Nézőpontok/Történet

1/1/100 – Nyomokban fenntarthatóságot tartalmaz – Gondolatok a BME Exploratív Építészeti Tanszék kiállítása kapcsán

2024.05.23. 17:25

"Először próbáltuk meg, hogy a fenntarthatóságról ne csupán mint alternatív építészeti irányzatról beszéljünk, hanem a teljes évfolyam fő tervezési tárgyának kiindulási pontjává tegyük a körforgásos gondolkodást és építőipari újrahasznosítást. (...) A félév során több mint 100 hallgatói terv született, kifejezetten izgalmas és sokszínű beépítési módokkal és részletmegoldásokkal, csakhogy a féléves konzultációk során megfigyelhető volt, hogy a fenntarthatóság egyébként bonyolult szempontrendszere a perifériára szorult, a terveknek sok esetben csupán mellékszereplője lett (már ha egyáltalán maradt belőle valami). Ezért az éppen megtekinthető 1/1/100 kiállítás kapcsán úgy érezzük, hogy szükséges (ön)kritikát is gyakorolva reflektálnunk a félév tapasztalataira."

 

ELŐZMÉNYEK

A Munkahelyek építészete 2. című tárgy a harmadéves építészhallgatók kötelező tervezési tárgya. A tervezési feladat jellegzetessége, hogy léptékében és összetettségében is meghaladja a korábbi tervezési félévek programjait, ami önmagában komoly kihívás a hallgatóknak és az oktatóknak is. Egyszerre hálás és hálátlan tárgya ez a képzésnek, hiszen itt már több félév tudása szintetizálható, ugyanakkor gyakorta ez az a pont, ahol alábbhagy a hallgatói lelkesedés, mert az alapozó tárgyak fragmentált tudása még nem áll össze a feladat léptékéhez szükséges kompetenciaként, ami sok bizonytalanságot okoz. Így évről évre felmerül a kérdés, hogy mi is a célunk a tárggyal? Technológiai terek tervezésének az alapjait megtanítani? Összegezni az eddig tanultakat? Esetleg valamilyen speciális tervezési szempontot beemelni? Hasonló gondolatok mentén formáltuk a tantárgy feladatait 2017-től kezdődően. Akkor két feladatot kaptak a hallgatók: egy kisléptékű smart-tech feladatot, amely felhagyott Somló-hegyi pincék és présházak újrahasznosításával foglalkozott, illetve egy nagyobb léptékűt, amely keretében egy ELTE TTK-s együttműködés keretében drónszimulációs labort tervezhettek. Ekkor vezettük be azt az azóta is sikeresnek mondható modellt, hogy a hallgatók kétfős csapatban tervezik a feladataikat. 2018-ban a Hortobágyi Nemzeti Parkkal kooperálva szintén két feladat volt: először egy kisléptékű autonóm kutatóházat, majd egy genetikai kutatólabort és látogatóközpontot tervezhettek. 2019-ben hasonló modell volt, egy kisléptékű tanyaépület, valamint egy paradicsomfarm és üzem Jászszentlászlóra a helyi önkormányzattal együttműködve. Ezekben az években nagy hangsúlyt fektetettünk a helyszín évfolyamszínű (szinte fesztiválléptékű) bejárására. 2020-ban a ráckevei önkormányzattal közösen kerestünk izgalmas programokat, illetve az ekkorra begyűrűző covid alatti hibrid oktatás és ellehetetlenülő helyszíni bejárások kapcsán merültek fel külföldi helyszínek. Így Ráckeve mellett foglalkoztunk az akkor aktuális bejrúti kikötői robbanás területének revitalizációjával, illetve kutatóbázisok tervezésével a sarkköri régiókba. 2021-ben terveztünk extrém klimatikus viszonyok közé vertikális farmot, kilenc különböző helyszínre, továbbá lényegében ugyanezt a programot 2022-ben Afrikába – ezen két év leginkább sikeres és afrikai helyszínű tervei képviselték a tanszéken folyó tervezési munkát a 2023-as Time Space Existence kiállításon Velencében. 2023 őszén pedig megkíséreltük felhívni a figyelmet arra, hogy a környezettudatos szemléletváltás elengedhetetlen a tervezés során.

Először próbáltuk meg, hogy a fenntarthatóságról ne csupán mint alternatív építészeti irányzatról beszéljünk, hanem a teljes évfolyam fő tervezési tárgyának kiindulási pontjává tegyük a körforgásos gondolkodást és építőipari újrahasznosítást. Mindezt a BME történeti kampuszán, a Polimertechnika Tanszékkel közösen kiírt program mentén valósítottuk meg. A félév során több mint 100 hallgatói terv született, kifejezetten izgalmas és sokszínű beépítési módokkal és részletmegoldásokkal, csakhogy a féléves konzultációk során megfigyelhető volt, hogy a fenntarthatóság egyébként bonyolult szempontrendszere a perifériára szorult, a terveknek sok esetben csupán mellékszereplője lett (már ha egyáltalán maradt belőle valami). Ezért az éppen megtekinthető 1/1/100 kiállítás kapcsán úgy érezzük, hogy szükséges (ön)kritikát is gyakorolva reflektálnunk a félév tapasztalataira.

A FELADAT

A környezettudatos szemléletmódra a féléves feladatkiírás két ponton is reflektált. Egyrészt a Polimertechnika Tanszék segítségével összeállított, a hagyományos műanyagok alternatívájaként fejlesztett bioműanyagok kutatásának helyet biztosító labor volt a tervezés tárgya, így a hallgatók bepillantást kaphattak ennek az új, környezetbarátabb anyagnak a fejlesztési folyamatába.​ Másrészt a körforgásos megközelítés jegyében lehetőségként beemeltük a tervezésbe a bontott anyagból való építés kérdéskörét. Az új laborépület tervezési elemkészletéül a hallgatók felhasználhatták az akkori ismereteink szerint bontásra ítélt Stoczek-menza épületét. Ez alkotói elszántságtól függően jelenthette szerkezeti elemek vagy nyílászárók integrálását az új épület tervébe, de egyes projektekben megjelent célként a minél nagyobb arányú bontott elemekből való építkezés is. Az anyagokról való újszerű gondolkodás mellett alapvető célkitűzésünk volt, hogy a meglévő műemléki egyetemi épületek között megvalósuló új bioműanyag kutató labor ne csupán az alkalmazott termelési, kutatási technológia terén, hanem építészeti minőség terén is karakteres, szemléletformáló legyen.​

ÉPÍTÉSZETILEG IZGALMAS - FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL FELEMÁS EREDMÉNY

A végleges tervek több, mint felében megtalálhatóak fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatok, megoldások. A hallgatók jellemzően olyan építészeti eszközöket választottak, amelyeket könnyen integrálni tudtak a saját tervezési koncepciójukba. Három csoportra oszthatóak ezek a megközelítések: építészeti térszervezés, újrahasznosított építőanyag használat, fenntartható építészeti részletek. Sok helyen megjelennek azok a terek, amelyek lehetővé teszik, hogy több és változatos funkciót is ellássanak, így lehetőséget biztosítva a különböző tanórák megtartására. Az egyetemi közösségi élet bevonása is többeknél fontos szempont volt, emiatt a földszinti megnyitások, kert kapcsolatok és átmeneti terek nagy hangsúlyt kaptak. Emellett több izgalmas megoldás született a Stoczek menza szerkezeteinek és anyagainak újbóli használatára is. Volt, aki az egész épületet felhasználta, de jellemzően az acélszerkezetek kaptak új szerepet lépcsőkorlátként, homlokzatburkolatként és tartószerkezetként. Egyéb újrahasznosított építőanyagok is előfordultak a tervekben, főleg olyanok, amik kapcsolódnak a Polimertechnika Tanszék kutatási területeihez, mint a bioműanyagok vagy az újrahasznosított műanyag homlokzatburkolatok. A fentiek mellett pedig megjelentek a tervekben olyan fenntartható részletek, és építészeti megoldások, mint a CLT fapanelek, favázas szerkezetek, valamint számos épület extenzív zöldtetővel rendelkezett.

Ugyanakkor az, hogy a tervek csupán felében detektálható a környezettudatos szemlélet valamely aspektusa, óhatatlanul indukálja a kérdést, hogy mi lehet a bátortalanság oka? Hiszen hiába az ambíciózus program, és a konkrétan meghatározott bontott építőanyag készlet, annak használatára roppant kevesen vállalkoztak. Feltehetően már a feladatkiírásban is határozottabbak kellett volna lennünk, hogy a fenntarthatóságot ne csupán mint választható lehetőséget kínáljuk fel, ami kiegészíti vagy színesíti a koncepciót, mert a valódi szemléletmódbeli változáshoz ez nem elég. De a koncepciótervezés fázisban már egyértelműen kirajzolódtak a fenntarthatóság oktatásának hiányosságai (vagy tapogatózó bizonytalanságai), aminek kapcsán Dávid Dóra, a tárgy egyik oktatója így fogalmaz:

“A fenntarthatósági elvek átadásával kapcsolatban kritikával kell illetnem a saját oktatói munkánkat. Az építészeti koncepciók megalkotásánál ugyanis nem a Stoczek elemeinek újrahasználása volt az egyik alapvetés, hanem a konzultációs beszélgetéseket a kampusz egyébként elszomorító állapotban lévő műemléki épületeihez való illeszkedés és a funkcionális rend megalkotása dominálta, ahogy az egy tervezési feladatnál klasszikusan elvárt. Ha láttunk egy szépen formálódó épületet, amelyre nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett volna alkalmazni a félév elején felvázolt újrahasznosítási elveket, a Stoczek elemkészletét, akkor könnyen elengedtük a fenntarthatósági kérdést, hiszen nehéz volt a helyszín, és örültünk, ha a klasszikus elvek megvalósulását láttuk viszont a hallgatói munkákon - megelégedtünk azzal, ha egy-egy tervbe be lehetett csempészni a zöldtetőt, a Stoczek rácsostartóit. A fenntarthatósággal kapcsolatban nagyon könnyen hoztunk kompromisszumot, a klasszikus tervezési elvekkel szemben nem. Ha komolyan foglalkozni akarunk az újrahasznosítással, akkor ezt a szemléletet is kérlelhetetlenül a klasszikus elvek fontossági szintjére kell emelnünk, különben olyan félmegoldások alkalmazására oktatjuk a hallgatóinkat, amivel a szakmánk közelmúltja és jelene egy végtelenül bonyolult, túlszabályozott műszaki környezetbe sodorja a tervezési lehetőségeinket, miközben az eredmények igen messze elmaradnak az elvárttól. Félreértés ne essék, nem amellett érvelek, hogy a klasszikus elveinket kell feladnunk a fenntarthatóság oltárán - nem az esztétikában, funkcionalitásban kell kompromisszumot kötnünk, hanem sokkal tudatosabb és alaposabb kutatómunkával és elemzéssel kell megtámogatnunk a tervezési döntéseinket."

A fentiekből felsejlik a nehezen elsajátítható gondolati váltás alapja is: a minőségi építészetet nem a fenntarthatóságtól függetlenül, csupán a klasszikus elvek vagy épp modernista felfogás szerint kell értelmeznünk, hanem el kell fogadjuk és magunkévá kell tegyük azt az axiómát, hogy az építészeti minőség egyik fontos fokmérője mára a fenntarthatóság. És ebben sokkal szigorúbb elvárásokat kell támasztani magunkkal, mint feladatkiírókkal vagy oktatókkal szemben is, akkor is, ha a hosszú évek praxisbeli rutinja inkább szkeptikussá tesz, és jól látjuk a gyakorlat nehézségeit.

Az ugyanis világosan kirajzolódott, hogy a tervezés nem egyszerűbb, hanem éppen összetettebb folyamat lesz a fenntarthatósági szemlélet beemelésével. Emiatt égető fontosságú az interdiszciplináris szemlélet meghonosítása, alkalmazása a tantermeken belül is, már a tervezésoktatás kezdeti fázisaitól. Mert be kell látnunk, hogy a jelenlegi tervezési eszközeink és módszereink által szabott kereteken belül mozogva a fenntarthatóság vagy egy színes-érdekes kiegészítés, vagy pedig egy kényelmetlen nyűg marad a projektjeinkben, nem pedig egy fontos cél, aminek az eléréséhez még nincsenek meg a jó eszközeink. Ha viszont kialakítjuk ezt az eszközkészletet és a munkamódszereket, akkor a fenntarthatósági szemlélet nem kell, hogy akadályozza az építészetet és a magas építészeti minőséget, hanem inspirálhatja és támogathatja is azt. Ehhez pedig fontos lépés az a közel 50 tervnyi bizonytalan próbálkozás, amelyeknek a tanulságai a következő évektől lépésről lépésre beépíthetők az építészeti (és oktatási) eszköztárba. Érdemes figyelembe vennünk, hogy a körkörös tervezés során a tervezési gondolkodásmód megfordul: a forma az elérhetőséget követi, azaz a tervezés elején csupán a koncepció alapjai vannak lefektetve, és a terv a körforgásos elvek alapján elérhető alapanyagok fellelése után ölt végleges formát. És bár nem szükséges, hogy egy tervezési feladat során a valaha volt összes fenntarthatósági elképzelést érvényesítsük, az elengedhetetlen, hogy a helyszín és lehetőségek függvényében a lehető legjobban illő, és alkalmazható gyakorlato(ka)t integráljuk az koncepcióba. Ha elfogadjuk, hogy az építészet minden korban az aktuális kihívásokra reflektál, akkor a 21. században ez az etikus tervezés elvárható minimuma.

A KIÁLLÍTÁS

Kiválóan demonstrálja a kreativitással előhívható lehetőségek végtelen tárházát a hallgatói munkákat bemutató 1/1/100 kiállítás, ahol a feszes keretek ellenére 100 egyéni karakterű ház látható. Jól látszik, hogy az illeszkedés eszköztára már kiforrott, sokféleképpen és sokszínűen értelmezhető. Tekinthetjük ezt közös alapnak. Innen érdemes továbblépnünk, hogy a környezettudatos tervezés elemei is ilyen magától értetődően és sokszínűen épüljenek be a tervekbe.

A még a héten megtekinthető anyag érdekessége, hogy a 7 tankör oktatói kiválasztottak két-két tervet, amelyekből összeállítottunk egy 14-es shortlistet. A shortlistes tervekre pedig közönségszavazást kezdeményeztünk a tanszéki instagramoldalunkon, ahol megjelölt munkák egyúttal megtekinthetőek digitálisan is. Emellett a válogatott anyagokat kísérleti jelleggel kiterjesztett valóságban a tervezés helyszínén is be lehet járni. Az Adobe Aero teszt fázisban lévő programjával okos eszközzel láthatóvá válik, hogy milyen is lehetne, ha a kampusz ezeknek a házaknak valamelyikével bővülne. Bátorítunk mindekit, hogy próbálja ki!

Barta Fruzsina, Horváth-Farkas Zsófia és Dávid Dóra

KIÁLLÍTÁS IMPRESSZUM

KIÁLLÍTÁST RENDEZTE / Exploratív Építészeti Tanszék / TANSZÉKVEZETŐ / Vasáros Zsolt DLA / VIZUÁLIS KONCEPCIÓ / Barta Fruzsina / Dávid Dóra / Horváth-Farkas Zsófia / AR / Pálvölgyi Ádám / Dávid Dóra / SZÖVEG / Horváth-Farkas Zsófia / GRAFIKA / Barta Fruzsina / Dávid Dóra  / Horváth-Farkas Zsófia / Salacz Ádám / Sághegyi Adél Laura / Teket Tina / MUNKAHELYEK ÉPÍTÉSZETE 2 / HALLGATÓK / Angi Nóra / Angyal Bendegúz / Antal Virág / Apró Péter / Asztalos István / Aux Liliána Alexandra / Bálint Tamás / Balla Csenge / Bandúr Dániel / Bárány Bálint / Baranyi Bálint / Barta Gergely / Báthory Dániel / Bátorfi Bianka / Baumann Jonathan / Becsi Dorka / Berkesi Tímea / Bihary Anna / Birgés Nikolett / Bíró Zsombor / Boros Nándor / Bozi Dénes / Bozó Luca / Bötkös Ingrid / Bréda Péter / Brjeska Laura / Bubán András / Budavári Katalin / Bukovszky Veronika / Csáki Gedeon / Csende Réka Viktória / Csernák Sára / Csernék Marcell / Csertán Tamás / Csiki Gergely Ádám / Csoport Dávid / Csorba Ede / Dáni Eszter / Dani Patrik / Dániel Gergő / Dauner Bernát / Dézsi Dániel / Dóka Gabriella / Dombai Dániel / Domokos Lenke / Dóró Elizabet / Drobilich Benedek / Dujmó Petra Andrea / Dukay Benedek / Durst Kata / Éliás Orsolya / Encz Emese Sarolta / Fabisz Dorina / Farkas Krisztina / Fehér Cseperke / Fejér Csilla / Fenyő Csillag / Ferencz Eszter / Filep-György Aliénor / Fodor Laura / Fónagy Anna Dóra / Földi Anna / Francia Bálint / Fülöp Helga / Füri Márton János / Gácser Krisztina / Gajdács Pál László / Gál Bettina / Gellér Mikó / Gémes Boglárka / Geraszin Nikolett / Glacz Sebestyén / Gortka Marcell / Grubán Bereniké Lili / Gyenis Dóra / Hábetler Leóna Tekla / Háda Zsófia / Hajós Dorina / Hamburger Panna Mónika / Haraszti Botond / Hárics Diána Letti / Hegyessy Luca / Horváth Borka / Horváth Hunor / Horváth Lili Flóra / Horváth Rebeka / Hugauf Lotti / Huszár Kornélia / Ihring Dorottya / Illanitz Igor / Jahonda Boglárka / Jakab Sára / Jedlica Zsófi Tavaszka / Jernye Evelin / Juhász Ádám / Juhász Ágnes / Kapás Richárd / Karádi Levente / Kardos Eszter / Kardos Lívia / Kecskés Kata / Keresztes Ágnes / Király Zoltán / Kiss Klára Sára / Kiss Mihály Eszter / Kiss Vivien / Kliszek Viktória / Kocsis Kinga / Komáromy Ábel / Kóródi Gergely / Kovács Dániel / Kovács Kende / Kovács Laura / Kovács Lőrinc / Kovordányi Csaba Örs / Körtvélyessy Kata / Kreisch Dóra / Kubicza Anna / Lantos Balázs / Lászlófy Sándor / Léber Lilien / Lipcsei Edina Eszter / Lovász Janka Judit / Ludányi Marcell / Lukács Adrienn Erzsébet / Mácsai Kristóf / Magyar Sára / Major Sára / Márhoffer Szonja / Márton Veronika / Mátis Janka / Megyeri Lili / Merényi Márton / Meslyab Rámi / Mészáros Lujza / Mészöly Csenge / Mező Anna / Mihály Slomit / Mikló Dávid / Mochlár Virág / Móczár Anna / Mokcsay Réka / Molnár János / Mosoni Aliz / Mucsi Maja / Nádai Hanga / Nádudvari Júlia / Nagy Eszter / Nagy Tímea / Nagyhegyesi Eszter / Nánássy Ábris / Nemcsok Anna / Németh Sára / Nyéki László / Osztrogonácz István / Pallos Lőrinc / Papp Cecília / Papp Zoé Beáta / Pazsák Roland / Pilipár Sarolta Nóra / Polczer Roland / Pólus Sára / Polyák Júlia / Prőhle Borbála / Puszti Dániel / Puszti Kincső / Rápli Anna / Ráthy Sándor / Regölyi Janka / Reich Fanni / Rézsó Balázs / Sajben Barbara Petra / Sal Noémi / Salamon Eszter / Sárik Dániel / Schauermann János Tamás / Schiszler Bertalan / Semsei Anna / Simai Anna / Sipos Viktória / Staub Ádám / Steidl Dóra / Sütő Péter / Szabados Eszter / Szabó Bálint / Szabó Dóra / Szabó Márton / Szabó Virág Judit / Szakácsi Márton / Szalmásy Réka / Számuel Boglárka / Szántó Dániel / Szántó Gergely / Szelp Anikó / Szendrey Bálint / Szepessy Hajnalka / Szikes Ákos / Szilágyi Dorka / Szilágyi Gergő Ferenc / Szilva Sára / Szobota Szonja / Szombat Zsolt / Tarr Regina / Tibold Csenge / Tóth Ábel / Tóth Adél / Tóth Anna / Tóth Fanni / Tóth Tamara / Tresó Balázs Csaba / Varga Barnabás / Varga Martina / Vári Márton / Veliczky Zsófia / Vincze Tamás / Vinter Balázs / Virág Vera / Weinhardt Barna / Wolf Renáta / Záhonyi Nikoletta / Zsák Kristóf Aidaya Babakhani / Alaa Hamoda / Cucic Borislava / Imane Boukari / Karim Baddour / Markovic Isidora / Nansi Shalaby / Olivia Basily / Sagynayeva Malika / Sahar Ghadirimoghadamjartodeh / Salma Haouari / Serikbayeva Nuriya / Tang Jinrui / Zaid Haddad / INTERDISCIPLINARY PROJECTS BASED DESIGN / HALLGATÓK / Akay Aylin / Barde Marion Aline / Borbély Eszter Laura / Fazakas Timea / Garcia Barrera Juan / Heitmann Johannes Willi / Hennrich Lucia Cara / Hoevel Marla Julia / Jerusalem Benigna / Kantar Deniz / Kevin Rampone / Ljungcrantz Markus Vagn / Lorenzo Lozano Andrea María / Martínez Araujo Natalia / Martinez Bosque Lucia / Negro Sanz Rocío / Nichtová Alexandra / Özgen Selcuk Sarp / Petrosiute Rasa / Pidzik Adam Daniel / Ruano Clemente Julia / Schlönvoigt Leoni / Severin Davide Francesco / Stefanic Charlotte Sophie / Zhanaidarova Aigerim / MUNKAHELYEK ÉPÍTÉSZETE 2 / OKTATÓK / Árva József DLA / B. Szabó Veronika / Bartók István DLA / Dávid Dóra / Dévényi Márton / Erdélyi Linda / Karlovecz Ádám / Koczka István / Mohamed Raslan / Peschka Alfréd / Pokol Júlia / Sági Gergely DLA / Salacz Ádám / Szabó Dávid DLA / Szécsi Zoltán DLA / Szűcs Imre Ferenc / Terbe Rita DLA / Vadász Balázs / Valkai Csaba DLA  / Vizér Péter /  INTERDISCIPLINARY PROJECTS BASED DESIGN  /  OKTATÓK  / Farkas Péter  / Patkó Csilla PhD  /  Rania Matrouk /  Sághegyi Adél Laura /  Szabó Dávid DLA /  Takács Lajos PhD /

A FÉLÉVES FELADATBAN KÖZREMŰKÖDÖTT A POLIMERTECHNIKA TANSZÉK. TANSZÉKVEZETŐ / Dr. Bárány Tamás /

Adobe Aero modellek tesztlinkjei: 
Nadai-Mucsi modellSal-Szobota modell / Suto-Treso modell Csertan-Szikes modell / Polczer-Pallos modell Kovacs-Puszti modell / Kardos-Kovacs modell / Nemcsok-Breda modell Mochlar-Toth modell / Toth-Pilipar modell / Rezso-Szendrey modell / Habetler-Magyar modell / Horvath-Szamuel modell / Kiss-Feher modell / Szilagyi-Csaki modell / Inter modell

KIÁLLÍTÁS IDEJE / 2024.05.16. - 05.24. / KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE / BME K épület Szkéné folyosó