14+ Budapest: a KÉK Városi Séták gimnáziumi programja

A gimnáziumi évek alatt rengeteg dolgot kell megtanulni, de az épített környezetről, városi alapismeretekről kevés szó esik. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2019 tavaszán új kísérleti projektet indított három budapesti gimnáziummal közösen, építészeti kurzust és városi sétákat szervezve a diákoknak. Az eredményekről a szervezők: Dávid Dóra és Klaniczay János számolnak be.

Budapesten az elmúlt tíz évben regionális viszonylatban is különlegesen nagy „városiséta-boom" ment végbe. A mai napra tucatnyi profi cég szervez rendszeresen sétákat a legkülönbözőbb témákban, jobban megismertetve a budapestieket saját lakókörnyezetükkel. A KÉK Városi Séták projektje főleg hazai és külföldi szakmai csoportoknak tart tematikus sétákat és épületbejárásokat, mindig építész/urbanista szempontból megközelítve a városi szituációkat.

A kifejezetten gimnazistáknak szóló program megalkotásához az inspirációt az Eötvös Gimnázium Budapest szakköre adta, amikor maguk számára rendeltek egy városi sétát a KÉK-től. A felkeresésre már azzal a javaslattal reagáltunk, hogy egy egyszerű séta helyett inkább öt alkalmas kurzust tartanánk a gimnáziumban, melyben egy szűk budapesti témán kívül a városi élet sokszínűségéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is lehetne szó.

Az öt alkalmas kurzus tematikája nagyon gyorsan összeállt a fejünkben, elég volt arra gondolnunk, hogy a gimnáziumi tanulmányok között egyáltalán nem szerepel az épített környezet, a város és a városi élet, mint téma. Meggyőződésünk, hogy a fiataloknak tudatos városi polgárokká kell válniuk, hogy a saját és a közösségük érdekeit érvényesíteni tudják. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerjék és értsék a környezetüket, és legyenek képesek kritikusan gondolkozni a mindennapi életüket befolyásoló környezeti értékekről, hiányosságokról és változásokról.

A 2018/19-es tanév tavaszi félévében erre a felvetésre reagálva három gimnázium csatlakozott a programhoz, így az Eötvösben, a Toldyban és a Városmajori Gimnáziumban tartottuk meg a kurzust. A téma fontosságát az is jelzi, hogy az amúgy is túlterhelt gimnáziumi menetrendbe a tanév közepén be tudtunk csatlakozni, és lelkes résztvevőkkel egy-egy közös városi sétával zártuk a félévet.

A kurzus egy építészeti nyitóelőadással kezdődött, a gimnáziumok egyes délutáni szakköreihez kapcsolódva. Az előadás célja az építészet világának, a városi kultúrának és az épített környezetünkkel kapcsolatos alapvető kérdéseknek a felvezetése volt. Fontos volt számunkra, hogy ne „töriórát" tartsunk: a hangsúly a jelenen és a jövőbeli kihívásokon, lehetőségen volt mind a Budapesttel kapcsolatos, mind a nemzetközi  inspiráló példák és problémafelvetések esetében. Szó esett a városok kortárs kihívásairól, mint az energiafelhasználás, az emelkedő tengervízszint okozta veszély, az egyre gyarapodó szlömös területek; a városokban rejlő fantasztikus lehetőségekről, „smart city" megoldásokról; illetve felvillanottunk pár unortodox városi közösségteremtő projektet is, hogy a fontos, apró részletekre is felhívjuk a figyelmet. 

Második alkalomra minden iskola esetében egy helyspecifikus sétát dolgoztunk ki, mely az intézmény környezetében található  építészeti értékeket mutatta be a diákoknak. A Toldy esetében Víziváros 2000-es évek elején megvalósult kortárs tendenciáit néztük végig, az Eötvös környékén a Belváros sokszínű építészeti stílusait vettük sorra, a Városmajorban pedig a környéken található két világháború közötti modernista hagyaték nyomába eredtünk.

A következő találkozás a kutatásról szólt. Az internetes források készségszintű, ámde kellő kritikával kezelt használata nem csak építészet- és várostörténeti kutatások esetén hasznos, de a diákok további tanulmányait is nagyban segíti. A kurzus során ezért vendégelőadóként a Budapest100 kutatásvezetője, Szij Barbara vezette be a diákokat a kutatásmódszertanba.

A projekt fő célja a diákok aktív bevonása az épített környezet megértéséhez. A kurzus eredményeként az egyes gimnáziumok résztvevői kitaláltak, megterveztek és megvalósítottak egy saját tematikájú városi sétát az iskola környezetében. A diákok felosztották maguk között a séta egyes állomásait jelentő épületeket, és a KÉK Városi Séták csapata által biztosított segédlet alapján elkezdték kutatni és kidolgozni saját prezentációjukat. A városi sétákat a nyári szünet előtt tartottuk meg, a sétavezetők a diákok voltak, érdeklődőként pedig barátok és rokonok is csatlakoztak a sétákhoz. 

 

Franklin lépcső ostrom – Toldy Ferenc Gimnázium  

A Toldy Ferenc Gimnázium több mint 150 éve működik a Budai Vár alatt elterülő Vízivárosban. Az impozáns neogótikus iskolát helyiek és turisták is megcsodálják. A diákok naponta a Franklin lépcsőn közelítik meg az iskolát, amely mentén rengeteg további érdekes épületet, történetet, korszakot lehet felfedezni. Ezt a térképet követve megismerhetjük a minden nap látott épületeket, felfedezhetjük a vár egy metszetét. 

Építészek az Eötvösből – Eötvös József Gimnázium 

A Pesti Főreáliskola 1855-től működik a fővárosban. Az iskola képzése kifejezetten alkalmas volt a Műegyetem építész karán történő tanulmányok megalapozására, így több neves építészünk is a mai Eötvös Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Az iskola már évek óta foglalkozik a Budapesten több mint 1000 épületet jegyző mesterek hagyatékával. A Budapest szakkör rendhagyó kurzusán egy városi sétát dolgoztak ki a diákok, amit végigsétálva az iskola környékén található, öregdiákok által tervezett épületeket ismerhetjük meg. 

Ezerarcú Városmajor – Városmajori Gimnázium 

A Városmajori Gimnázium Budapest egyik legkedveltebb, felbecsülhetetlen értékű parkjának közepén terül el. A parkokról a csend, nyugalom és madárcsicsergés jut eszünkbe. Mindeközben mi minden történik a Majorban? Ez az a hely, ahol a sűrű városi szövet megszakad, és olyan funkciók telepedhettek meg, amelyeknek nagy a helyigénye, ezáltal egy mozgalmas, változatos központjává vált a városrésznek a terület. A templomtól a Körszállóig, a teniszpályákon át a Fogaskerekűig végigjárjuk, hogy milyen korokban és milyen ötlet alapján kezdte el elfoglalni a parkot a beépítés.

 

A projekt legfontosabb eredménye az volt, hogy a terhelt gimnáziumi program ellenére végigvittük a kurzust, és tanárok és diákok egyaránt őszinte érdeklődéssel fogadták az alkalmakat. A sétákból minden gimnázium számára készítettünk egy térképes leporellót, hogy nyoma maradjon a diákok munkájának. A kedvező fogadtatást tapasztalva a jövőben is tervezzük a program folytatását, de mindenképpen rövidebb időtartammal, hogy intenzívebb lehessen a témával való ismerkedés.

Bízunk benne, hogy minél több gimnáziumba sikerül elvinnünk a programot, ezzel is közelebb hozva a nem-építészeket az épített környezetben rejlő értékek felismeréséhez és tudatos alakításához.

A programot idén a koronavírus okozta korlátozások, és az iskolák bezárása miatt nem volt lehetőségünk megszervezni, de reméljük, hogy a helyzet normalizálódását követően alkalmunk lesz megint gimnazisták segítségével felfejteni fővárosunk rétegeit. Addig is a három térkép segítségével ismerjük meg picit jobban Budapestet!

Dávid Dóra és Klaniczay János
KÉK – Kortárs Építészeti Központ

A diákok által készített térképek webes nézetben a cikkhez csatolt anyagok között érhetőek el - a szerk.