• 160 éve, április 10-én született Györgyi Gézaépítész. Apja Györgyi Giergl Alajos festőművész, testvére Györgyi Kálmán iparművész. Kezdetben kereskedőként, majd Hauszmann Alajos építész irodájába dolgozott. Tanulmányait a pesti Műegyetemen, majd Berlinben végezte, hogy hazatérve Ybl Miklós irodájában helyezkedhessen el, s a budai királyi palota tervezésében, építésében segédkezzen. A századforduló után egy szintén igen ismert építésszel, Hoepfner Guidóval társulva több jelentős épületet építettek, többek között egy tátrai szállodát, valamint több villát és lakóházat. Közös irodájuk egyik kiemelkedő alkotása, az 1911-es római magyar nemzetközi kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat elnyerése eredményeképpen megvalósult magyar pavilon.
• 110 éve, április 11-én született Árkay Bertalan. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, majd Párizsban és Bécsben szerzett nemzetközi tapasztalatot, többek között Peter Behrenstől is tanult. A Gerevich Tibor által megszervezett Római Magyar Akadémia kevés, építész ösztöndíjasa közé tartozott, s így két évet Rómában töltött 1928-30 között, hogy hazatérve apja, Árkay Aladár nyomdokaiba lépjen, s munkáját segítse. A közös tervekből született meg apa és fia egyik leghíresebb munkája a Budapest II. kerületi Városmajori Jézus Szíve Plébánia, amely Árkay Aladár népies hatásokat mutató kistemplomához képest látványos modern elemekkel büszkélkedhet. A városmajori templom tulajdonképpen az első modern szakrális épület a fővárosban, amely természetszerűleg heves vitákat váltott ki egyrészt funkcionalista megoldásaival, másrészt az itáliai novecento reminiszcenciáival. A két világháború közötti időszakban jelentős egyházi megbízásokban vett részt, a templom tervezés mellett, oltárokat is tervezett feleségével, a szintén római iskolás Árkayné Sztehló Lilivel közösen. (Városmajori templom, mohácsi Fogadalmi templom, a római II. Arte Sacra magyar pavilonja, OTI bérház a mai Köztársaság, egykori Tisza Kálmán téren)
• 110 éve, április 12-én született Fischer József a CIAM magyar csoportjának vezetője, 1945-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának utolsó elnöke, s a két világháború közötti modern magyar építészet egyik meghatározó alakja volt. Az 1920-as évek végétől került kapcsolatba a kassáki avantgarde hatására a hazai modern építészet képviselőivel, többek között, Breuer Marcellal és Molnár Farkassal, akikkel egy rövid ideig együtt is dolgozott. A CIAM keretein belül, a Bauhaus és Gropius, valamint a német kislakásépítési szempontok mentén építészetelméleti írásait is publikálta. Fontosabb alkotásai: Budapest, II. kerület, Napraforgó utca 20.; Csatárka utca 4/0; OTI bérház Köztársaság (egykori Tisza Kálmán) tér
• 30 éve, április 12-én halt meg Major Máté, akadémikus, egyetemi tanár, egykor a CIAM magyar csoportjának tagja, az Új Építészet Köre csoport alapító tagja és vezetője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke 1954-1964 között. A BME Építészettörténeti és Elméleti Intézetének igazgatója, több építészettörténeti-, és elméleti mű szerzője, így az 1945-ben először megjelent Építészettörténet című összefoglalónak, valamint különböző építész monográfiának.
• 10 éve, április 15-én halt meg Farkasdi Zoltán Kossuth-díjas építész, aki mezőgazdasági épületek tervezésében jeleskedett, kezdetben a Mezőtervben, majd az Agroterv főmérnökeként. Nevéhez fűződik a székesfehérvári alumínium hengermű öt csarnoka.
• 95 éve, április 22-én halt meg Schannen Ernő, építész, tanulmányait Zürichben végezte, előbb Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársa volt,majd fiával közös irodát alapítva kastélyok, középületek, bérházak tervezője. (művei: Budapest, VIII. kerület Bródy Sándor utca 10.)
• 145 éve, április 24-én született Spiegel Frigyes építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító tagja majd elnöke 1915-1917 között. (Szegedi Zenepalota; kolozsvári nyári színház, Kossuth Lajos emlékmű pályázata, Kereskedelmi és Iparkamara székháza Debrecenben, Szolnoki színház, Békéscsabai színház, Lindenbaum házak Izabella utca)
• 125 éve, április 25-én született Györgyi Dénes. Györgyi Kálmán iparművész fiaként már eleve művészcsaládba született. A Budapesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, melynek során kapcsolatba került Kós Károllyal, aki hosszú ideig meghatározója volt a fiatal építész szemléletének. Együtt tervezték a budapesti Városmajor utcai általános iskolát. Önálló munkássága is jelentős, hiszen az ő nevéhez fűződik a debreceni Déri Múzeum, vagy barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások magyar pavilonjai. A két világháború között már jellegzetesen modern stílusban alkotott. Így született meg 1938-ban a budapesti Attila úti bérház terve s a balatonalmádi általános iskola már 1948-ban.
• 60 éve, április 27-én halt meg Jónás Dávid a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, bécsi Fellner és Helmer iroda munkatársa, majd középületek, bérházak alkotója.
Baku Eszter