Közélet, hírek

2011. októberi évfordulók

2011.10.05. 09:51

imagelist|imgid=102227|name=267_tyqm6z_1.105 éve, október 29-én született Weiner Tibor Ybl Miklós-díjas építész, Dunaújváros főépítésze. Az építészethez köthető októberi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

160 éve, október 4-én rakták le a Hild József tervezte budapesti Szent István bazilika alapkövét.

115 éve, október 4-én nyitották meg névadója jelenlétében a budapesti Ferenc József, ma Szabadság hidat.

25 éve, október 5-én halt meg Orbán Dezső festő, a Nyolcak csoport oszlopos tagja. A budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1905-1906-ban szerepelt először a budapesti műcsarnok, majd a Nemzeti Szalon kiállításain. 1906-ban Párizsban megismerkedett a kor jelentős művészeivel. 1907-ben visszatért Budapestre, 1909-ben műtermében alakult meg a Keresők Társasága, mely 1911-től Nyolcak néven vált ismertté. Első önálló tárlata 1917-ben volt, melyet több követett. Nyugat-európai tanulmányutakat tett, 1939-ben családjával Ausztráliába emigrált. 1943-ban állított ki először itt, 1964-ben látogatott először haza Magyarországra. 100. születésnapján a Magyar Nemzeti Galériában állított ki. Képeit jórészt a Szombathelyi Képtár őrzi, de a győri Xántus János Múzeumban is találhatók munkái.

165 éve, október 14-én született Schikedanz Albert építész, festő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok tervezője. Tanulmányait Karlsruhéban és Bécsben végezte. Budapesten Skalnitzky Antal, majd Ybl Miklós mellett dolgozott. Herzog Fülöp Ferenccel volt közös építészeti irodája. Közös alkotásaik a budapesti Millenniumi emlékmű építészeti kialakítása (1897–1905), az új Műcsarnok (1905), a Szépművészeti Múzeum (1899–1907). Tervei alapján épült a Batthyány-síremlék és Budapesten a Deák Ferenc-, Arany János- és a Honvéd-szobor talapzata. Foglalkozott festészettel és iparművészettel is. 1880–1902 között az Iparművészeti Iskola tanára volt. Városképei a Budapesti Történeti Múzeumban vannak

65 éve, október 18-án halt meg Tornallyay Zoltán építész, Kós Károly követője, Pecz Samu, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes tanítványa. A Wekerle-telep főtér pályázatán I. díjat elnyert Kós Károly munkatársa volt és később az építkezésnél a művezetői pozíciót is ellátta.

115 éve, október 20-án avatták fel az egykori Kúria, ma Néprajzi Múzeum épületét, ahol a zárókövet I. Ferenc József helyezte el. A mai Néprajzi Múzeum épülete eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült, hogy helyet adjon a magyar királyi Kúriának, a királyi Ítélő Táblának valamint a királyi Főügyészségnek és a Koronaügyészségnek. A tervezéssel Hauszmann Alajost bízták meg.

75 éve, október 23-án halt meg Bőhm Henrik építész, eklektikus-szecessziós épületek tervezője. Építészi oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett (1890), majd hosszabb tanulmányútra indult, s végül Budapesten telepedett le. Főbb munkái: Újpesti új városháza (1899); Török A. és társa r.-t. palotája a Szervita-téren (1906); Újpestvidéki Takarékpénztár Újpesten. Több sírboltot tervezett a rákoskeresztúri temetőbe is.
 
 

230 éve, október 24-én halt meg Oswald Gáspár piarista szerzetes, építész, a kalocsai érseki palota, a kecskeméti Nagytemplom tervezője, a váci Székesegyházépítkezésének művezetője.

30 éve, október 28-án halt meg Gábor László Ybl Miklós-díjas egyetemi tanár, szakíró. A Királyi József Műegyetemen végezte el egyetemi tanulmányait, ahol 1933-ban kapott oklevelet. 1948-tól az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője volt. 1949 októbertől tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, egészen 1981 júniusában bekövetkezett nyugdíjazásáig. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, később, 1979-ben rendes tagjává vált.

35 éve, október 28-án történt a Rubik kocka magyar szabadalmi bejelentésének közzététele. 1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló.

100 éve, október 28-án született Legány Zolátn Ybl Miklós-díjas építész. Középiskoláit Budapesten végezte, 1938-ban építészmérnöki diplomát szerzett. Diplomamunkája a vízivárosi evangélikus templom terve volt. 1938-1944 magánirodában dolgozott építészként. A háború idején repülőtereket tervezett, 1946-ban részt vett a budai vár helyreállításában. 1949-ben a Magasépítési Tervező Intézetben kezdett dolgozni. 1950-ben alapító tagja volt az Általános Épülettervező Intézetnek, ahol 10 évig dolgozott. 1960-tól az akkor alakuló Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetbe helyezték át, 1974-ben vezető tervezőként vonult nyugdíjba. 1989-ben 80 akvarelljéből és 27 karikatúrájából gyűjteményes kiállítást rendeztek a Magyar Építőművészek Szövetségében.

105 éve, október 29-én született Weiner Tibor Ybl Miklós-díjas építész, Dunaújváros főépítésze. 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem docenseként tanított. 1952 és 1957 között éveken át ő volt a Magyar Építőművészet című folyóirat felelős szerkesztője. Stílusát kezdetben a modern törekvések, az 1950-es években a szocreál, míg pályája végén ismét a modern törekevések uralták. 1929-ben, miután a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomát szerzett, Németországba utazott, ahol a dessaui Bauhaus hallgatója volt és igazgatójának, Hannes Meyernek a műtermében dolgozott. Walter Gropius meghívására Molnár Farkassal részt vett a CIAM frankfurti alakuló kongresszusán. Meyer eltávolítását követően Németországból kiutasították, ezért 1931-ben Meyerrel és a Bauhaus néhány növendékével a Szovjetunióba utazott. Weiner a Szovjetunióban számos iskolát tervezett és Moszkvában városrendezési tervet készített. 1937 és 1939 között Franciaországban dolgozott. 1939-ben Chilében telepedett le. 1946 és 1948 között a santiagói Építész Egyetem tanára volt. 1948-ban tért haza Magyarországra. Az akkoriban "első szocialista városnak" nevezett Dunaújváros általános- és részletes rendezési terveit, valamint számos lakó- és középület terveit készítette el.