2011. augusztusi évfordulók

Építészethez köthető évfordulók Baku Eszter összeállításában.

• 140 éve, augusztus 5-én született Jónás Dávid építész. Az eklektikus és neostílusokat felváltó premodern egyik budapesti képviselője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd Bécsben Felmer és Helmer építészeti irodájában dolgozott, majd 1900-tól Budapesten tevékenykedett. Legjelentősebb műve, a volt Tolnai Világlapja Dohány utca 10–14. sz. alatti székháza (a későbbi Egyetemi Nyomda) a modern magyar építészet egyik előfutára. Fivérével, Zsigmonddal közösen számos villát és bérházat épített.
• 25 éve, augusztus 8-án halt meg Erdei Ferenc Ybl Miklós-díjas építész, műemlék restaurátor, akihez a szerencsi vár és a felsőörsi templom restaurálása köthető. Tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte 1952-1957 között, majd az Országos Műemlékvédelmi felügyelőségnél dolgozott. 1967-ben Ybl Miklós-díjat kapott. Munkásságának fő területe a műemlékek helyreállítása volt.
• 165 éve, augusztus 12-én született Freund Vilmos építész. Középiskoláinak elvégzése után Zürichben tanult. Budapesten az 1883-as Országház tervpályázaton tűnt fel először és utána számos pályázaton sikerrel szerepelt, így a Budapesti Izraelita Kórház 1888-as pályázatán vagy a New York-palota 1892-es pályázatán. Számos magánpalotát épített Budapesten, főleg az Andrássy úton (Sváb-palota, 1885-1887), ezeken kívül több kórházépületet: Ferenc József Kereskedelmi Kórház, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza (1889), Bródy Adél Gyermekkórház (1895-1896). Egyik legismertebb munkája a Lipótvárosi Kaszinó palotája. Egyéb munkái még: a rákoskeresztúri izraelita temető halottasháza, az Erzsébet körúti Körúti fürdő palotája, Fiuméban az Adria Tengerhajózási Rt. Székháza, Budapest Andrássy út 11. számú, Dr. Ullmann Sándor kereskedő- és bankár számára épített palota.
• 240 éve, augusztus 14-én halt meg idősebb Mayerhoffer András építőmester a hazai barokk építészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. 1720 körül jött Magyarországra. 1729-ben lett tagja a pesti céhnek.  Művei: a gácsi-, a péceli-, a nagytétényi-, s részben a gödöllői Grassalkovich-kastél, amely a magyar barokk kastély építészet típus teremető alkotása. Megvalósult egyházi épületei: Pesti pálos (Egyetemi) templom, a kalocsai székesegyház, a kecskeméti piarista templom, a pesti angolkisasszonyok temploma. Két nagy osztrák barokk építész, Fischer von Erlach és Johann Lucas von Hildebrandt építészete meghatározóan hatott rá.
• 200 éve, augusztus 14-én született Clark Ádám skót mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. Clark építésvezetői munkakörében oly kiemelkedően végezte munkáját, hogy Széchenyi István gróf őt 1847-ben az Országos Közlekedési Bizottsághoz műszaki tanácsadónak neveztette ki. Utolsó nagy műve volt a budai Váralagút, melynek végleges kivitelezési terveit 1851-ben készítette el, William Tierney Clark budapesti irodájának korábbi tervei alapján. Midőn e terveket elfogadták, az alagútépítő társaság bizottsága őt bízta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek. Az Alagutat 1857. április 30-án adták át az autóforgalomnak.
• 165 éve, augusztus 17-én született Feszty Adolf építész, jelentős budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár). A bécsi műegyetemen tanult, majd beiratkozott a zürichi politechnikumba. Budapesten 1871-ben építészeti irodát nyitott, legelső fővárosi alkotása az 1877-ben átadott Haris-bazár volt. Haris Gergely görög származású kereskedőnek olyan vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett passzázst tervezett, amelynek udvarán az üzletek a keleti bazárok hangulata elevenedett meg. Sajnos az épületet 1910-ben lebontották.
  Feszty 1878 és 1884 között számos bérházat és palotát tervezett az akkor kiépülő Sugár úton (a mai Andrássy úton). Az ő alkotása volt a Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880), amelyet a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották.
• 85 éve, augusztus 25-én tették le a Kotsis Iván tervezte, tihanyi Biológiai Kutató Intézet alapkövét. Az épület külön érdekessége, hogy 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megbízásából ide készült Vaszary egyetlen közintézménybe szánt, monumentális műve. A végleges képhez készült változatok egyértelműen utalnak a színhelyre: a háttérben a jellegzetes balatoni hegyvonulat látszik a Badacsonnyal, a vízen vitorlásokkal. Az intézetet díszítő műalkotás végül mégsem a Balatont, hanem a tenger alatti világot ábrázolja. A nagyméretű pannó a tihanyi intézetből az idők folyamán elkerült, holléte ma nem ismeretes.
• 60 éve, augusztus 28-án halt meg Kertész K. Róbert építész.  Oklevelét a budapesti műegyetemen kapta, hol 1900–1908 között az ókori építészet tanszékén volt tanársegéd. 1908-ban a Vallás- és közoktatásügyi Minisztériumban előbb az építési, majd 1922–34 között a művészeti osztály vezetője, államtitkár. Sváb Gyulával együtt tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot, amely ma az Egyetemnek ad otthont.
• 70 éve, augusztus 31-én halt meg Málnai Béla építész. Lechner Ödön és Lajta Béla tanítványa volt. Az I. világháború előtt Haasz Gyulával közösen tervezte legjelentősebb művét, a Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) épületét, amely a modern magyar építészet egyik úttörő műve. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre, kinevezését azonban hatályon kívül helyezték. Később a korszerű formaalakítástól elfordulva eklektikus műveket alkotott. A 20-as években a Vígszínház díszlettervezője. Néhány díszlettervét az Országos Széchényi Könyvtár  Színháztörténeti Osztálya őrzi.