2011. márciusi évfordulók

Baku Eszter összeállítása az építészethez is köthető évfordulókról.

• 100 éve, március 2-án született Pfannl Egon Ybl Miklós-díjas építész, grafikus, számtalan műemlék épület helyreállítója. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti József Nádor Műegyetemen építészmérnök diplomát szerzett. Már egyetemi hallgatóként sikeresen pályázott és 1934-ben az ő tervei alapján épült meg a győri Országzászló emlékmű. Műszaki tanulmányai mellett szenvedélyesen rajzolt. Buda az ostrom után címmel kiadott, az 1945-ben a budai harcok alatt és után rajzolt grafikáinak válogatott gyöngyszemeivel tűnt fel. 1948-ban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat alapító tagja volt. A Műemléki Szakosztály tervezőjéből az ötvenes évek derekán annak vezetője lett váratlan haláláig. A Magyar Építőművészek Szövetség Műemléki Bizottságának is alapító és tevékeny tagja volt. Munkásságából kiemelendő a Királyfürdő török kupoláinak és klasszicista épületszárnyának helyreállítása, korszerű fürdővé alakítása. Ezért kapta meg az Ybl-díjat 1965-ben. A Műcsarnok állandó kiállítója volt 1936-1945 -ig. (Jelentősebb megvalósult munkái: Király fürdő helyreállítása (1959), Rác fürdő helyreállítása (1965), Kiscelli Kastélymúzeum helyreállítása (1965), Ganz kohászati múzeum kialakítása az egykori öntődéből (1969), Gül Baba türbéjének helyreállítása Császár fürdő beépítési terve (1967) , Központi Városháza belső esztétikai kialakítása, Deák téri evangélikus templom helyreállítása, MTA vendégháza az Országház utcában Budai Auréllal)
• 75 éve, március 4-én halt meg Ágoston Géza építész, Ágoston Emil testvére.
• 95 éve, március 4-én halt meg Franz Marc, a német expresszionizmus egyik legjelesebb képviselője, a Der Blaue Reiter (A kék lovas) művészcsoport alapító tagja.
• 140 éve, március 6-án született Bálint Zoltán, korának egyik legfoglalkoztatottabb alakja, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja társával Jámbor Lajossal együtt. 1892-ben diplomázott az akkori Műegyetemen, majd külföldi tanulmányútra indult, s hazatérve a Korb&Giergl iroda oszlopos tagjává vált, s így részt vett a millenniumi építkezéseken is. 1897-ben társult Jámbor Lajossal, akivel hosszú éveken át rengeteg épületet emeltek Budapesten (Zala György villája, Lederer-palota, kislakásos bérházak az Üllői úton, Thököly úti Felsőkereskedelmi Iskola, Állami Számvevőszék épülete stb.) Ezek mellett azonban vidéki alkotásai is jelentősek, mint a nagykanizsai rendház és főgimnázium. Rendszeres résztvevői voltak pályázatoknak építészet és iparművészet témakörben egyaránt, s Jámbor Lajossal jeleskedtek a pavilon építészet terén is, amelyet az 1898-as párizsi és az 1905-ös velencei kiállításokon bizonyíthattak.
• 55 éve, március 6-án halt meg Vecsey (Wellisch) Andor (Wellisch Alfréd fia), magyar szecessziós bérházak, villák, irodaépületek, iskolák, ipari épületek tervezője. 1910-ben diplomázott építészként Budapesten, majd ezt követően Németországban, Berlinben dolgozott Bruno Möhring és a magyar születésű  Kaufmann Oszkár mellett. 1912-ben lépett be apja irodájába, amit fokozatosan vett át. Kezdetben elsősorban belső berendezéseket tervezett, később budapesti villákat, nyaralókat, az I. világháború után nagyobb bérházakat, az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. részére több bányatelep lakó- és kiszolgáló épületeit (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) és ipari épületeket. Irodáját harminchat éven keresztül Vydareny Iván vezette, aki a tervezési munka jelentős részét végezte. Ő tervezte az 1925-ben átadott, a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. által finanszírozott rákosi lóversenypálya létesítményeit is, melyeket nem kisebb pályatárs, mint Alpár Ignác mutatott be a szaksajtóban. Berlini mestere, az 1910-es Nagy-Berlin-terv egyik kidolgozója, Möhring példája lebeghetett előtte, amikor 1935-ben elkészítette a főváros rendezésének és Nagy-Budapest kialakításának tervét, amely azonban papíron maradt. 1931-ben, számos pályatársával együtt, részt vett a Napraforgó utcai "kislakásos családiház-mintatelep" létrehozásában (a 7. számú házat tervezte).
• 110 éve, március 7-én halt meg Schmidt Ferenc építész, matematikus.
• 70 éve, március 7-én született Balogh Ferenc erdélyi építész, szakíró, közéleti személyiség.
• 80 éve, március 7-én halt meg Akseli Gallen Kallela, képző-, és iparművész, építész, a finn nemzeti romantika és a karelianizmus megalapítója. Akseli Gallen Kallela volt finn részről a kurátora az első hazánkban megrendezett, északi művészetet bemutató kiállításnak, melynek hatására intenzív kulturális kapcsolatok alakultak ki a két országban. Személyes barátság révén ezt a kapcsolatot erősítette Akseli Gallen Kallela és Thoroczkai Wigand Ede, Körösfői Kriesch Aladár vagy Maróti Géza.
• 125 éve, március 17-én adták át a tatai városházát.
• 85 éve, március 20-án született Láng Tivadar Ybl Miklós-díjas urbanista.
• 200 éve, március 22-én halt meg Hild János építész, urbanista, a Szépítő Bizottmány vezetője.
• 40 éve, március 24-én halt meg Hárs György, az Eszterházy-család építésze Eszterházán, majd villák, bérházak alkotója.
• 135 éve, március 26-án nyitották meg ünnepélyes keretek között a budapesti Egyetemi Könyvtár épületét, melyet Skalintzky Antal és ijf. Koch Henrik tervezett).
• 140 éve, március 29-én halt meg Heidelberg Sándor, aki sok budapesti bérház tervezője volt.
• 95 éve, március 29-én született Kismarty-Lechner Ödön Eötvös-díjas építész.