél az is, hogy az építési szabályozásokon a lehető legnagyobb fokon egyszerűsítsenek a program során és a beruházások minél előbb elkezdődhessenek, hiszen egy kivitelezés így is legrövidebb esetben 2 évet vehet igénybe.
A koronavírus után mind a kereslet, mind a kínálat leapadt – tette hozzá Banai Ádám az MNB-től, aki szerint most kulcskérdés versenyképességi szempontból a lakáspiacon, hogy egy átlag magyar ember megvehet-e magának egy saját ingatlant. Az elsőnegyed évben igen érzékelhető volt, hogy visszatért a 27 százalékos áfa, a gazdaságélénkítés szempontjából pedig a program nagy előrelépést jelent majd nem csak az építészeknek és kivitelezőknek, de a lakásépítésekből profitáló más szektoroknak is (pl. bútorgyártás). Kiemelte, hogy a bankok számára is érdek a kedvezőbb hitel feltétel, az NHP hajrá program pedig kifejezetten a lehető legrugalmasabb kereteket kínálja majd arra, hogy beinduljon az otthonteremtési program.
A fő kérdés viszont az, hogy működni fog-e mindez az elvárásoknak megfelelően? A cél elsősorban a civilek jóléte, és magának a lépésnek nem az a legfőbb indítéka, hogy az üzleti élet szereplőinek biztosítsanak kedvezőbb feltételeket majd. Kiss Gábor felhívta azonban a figyelmet, hogy a 2016-os kedvezmény bevezetésnek is hasonló célja volt, ott viszont a szűk négy éves időintervallum okozhatott - pont ellenkezőleg - hatalmas árnövekedést. A véges programban a lehető legtöbben szerettek volna lakást vásásolni, a kínálat pedig nem tudta lekövetni a hirtelen megnövekedett keresletet. Véleménye szerint éppen ezért olyan fontos, hogy most ne egy behatárolt időpontról legyen szó, hanem egy nyitott, hosszútávú lehetőségről. Előreláthatólag pont erről lesz szó, a kormány nem fogja szűk időkorlátok közé szorítani a kedvezményt - tette hozzá Fürjes Balázs.
Az áfamentes bérlés és 5 százalékos rozsdaövezeti lakásáfa törvénybe iktatása után elkezdődnek tehát a jogi és szabályozási kérdések tisztázásai, de kérdés persze van még bőven: például a szabályozás egyszerűsítései milyen minőségbeli változtatásokkal járnak majd, és azt is érdemes minél előbb tisztázni, hogy pontosan mit értenek majd rozsdaövezeti terület alatt, és ezeknek a meghatározása a későbbiek folyamán miként változhat, miként bővülhet? A pontosításokról előreláthatólag a kormány az MNB-vel közösen, szeptemberben fog egy átfogó konferenciát tartani.
