2011. decemberi évfordulók

Az építészethez köthető decemberi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

• 105 éve, december 1-jén volt a budapesti Szépművészeti Múzeum (épült: Schickedanz Albert tervei alapján) ünnepélyes megnyitása Ferenc József király jelenlétében. December 5-én nyitották meg a Múzeumot a látogatók számára.
• 35 éve, december 10-én halt meg Pogány Frigyes Ybl Miklós-díjas építész, művészettörténeti tudományok doktora, egyetemi tanár, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, szakíró. Legismertebb művei Róma, Firenze, Velence építészetét bemutató könyvek.
• 70 éve, december 16-án halt meg Wellisch Alfréd építész. Tanulmányait Karlsruhéban, Bécsben és Párizsban végezte. Bp.-en letelepedve sokat foglalkoztatott építész volt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Arany János utcai székházát, a Tavaszmező utcai Főgimnáziumot, a fasori izraelita fiúárvaházat, számos bérházat és villát tervezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége legkitartóbb pártoló tagjakén 1903-ban megalapította a Wellisch-pályázatot, amelyen évről-évre olyan fiatal tehetségek szerepeltek a díjazottak között, akik később a magyar építészet meghatározó egyéniségeivé váltak, mint Kós Károly, Györgyi Dénes vagy Mende Valér.
• 10 éve, december 16-án adták át ünnepélyes keretek között a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Stephaneum épületét.
• 135 éve, december 17-én született Ágoston Emil építész. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, hol Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Rauscher Lajos voltak mesterei. Számos tervpályázaton eredményesen szerepelt (trieszti nemzetközi zsinagógapályázaton, a budapesti Hungária úszócsarnok és gőzfürdő tervpályázatán I. díj). 1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével Ágoston Gézával. Legjelentékenyebb műve a Hungária fürdő úszócsarnoka és gőzfürdője, továbbá a Ringer-féle szanatórium és az Astoria-szálloda.
• 50 éve, december 21-én halt meg Lux Kálmán Ybl Miklós-díjas építész, műemlék restaurátor, művészeti író. 1901-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen, 1902-ig Möller István műegyetemi tanár mellett dolgozott, majd 1910-től a Műemlékek Országos Bizottságának tagja. 1914-ben doktori, 1917-ben magántanári címet kapott, majd 1950-ben a Műszaki Egyetem tanárává nevezték ki. A Műemlékek Országos Bizottságának tagjaként főleg középkori emlékek feltárásával és helyreállításával foglalkozott (római katolikus templom, Mátraverebély; altemplom, Feldebrő; római katolikus templom, Gyöngyöspata; római katolikus templom, Öskü, Mánfa, Sopronbánfalva; ferences kolostor, Sopron; királyi vár, Esztergom; székesegyház, Székesfehérvár; Szent Erzsébet-templom, Kassa). Nevéhez fűződik többek között a visegrádi Salamon-torony lefedése, a visegrádi vár rekonstrukciós terveinek elkészítése, amelynek alapján 1951-ben a felújítás megkezdődött. Az ő tervei alapján épült fel a pécsi román kori kőtár is. Műemlékvédelmi tevékenysége mellett tervező építészként is dolgozott, s bérházakat, középületeket tervezett (pl. a budapesti Vajda Péter utcai katolikusnak épült, ma evangélikus templomot, a gellérthegyi sziklakápolnát, 1925–26 vagy a lillafüredi Palotaszállót, 1927).
• 95 éve, december 22-én halt meg Pártos Gyula építész, Lechner Ödön munkatársa. A pesti József Ipartanodában tanult, ahol Skalnitzky Antal volt a mestere. Az ő tanácsára Hauszmann Alajossal és Lechner Ödönnel a berlini Bau-Akademie-n folytatta tovább tanulmányait. Önállóan tervezte a félegyházi római katolikus templomot, a kecskeméti református templom bazárját. Lechner Ödönnel együttes főbb alkotásai budapesti Váci utcai Thonet-ház, a Bajcsy-Zsilinszky u. 43. alatti bérház (1871 – 72), a szegedi városháza (1881 – 84), a kecskeméti városháza (1892 – 94), az Iparművészeti Múzeum (1891 – 96).
• 65 éve, december 25-én halt meg Friedrich Lóránd építész. A budapesti műegyetemen 1918-ban szerzett oklevelet. 1942-től az összevont ókori és újkori építészeti tanszék tanára volt. Számos lakóépületet, iskolát tervezett. Több építészeti pályadíjat nyert.
• 110 éve, december 28-án született Janáky István Ybl Miklós-díjas építész. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte meg 1929-ben. 1937-ben önálló tervezőirodát nyitott. A két világháború között munkái közül a legismertebbek a margitszigeti Palatínus fürdő, melyet Masirevich Györggyel együtt tervezett  és a volt Anyag- és Árhivatal monumentális épülete. 1950-től haláláig a Középület Tervező Vállalatnál (KÖZTI) dolgozott. Itt tervezte a Bp.-i Műszaki Egyetem Stoczek utcai épületét Farkasdy Zoltánnal együtt. 1953–56 között a budai Vár helyreállításával foglalkozó építészcsoport vezetője volt, de úgy érezte, hogy az ő jellegzetes, korszerű és egyéni építészi kifejezésmódjára nem kényszerítheti rá a történelmi formanyelv megszabott követelményeit, lemondott erről a megbízásról. Fennállásáig tanára, ill. vezetője volt a gyakorló építészek továbbképzését szolgáló Mesteriskolának
• 95 éve, december 30-án született Reischl Antal Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. A budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Alapító tagja, majd elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) elnökségének. Sok lakóház és középület tervezője.