A 12 lábon álló ház

Káprázatos kilátásra néz az RJZS Architects egy Zebegény melletti erdős domboldalra tervezett kis háza. Az épület legmarkánsabb eleme a teraszt a fák lombokoronájához emelő fa tartószerkezet. A ház 12 lábon állva emelkedik a Dunakanyar fölé. 

Zebegény páratlan kilátással bír a Dunakanyarra, kedvelt kiránduló- és üdülőhely, fekvéséből fakadóan évszázadokra visszamenő kulturális és művészeti életet vonz maga köré. A kulturális élet fontos része az itteni építészeti örökség, amelynek jellegzetességeit szintén a domborzati viszonyok és természeti értékek befolyásolják.

A tervezési helyszín, egy kisméretű telek, Zebegény északnyugati szélén található egy lakó- és üdülőházak alkotta övezetben. Az itteni geomorfológiai szerkezet jól mutatja a lejtős terepre építkezés fő jellegzetességét: a kisméretű épületek szinte kivétel nélkül a hegy lejtésével párhuzamos irányban, szabadon állnak, értékes növényállománnyal körbevéve.

Egy olyan kisméretű épületet terveztünk a telekre, amely alkotóműhelyként de hétvégi házként is használható, egyterű és napfényes. A 12 lábú ház telke a szomszédos vízmosás miatt még az átlagos lejtésviszonyoknál is meredekebb, faállománya pedig különösen gazdag, javarészt fiatal tölgyekből és akácokból áll. Olyan épületre volt szükség, amely minimálisan okoz kárt a hegyoldalban és a faállományban, ezzel együtt egyszerűen, gyorsan és olcsón kivitelezhető, valamint a telek Dunakanyarra néző páratlan kilátását is érvényesíti. Mindezek mérlegeléséből alakult ki a végleges telepítés és tömegformálás: a lábakra állított könnyűszerkezetes, magastetős épület a lejtéssel párhuzamosan áll, „arccal" a Dunakanyarnak, elhelyezése és építése során csak egyetlen fát kellett kivágni.

Az épületet alulról, hegymenetben közelíthetjük meg. Egy egyszerű deszkalépcső vezet fel a telek bal oldalán a fából készült vázszerkezethez, amely 12 ponton érintkezik a hegyoldallal. A lépcső tetejéhez érve közvetlenül a terepszintről tudunk belépni a házba. A belső térbe lépve egy hosszanti irányú helyiségben találjuk magunkat, melyen végighaladva az erdő különböző szintjei a törzsektől egészen a lombkoronáig mutatkoznak meg, vízszintesen másszuk meg a lombkoronát. Az épületen át elérkezünk a páratlan kilátást mutató teraszra, ahol a fák teteje fölött is ellátunk.