2010

Balla Zsófia: Az év fordulója

1. A semmi ágán

Valami lassan közelít.

Karácsony, téged vártalak.

Nyolc gyertya lángja kormosan

nyelvel, a holtakért perel,

győzelmét lengeti.

Vastagon a mocskot a hó,

a tömeget is elfedi.

Évente megszül az anyád,

s te, Makkabeus-ivadék,

rúgod az éj bársonyfalát:

az életre nincs haladék.

És megszületsz és megszületsz,

bármi lesz, élni fogsz, olaj

leszel a szentélyben, sosem

fogyó, csak lángoló!

És élsz, és meghalsz másokért.

Aranyló csillagod az égen

feletted jár, ő vált meg abból

ami nem lesz és ami eljön,

Zsidók királya, téged.

3. Késleltetett szeptim, kvint és vers

Az éjjel hártyája szakad,

betör a csőcselékfény.

A hószag kámforos-szúrós,

sötét felhője imbolyog:

az ünnep ünnepli magát,

feltornyosul az ércszobor.

Az ünnep ott lapul a mellben,

behúzott hasban, kútmély szemekben;

nevetés a fogak mögött.

Az ünnep ugrásrakész:

a szívben

tölgyfa terebélyű.

* videoszalagból szőtt alagút: litván pavilon a Scuola Grande della Misericordia terében - Zilvanas Kempinas: Tube in Venice