Az ipari forradalom világszerte elhozta a sorozatgyártás innovációját, mely reformként hatott az építészeti alkotásokra. Ám a digitális fordulat következtében korunk technológiai logikája már az egyedi, személyreszabott megoldásokat támogatja. Hogyan tud egy ipari szellemben létrejött gyár adaptálódni ezen változásokhoz?
Ipari termelési logikán – tehát nagyobb mennyiség, alacsonyabb ár - alapuló gyárak számára, melyek a Fordista modell szerint futószalagon állítják elő az azonos termékeket a digitális kor logikáját kielégíteni nem kis kihívás. Ezt az adaptációt a Roto példamutató szemléletváltás keretében lépi meg. A Roto gyár 1935-ös alapításakor piaci előnyét az egyes elemek nagy mennyiségben gyártható azonos másolatai jelentették. A nyílászáró vasalatok standardizálása, s bekapcsolása különböző ablakgyártók előállítási folyamatába közel száz éve fantasztikus ötletként merült fel, melyet tovább gyarapított a Roto által fejlesztett szabadalmak sora az iparágban.
Fordista gyártástechnológia:
A tömegtermelésen alapuló gazdasági terjeszkedés és technológiai haladás modellje: szabványosított termékek óriási mennyiségben történő gyártása speciális gépekkel és szakképzetlen munkaerővel.
Ehhez képest ma már számos gyárban automatizálással és a gépek üzemeltetését ellátó specializált munkaerővel történik az előállítás. Valamint például a Roto Object Business keretében lehetőség van egyedi megoldások megrendeléséhez egyedi nyílászáró szerkezetek kialakításához.
Igény szerinti gyártásként, egyedi gyártásként vagy felhőgyártásként is ismert, az on-demand gyártás egy olyan gyártási rendszer, amelyben a termékeket csak akkor gyártják, amikor szükség van rá, és a szükséges mennyiségben.
Fontos, hogy a Lean gyártási folyamat, amely ma meghatározza a termelést, nem cloud-menufacturing. A Lean gyártás célja a készletek minimalizálása a just-in-time gyártás révén, de ez még mindig magában foglalhatja a készlet bizonyos szintjének fenntartását a várható kereslet kielégítése érdekében. Az igény szerinti gyártás a készletek minimalizálására törekszik azáltal, hogy csak azt állítja elő, amire azonnal szükség van, ezzel csökkentve a késztermékek készletezésének szükségességét.
Az Európai Parlament 2016-ban megfogalmazott állásfoglalása szerint:
Az ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos" gyárát hozva létre ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.
A gyártási folyamatok mellett elgondolkodtató maguknak a szerkezeteknek a jövője is. Az ablak evolúciójában mi a következő lépcsőfok? A Roto legújabb innovációja a tetőablak, amely visszaveri a hőt a belső térbe, s fűtő felületként jelenik meg az épülethéjon. Ez a technológia reformot jelenthet a hőhidak és a termikus burok fogalmában. Ablakként beépítve talán az első lépcső az úton, de függönyfalként hatalmas lehetőségeket rejthet a 21. századi épülethéjak fejlődésében.
Az építészfórum digitalizációval és mesterséges intelligenciával foglalkozó tematikus cikksorozatának célja a szakmai közönség megismertetése a mesterséges intelligencia gyökereivel, és lehetséges alkalmazási területeivel. A sorozat egyik fontos eleme, a szakma párbeszédre hívása, és gyakorló építészek, építőipari szereplők, szoftverfejlesztők valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek álláspontjainak megismerése. A következő írásokban a technológiai fejlődésének építészeti vonatkozásai kerülnek fókuszba.
Bognár Melinda
A cikk az Építészet és digitális elmélet című sorozatunk első része. A sorozat további részei itt érhetőek el. A cikksorozat támogatója az NKA. Sorozatszerkesztő: Bognár Melinda