2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra Amszterdam
Harminc év alatt állna át 100%-ban a körforgásos gazdálkodásra Amszterdam: a holland nagyváros 2050-re minden hulladékát visszaforgatná, de ez jelenti az új termékek vásárlásáról való teljes leállást is – olvasható a nemrég publikált, a következő öt évre előretekintő városi stratégiában.
Hollandia kiemelt célja, hogy 2050-re amennyire csak lehet, átálljon a körforgásos gazdálkodásra az egyszeri fogyasztásra épülő, környezetszennyező és pazarló modell helyett. Ez röviden azt jelenti: egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meg kell hosszabbítani, vásárlás helyett kölcsönzéssel, a már megvásárolt termékeknek javításával, átalakításával, továbbadásával; amikor pedig az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Az Európai Unió szerint „a hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai vállalkozások számára bruttó 600 milliárd euró megtakarítást jelenthet, és 2-4%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A körkörös gazdaság csökkentené a környezetre nehezedő nyomást, biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná az Unió versenyképességét és 580 ezer új munkahelyet teremtene az EU-ban."
A célkitűzés keretében Amszterdam a napokban tette közzé Amsterdam Circulair című stratégiáját, amely a városra nézve megfogalmazza a teljesítendő eredményeket, hogy 2050-re teljesen át tudjon állni a körforgásos gazdaságra.
A stratégia három fő területre fókuszál: az élelmiszer-ellátásra és az ennek kapcsán keletkező hulladékra, a fogyasztói termékláncokra és az ennek kapcsán felhasznált nyersanyagokra, valamint az épített környezetre – utóbbi kapcsán a köz- és magánépítkezések mellett nevesítve a közterek kialakítását és az infrastrukturális beruházásokat is.
Az első terület kapcsán ez alapvetően a regionális élelmiszertermelés és -fogyasztás ösztönzését, a körforgásos agrikultúra, illetve a városi termelés támogatását és az oktatást jelenti. A jövőben kiemelten figyelnek majd az élelmiszerhulladék újrahasznosítására; míg jelenleg ennek nagy részét elégetik, addig 2030-ra már 73%-át szeretnék valamilyen formában újrahasznosítani.
A városi önkormányzat 2030-ra 20%-kal csökkenti a fogyasztását és megkezdi az átállást a körforgásos alapon készült termékek használatára. Ennek részeként kiemelten támogatják majd a városban és régiójában működő 150 kézműves cég alkotta Amsterdam Made szövetséget és a város felelősséget vállal azért, hogy a megosztáson alapuló platformok, használtáru-kereskedések, online piacok és javítóműhelyek mindenki számára elérhető hálózata épüljön ki. 2025-re 100%-ossá teszik a szelektív hulladékgyűjtést, ami az első lépés a teljes újrahasznosítás felé.
A stratégia természetesen az építőipar területén is szemléletváltást jelent. Már 2022-től körforgásos alapra helyezik az amszterdami közterületek felújításának, bővítésének tervezését – ez elsősorban az anyaghasználatra, illetve a különféle funkcióknak való, flexibilis megfeleltetésre vonatkozik. A lehető maximális mértékben újrahasznosítható, illetve organikus eredetű anyagokat használnak, a gyakorlat elterjesztéséhez pedig értékkatasztert hoznak létre. Az elképzelés első számú kísérleti terepe a Buiksloterham nevű, fejlesztés alatt álló városnegyed, ahol többek közt szalma-alapú szigetelési technológiát használnak, a szennyvízből pedig visszanyerik a foszfátot. Az építészetben a nemrég elkészült Vivaldi-épület számít majd modellnek: ez a faszerkezetű toronyház egy meglévő magasgarázs telejére épült. A város 2025-re a felújítások és az épületmenedzsment folyamatait 50%-ban a körforgásos gazdálkodás alapelvei szerint bonyolítaná.
A körforgásos gazdálkodásról az építőiparban itthon a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) szervezett konferenciát 2019 végén a Holland Nagykövetséggel közösen (beszámolónk itt olvasható). A téma aktualitásáról árulkodik, hogy a tervek szerint az idei, 2020-as Budapesti Design Hétnek is ez lesz a fókuszában.
Nyitókép: Amsterdam Circulair
