2012. júliusi évfordulók

Júliusi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

365 éve, július 1-jén szentelték fel Kolozsváron a Farkas utcai templomot.

175 éve, július 1-jén helyezték el ünnepélyes keretek között a Pollack Mihály által tervezett Nemzeti Múzeum alapkövét.

 

 

70 éve, július 4-én halt meg Pogány Móric építész, aki kezdetben Kolozsvárott dolgozott, majd Pesten Tőry Emilnél. 1907-ben megnyerte a Batthyány-örökmécsesre kiírt pályázatot, amelyet 1926-ban állítottak fel. 1911-ben többedmagával elkészítette a torinói világkiállítás magyar pavilonját, amely Lechner Ödön szelleméhez igazodott. Tőry Emillel több tervpályázaton eredményesen szerepeltek, s az Adria Biztosító Társulat székházának pályázatát követően megbízást kaptak az épület megtervezésére. Középületein és lakóház- tervein kívül városépítészeti tervei is jelentősek, így az 1930-ban Lágymányoshoz kapcsolódó koncepciója is.

125 éve, július 4-én született Sós Aladár építész, aki 1910-ben diplomázott a Budapesti Műegyetemen, de már hallgató korában részt vett a Ritz Szálló és a Gerbeaud-palota tervezésében. Később a palicsi fürdőtelep, a marosvásárhelyi kultúrpalota, a dévai színház és a pozsonyi kultúrpalota tervezésében és kivitelezésében vett részt. Magántervezői tevékenységét Jakab Dezsővel folytatta. Vele és Komor Marcellal közösen tervezte az OTI Fiumei úti központját. Jelentősebb alkotásai továbbá az Izraelita Hitközség óbudai bérháza, a Melinda-társasüdülő a Svábhegyen, valamint néhány villaépület a Rózsadombon.1946-ban a Közlekedésügyi Minisztériumban művészeti tanácsnoknak nevezték ki. Állami beruházások kivitelezését irányította Salgótarjánban, Tatabányán, majd a BUVÁTI városrendező irodájának vezetője lett.

110 éve, július 6-án született Schmiedl Ferenc Ybl Miklós-díjas építész, Székesfehérvár város főmérnöke, majd Fejér megye főépítésze. Egyik legismertebb épülete Molnár Tiborral közösen a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és Csók István Múzeum épülete.

80 éve, július 8-án halt meg Baumhorn Lipót építész, aki oklevelét Bécsben Ferstel tanítványaként szerezte meg, s aki itthon huzamosabb ideig Lechner Ödön munkatársaként dolgozott. Később önálló tervezőként is a magyaros stílustörekvések híve maradt. Önálló művei közül főleg a zsinagógaépületek emelkednek ki, amelyből mintegy 20-at épített országszerte. Elsőként az esztergomit 1888-ban, majd a szegedit 1903-ban, s utolsók közé tartozik a Budapest Dózsa György úti, az újpesti és a nyíregyházi zsinagóga.

60 éve, július 8-án halt meg Vidor Emil építész, aki tanulmányait a budapesti és a berlini Műegyetemen folytatta, 1894-től pedig önálló építészirodát tartott fent Budapesten. Nagy szerepe volt a Jugendstil budapesti elterjesztésében, hiszen több bérházat is tervezett e stílusban, amelyek főleg funkcionális alaprajzi elrendezésükkel tűntek ki. Később a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöki pozícióját is betöltötte.

100 éve, július 11-én halt meg ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész, aki nagyváradi tanulmányai után Budapesten szerzett építőmesteri oklevelet 1894-ben. Budapesti működése utána Nagyváradon édesapja munkatársa lett. Jelentős művei közé tartozik a nagyváradi Pénzügyi Igazgatóság épületének tervezése és kivitelezése 1900-ban. Mindemellett a mai Magyarország területén is maradtak jelentős alkotásai, mint a debreceni Takarékpénztár palotája, s különféle vidéki kastélyok.

115 éve, július 13-án született Kaesz Gyula belsőépítész, iparművész, Kossuth-díjas és érdemes művész. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte s már fiatalon számos országos pályázaton eredményesen szerepelt (debreceni krematórium, szombathelyi temető, Győr város új városrendezése). 1919-1952 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítészeti és bútortervezési tanszékének tanára, majd 1952-58 között az intézmény igazgatója. Az ő nevéhez fűződik az ipari formatervezés tanszék létrejötte. Tanári pályája mellett jelentős tervezői tevékenységet is folytatott (Kassai Kereskedelmi Bank, Nemzeti Takarékpénztár épületei, Milánói Triennale belsőépítészeti tervei). 1948-52 között az első állami tervezőiroda belsőépítészeti osztályát vezette. Többek között szerkesztője volt A Bútor és az Új Építészet című szakfolyóiratoknak, valamint a Tér és Forma munkatársaként is dolgozott.

80 éve, július 18-án halt meg Forster Gyula művészeti író, az MTA tagja. A pesti egytemen végzett jogi tanulmányokat. 1872-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban kezdett dolgozni, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője lett. 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett. Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében. Az ő nevét viseli a műemlékvédelem területén kimagasló tevékenység elismerésére szolgáló állami díj is, amelyet évente ítélnek oda.

155 éve, július 21-én született Aigner Sándor építész, aki tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián végezte, s külföldi tanulmányútja után Budapesten telepedett le, ahol a Mátyás-templom restaurálását irányította. Legjelentősebb alkotása az Üllői úti Örökimádás-templom. A Műemlékek Országos Bizottságának és a Országos Képzőművészeti  és az Országos Középítési Tanács tagja volt.

35 éve, július 22-én halt meg Schmiedl Ferenc.

110 éve, július 23-án született Hevesy Sándor egri építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett diplomát. Ezt követően Wälder Gyula építészeti irodájában dolgozott 1928-ig, amikor visszatért Egerbe, ahol kezdetben a Városi Mérnöki Hivatalban alkalmazták, majd 1929-ben városi főmérnökké nevezték ki.

290 éve, július 25-én született Fellner Jakab építész, a klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. 23 éves korában telepedett le Tatán, és élete nagy részét itt töltötte. 1750-től kezdve főleg az Esterházy grófok számára dolgozott. Első jelentős önálló munkája az 1751-ben elkezdett tatai plébániatemplom, amelynek építését utódja, Grossmann József fejezte be 1780 után. 1756-ban a cseklészi Esterházy-kastélyt építette át. 1764-ben szerződést kötött Esterházy Károly püspökkel az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésére és felügyeletére. Első műve itt a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt (1766). 1768-74 között a veszprémi püspöki palotát tervezte. 1765-től átvette a Gerl József bécsi építész által tervezett és egyetemnek szánt egri lyceum építését, melynek befejezése másra maradt. 1773-ban tervezte meg és kezdte el építeni utolsó nagy alkotását, a pápai plébániatemplomot. Mindezeken kívül sok építkezést tulajdonít neki a kutatás. Jelentős szerepe volt Veszprém, Pápa, Eger és Tata városképének kialakításában.

50 éve, július 31-én halt meg Meczner Lajos építész, aki oklevelét a müncheni műszaki főiskolán szerezte, s a II. világháború után a Budai Várnegyed helyreállítását, újjáépítését irányította. Borsos Lászlóval közös terve alapján restaurálták a régi budai városházát, valamint a Fortuna utca 9. és a Dísz tér 3. szám alatti épületeket.