Épületek/Örökség

KOMPOZIT: A veszprémi ferences műemlékegyüttes felújítása és fejlesztése

2023.05.09. 07:57

Az alapvetően barokk, de több későbbi átépítésen átesett épület megújításának célja az épület korszerű, XXI. századi korszellemnek megfelelő rekonstrukciója, és a tervezési programban megfogalmazott zarándokszállás és lelkigyakorlatos ház funkcióhoz kapcsolódó átalakítása. Az épület története során számos funkciót szolgált, volt kolostor, papi szeminárium, leánykollégium, hivatali központ, és a legutolsó időkben papi otthon.

A székesegyház előtti tér nyugati oldalán utcasorba illeszkedő, zártsorú beépítésű telken helyezkedik el a szóban forgó épületcsoport, középen a templommal, északi oldalán az egykori kolostorral, a délin a kerítésfallal zárt gazdasági udvarával.

Az 1681-ben itt letelepedő ferencesek 1686-ban a Szentháromság-téren megvásárolták a Vaszari-féle házat és annak, illetve a salvatoriánusok korábbi házának helyén építették fel a Szent István-templomot. Alapkövét 1723-ban Körmendy Imre tette le, építőanyagnak a székesegyház lebontott középkori részleteinek anyagát is felhasználták. 1727-ben szentelték fel, de az építkezést csak 1730 körül fejezték be. 1909-ben a templom leégett, tornya összeomlott, ezt 1912-ben neoromán stílusban építették újjá, a homlokzattal együtt, a munka kivitelezője Fabb Károly volt. 1938-ban, és legutóbb 2012-ben a templomot restaurálták.

A templom rövid hajóból és a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyből áll, a hajó utca felőli végénél, a déli oldalon toronnyal. A templom utcára néző, keleti főhomlokzatát a XVIII. század utolsó negyedében készített, szegmensíves záródású, volutákkal keretezett, kőtokos, cseppdíszes konzolok támasztotta és fogrovatos szemöldök-timpanonnal, valamint istenszem-motívummal díszített barokk kapu és a neoromán stílusú kialakításhoz tartozó nyílások ékesítik. A három résablakkal megnyitott oromzat szélét vakárkádsor kíséri, a csúcsa alatt szoborfülkével. A templom déli oldalhomlokzata tagozatok nélküli, de félkörzáródású ablakok nyitják meg. A nyújtott szentélyű templom hajóját három-három, a szentélyt két-két fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A falakat pillérek tagolják. A szentély alatt kezdetben 33 sírüreget alakítottak ki, majd az egész templom alatti terület temetkezőhelyként szolgált.

Zádori Mihály püspöki helyettes 1722-ben tette le a mai kolostor homlokzatának alapkövét, 1724-ben emelték az ebédlőt, a következő évben pedig a konyhát és a sekrestyét, az építkezést 1730 körül fejezték be. 1770-ben elkezdték a kolostor bontását, helyére a győri Schiffthaler Protasius gvardián tervei szerint újat emeltek. 1773-ra felépült az új ebédlő, a kolostor 1776-ra lett kész. Az épület 1909-ben tűzvészben megsérült, ezt követően épült a rendház első emelete. Az I. világháború idején, 1919 őszéig papi szemináriumként működött. A II. világháború, illetve a rend feloszlatása után leánykollégiumként, majd hivatali központként, 1984-tól napjainkig papi otthonként működött.

A rendház barokk stílusú utcai homlokzata hattengelyes, a vízszintes vakolatsávozású falsíkot tagozott övpárkány osztja, csonkapárkány zárja. Magas lábazatát pinceablakok törik át. Földszinti ablakai egyenes záródásúak, vakolatkeretesek. A bal szélső tengelyben tagozott szalagkeretű, szegmensíves záródású kapu nyílik. Cseppdíszes konzolok tartotta, fogazott, egyenes szemöldöke alatt a ferencesek és Krisztus összetartozását kifejező ábrázolás látható, alatta a „PROVIDENTIA DIVINAE / 17 SACRUM 76" felirattal. 

Nyugati, hátsó szárnya kilép az egykori vár területéről, ezért négyszintes. A templomot a földszinti gyóntatófolyosó és az emeleti oratórium kapcsolja a rendházhoz. A rendház zártudvaros kialakítású. A folyosó a keleti és a nyugati szárnyban az udvar felőli oldalon, az északiban a külső fal és a szobasor között fut. A folyosó a földszinten dongaboltozattal, az emeleten síkmennyezettel fedett. Dongaboltozatos kapualjának falába ülőfülkék mélyednek. A földszinti helyiségeket donga-, csehsüveg vagy teknőboltozat fedi. A nyugati szárnyban található a refektórium, melynek csehsüveg-boltozatát Orsetti Józsefnek tulajdonított, kiváló, rokokó stílusú stukkók díszítik. A kolostorépület alatt kiterjedt pincerendszer található. A rendház nyugati épületszárnyának pincéjében kettős várfal húzódik. Nyugati szárnyának középfőfala a pincében tulajdonképpen az egykori várfal széles szakasza. Az egyik falból előkerült gótikus faragott kövek arra utalnak, hogy az 1570-es években ezeket is átépíthették.


"Menj és állítsd helyre házamat, mert mint látod, romokban hever"
Az alapvetően barokk, de több későbbi átépítéseken átesett épület megújításának célja az épület korszerű, XXI. századi korszellemnek megfelelő rekonstrukciója, és a tervezési programban megfogalmazott zarándokszállás és lelkigyakorlatos ház funkcióhoz kapcsolódó átalakítása. Az épület története során számos funkciót szolgált, volt kolostor, papi szeminárium, leánykollégium, hivatali központ, és a legutolsó időkben papi otthon.

Koncepciónk alapgondolata a meglévő épület klasszikus műemléki értékeinek megóvását, rekonstrukcióját tartja a legfontosabbnak, olyan kortárs kiegészítésekkel, melyek a több százéves épület alapvető térstrukúráját megőrizve, azt harmonikusan kiegészítve, tovább építve folytatja az épület építéstörténetét. Tervünk legfontosabb alapelve, hogy a tervezett „tovább" építésének párbeszédben kell lennie a régi templom és rendház megmaradt épületrészeivel. Az új funkciónak a meglévő épület egyedi történettel rendelkező tereibe kell beágyazódni, és azt folytatva kell az új szerkezeteket tovább építeni.  A folytonosságra épülő komponálás megőrzi, magába foglalja a hely szellemét, és új rétegeivel tovább gazdagítja azt.

Az épületegyüttest az évszázadok alatt rárakódott szervetlen rétegektől meg kellett tisztítani. A templom-rendházból templom-zarándokszállás metamorfózisának úgy kell létrejönni, hogy a templom, a szakrális tér, és az új funkció megjelenése egyensúlyban maradjon, egy építészeti egységet képezzen.


Három udvar
A XVIII. század második felében a veszprémi vár arculata teljesen megváltozott. Fokozatosan eltűntek a kisebb lakóházak, a kis utcák, sikátorok, és helyükre nagyobb léptékű paloták épültek. A bontások és a jelentős új építkezések következtében teljesen új telekszerkezet és utcakép alakult ki. A korábbi 61 lakóház helyén 20 új, emeletes palota épült, jellemzően zártsorú beépítéssel. Ez jelentősen befolyásolta a vár látványát is, hiszen a magas, többemeletes épületek, tornyok már messziről jól láthatóak lettek a várhoz közeledve.

A barokk palotaépítésekkel összefüggésben még egy jelentős változás következett be a vár történetében. Az új nagyléptékű palotáknak nagy hely kellett, ezért a várhegy platóját kiszélesítették. A paloták teraszaihoz, udvaraihoz a középkori várfalakkal párhuzamosan hatalmas támfalakat építettek. Az új támfalak közötti területeket feltöltötték és így a palotákhoz kapcsolódó kertek, udvarok jöttek létre. A veszprémi vár térszerkezetében ezek az átépítések napjainkig meghatározóak, ezen a későbbi neoromán átépítések sem változtattak.

A keskeny dolomitgerincen észak-dél irányban egyetlen utcaként a Vár utca húzódik, két oldalán zártsorú beépítéssel, zárt utcaképpel. E zárt utcakép mögött kis udvarok és kertek helyezkednek el. Ezek a kertek általában egyházi funkciójú épületekhez kapcsolódnak. A várban lévő kertek megújítása mellett felmerült a kertek összekapcsolásának, egy összefüggő kertrendszer létrehozásának lehetősége is.

Koncepciónk egyik alapgondolata a tervezéssel érintett rendház kertjeinek és udvarainak újragondolására épül. A három kert egymással, a rendházzal, templommal és a Vár utcával párbeszédet folytat és egy egységként a hely szelleméből építkezik.


1. Rendház belső udvar
A rendház udvar és a kerengője a rendház térstruktúrák alapelemei voltak. Az udvar felé nyíló, négyszög alaprajzú folyosóról nyíltak a közös helyiségek. A rendház udvarának rendjét a korábbi átépítések során megbontották. Az udvar sarkában álló lift elbontásával a négyszögletes udvar helyreállítását, újragondolását terveztük.

2. Rendház kert
A nyugati homlokzat előtti kert újrafogalmazásánál a barokk udvarok, kolostorkertek hangulatán alapuló, modern kolostorkertet, díszkertet alakítunk ki, mely szerves része lehet az átjárható nyugati kertrendszernek.

3. Zarándokudvar
A templomhoz déli irányból kapcsolódó, korábban gazdasági udvarként működő teret a kiszolgáló épületektől megtisztítjuk és egy új pavilonépület kiegészítéssel fogadó zarándokudvart hozunk létre az épületbe tervezett zarándokpont részére.

A tervezett rekonstrukció során a meglévő épületegyüttes homlokzati megjelenése, tömegalakítása alapvetően nem változik meg. Az együttesen a téglány palafedés helyett a várnegyedhez igazított natúr vörös, hódfarkú cserépfedés készül.

A homlokzati rekonstrukció mellett a legfontosabb városépítészeti kérdés a volt gazdasági udvarban megjelenő új funkció, zarándokpont városépítészeti kapcsolata a Vár utca irányába. Az új épületrész átértelmezi a Vár utcával és a rendház déli udvarral való kapcsolatrendszert. A kerítés „házzá" válik, az udvar pedig az utcához kapcsolódó térré.

Zarándokpont
Assisi Ferenc: „Isten engem az egyszerűség útjára hívott meg, s azt meg is mutatta."

A gazdasági udvar utcafrontján a templomtorony és a Biró-Giczey ház között kerítés és kapu zárta az utcaképet. Az új funkció, az érkezőudvar-zarándokpont kialakítása lehetőséget ad a kerítés, az utcai térfal átértelmezésére. Koncepciónk alapgondolata, hogy a tervezett újrendeltetés ne épületként jelenjen meg, sokkal inkább az új fogadóudvart keretező „fal" legyen. A valódi zarándokpont sokkal inkább maga az új udvar, mintsem az épület. A keretező „fal", a templomhajó déli homlokzata, a rendház négytengelyes homlokzata, valamint az udvar építészeti egységet képezve egy új „szakrális" térként jelenik meg.

Kerengő
A tervezett zarándokszállás funkció jól igazodik az épület eredeti rendház-szállás funkcionális rendszeréhez. Az utólagosan épült válaszfalak és elfalazások visszabontásával az épület eredeti térstruktúráját és a körbejárható folyosót helyreállítjuk. Tervünk javaslatot tesz az udvar sarkában épült lift áthelyezésére is a szentély mögötti, korábban egy faszerkezetű lépcsőt befogadó térbe, valamint a sekrestye és az ebédlő teljeskörű rekonstrukciójára és az ebédlő múzeumi térként történő kialakítására.

Templom
A templom épületének déli falán, az utólag rárakódott kripta lejáró építmény visszabontását javasoljuk. A kriptatérbe levezető új lépcsőt az eredeti pozíciójában építjük vissza. A karzat jelenlegi emeleti megközelítését a zarándokszálláson keresztül továbbra is biztosítjuk.

A templom belső falfestéseiről a festőrestaurátor előzetes szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a jelenlegi restaurált összkép messze elmarad az eredetitől a rossz minőségű kiegészítések és átfestések miatt. Teljeskörű újragondolás és részleges restaurálás szükséges a színek és figurális ábrázolások korrigálásával.


Bődi Imre és Frikker Zsolt


A veszprémi várhegy felújításainak projektbemutatóit ebben a dossziéban gyűjtjük össze.
Szerk.: Pleskovics Viola