110 éve, 1902 áprilisában írta alá Lechner Ödön és 23 építész társa a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító okiratát. Ezt követően 1902. június 10-én került sor az alakuló közgyűlésre, ahol Hauszmann Alajost választották meg első, míg Lechner Ödönt második mesternek.
140 éve, április 4-én alakult meg a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Vezetője Szalay Ágoston lett, előadója Henszlmann Imre, építésze pedig Schulek Frigyes lett. Henszlmann Imre és Schulek Frigyes közreműködésével a Bizottság feladata a műemléki törzskönyvezés elkészítése és a műemlékek csoportosítása volt. Feladatköre az ingatlan emlékekre terjedt ki.
140 éve, április 6-án született Márkus Géza. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Hauszmann Alajos és Lechner Ödön tervezőirodájában dolgozott. Több színházépületet tervezett, Spiegel Figyessel a kolozsvári nyári színházat, a budapesti volt Királyi Színházat, Komor Marcellal és Jakab Dezsővel az egykori Népoperát, a mai Erkel Színházat. Egyik legjelentősebb alkotása a kecskeméti Cifra-palota, amely a magyarországi szecesszió jeles képviselőjévé avatta. Nekrológjában a Művészet c. folyóirat 1913/1 számában így írt róla: „Márkus Géza 1871-ben, Budapesten született. Néhány középiskola, illetve ipariskola után, tizenhét éves korában, már építészeti irodában dolgozik, mint rajzoló, Gutvillig építőmesternél. Ebből az időből a Rákóczi-út 38. számú ház homlokzatának díszítéseit nevezhetjük meg, majd a lipótvárosi kaszinó tánctermének belső kiképzését, amelyek Márkus Gézától valók. (Ez utóbbi feladatot Freund Vilmos építészeti irodájában végezte.) Ami hamar rátereli a figyelmet, amivel feltűnik: rajzbeli és dekoráló tehetsége, ennek révén kerül rövidesen Hauszmann Alajoshoz, aki a Kúria építésénél vette igénybe. Márkus Géza önmaga képezte magát építésszé, az építészet technikai, konstruktiv részét, tudományos ismereteit nem sajátította el rendszeres főiskolai tanulmányokban. Hauszmann Alajos irodájából kikerülve önállósítja magát, majd jó ideig Spiegel Frigyessel dolgozik együtt, ezalatt is azonban sok tervet, munkát egészen egyedül végez.”
80 éve, április 10-én született Sedlmayr János Ybl Miklós-díjas építész, a magyar műemlékvédelem kiemelkedő formátumú alakja. 1955-ben építészmérnökként végzett Budapesten, majd több mint harminc évig a műemlékvédelem területén dolgozott. Műemlékvédelmi helyreállítási munkálatai az egész ország területére kiterjedtek, Sopron és Kőszeg területétől Pannonhalmán át Pécsig, Győrig, Budapestig, s olyan jelentős épületekkel kapcsolódott össze a neve, mint a budavári Hilton szállóba integrált Domonkos-kolostor, a pécsi püspöki palota vagy az ozorai vár.
110 éve, április 13-án nyitották meg ünnepélyesen a Batthyány téri Vásárcsarnokot, amelyet a Főváros Mérnöki Hivatala tervezett.
50 éve, április 17-én halt meg Marschalkó Béla, a magyar szecesszió ismert építésze, ózdi, salgótarjáni épületek tervezője; nevéhez fűződik az ózdi olvasó egyleti székház építése is.
95 éve, április 21-én született Zilahy István Ybl Miklós-díjas építész, aki több dunaújvárosi épületet is tervezett a modern és a szocreál közötti „stílusátmenetben”. Több szoborterve is ismert.
70 éve, április 21-én halt meg Kallina Géza építész, aki számos budapesti bérházat, családi házat, villát tervezett, s aki a Wekerle-telep tervezésében is részt vett.
190 éve, április 23-án helyezték el az Esztergomi Bazilika alapkövét.