A jó adottságú terület tulajdonosai, egy a terület lehetőségeit jól kihasználó épület megtervezésére kértek fel minket. A telekben előnyösnek számít a déli lejtés, a tömegközlekedés közelsége, a csendes, nyugodt környezet. Nehézségnek számít a meredek lejtésű domboldal. Az épület elhelyezésénél a döntő szempont a domborzati viszonyokhoz való alkalmazkodás volt. Ebből alakult ki a legideálisabb két „L” alakú beépítés. A terepviszonyokból adódóan az északi épületnél érdemes volt pincét kialakítani, ami a nyugati oldalon teljesen a terepbe süllyed, de az „L” alak másik száránál már a padlószintje ül a terepre. A déli épületet szinteltolással alakítottuk ki, ami következtében az utcai front ennek a terepszintjére ül, a beforduló nyugati szárny egy szinttel kiemelten, szintén a terepre ültetve készül. A megemelt szárny alatt pince-tárolók kialakítása készül. A kitermelt földet nem kellett elszállítani, hanem a végleges terep kialakításánál felhasználható volt.
Mindkét épület kiindulási fázisánál fontos igény volt, hogy az épületegyüttes a környezet családi, illetve sorházas beépítésétől ne különüljön el, ne váljon tömbös jellegű beépítésűvé, ezért alakítottuk ki úgy az épületünket, hogy két-két főtömegre bontottuk, amiket még további sarokrizalitokkal osztottunk. A monumentális jelleget oldják a körbefutó közlekedők és teraszok is.
Az építészeti karakter kialakításánál fontos volt a tömegek felosztása mellett az épület főtömegének arányrendszere, amit meghatározott az a próbálkozásunk, hogy lehetőség szerint három teljes értékű szintet hozzunk létre. Ezt tette lehetővé, hogy a szerkezeti megfontolásokból 6,5 m-es traktusú lakások előtt, pillérekkel letámasztott loggiát alakítottunk ki. Ez természetesen beszámít a telek beépítettségébe, de itt az építménymagasságot csak a korlát, illetve a pillérek magasságai határozzák meg. Az innen szerkesztett 45°-os dőlésszögű síkon belül maradó tömegek nem számítanak bele az építménymagasságba. Így az építménymagasság számítás megfelelő. A kialakított épülettömeg játékosságát erősítik a terrakotta színűre festett pillérek, a lépcső előtti fal, illetve a síkjukba befeszülő játékos árnyékoló falamella rendszer. A hosszanti tömegeket lapos hajlásszögű nyereg, a lezáró rizalitokat félnyeregtető fedi.
A funkciók elhelyezésében fontos szerepe volt a tájolásnak. A főtömegben elhelyezett lakásokban a hálók és a nappali-konyha blokk keleti, ill. déli tájolásúak, a többi lakásban is az összes állandó tartózkodásra szolgáló helyiség kedvezően tájolt.
Az épület tömegképzésében alapvető szempontunk volt a kiterjedt alaprajzi méretek mellett arányos épület karakter megtalálása. Ezt az épület relatív sok tömegre osztásával, illetve az anyaghasználattal szerettük volna elérni.
Az épület tradicionális anyaghasználata (faburkolat, fehér, illetve terrakotta színű vakolat, fa nyílászárók, fémlemezfedés) teszi a házat léptékében és hangulatában is környezetébe illeszkedővé, mai, modern, de időtálló, nem csak a pillanatnyi divatokat megragadó épületté.
A két telek együttes területe: 3494 m2.
Megengedett beépíthetőség: 40 %
A két épület beépített alapterülete: 1380,47 m2, beépítési százalék: 39,50 %
Nettó beépített szintterület: 3931,97 m2
szöveg és képek Németh Csaba
Beruházó:
Várkörnyéke Kft - Id. Gyöngyösi Sándor, Ifj. Gyöngyösi Sándor
Építészet:
Németh Csaba – építész vezető tervező
Németh Viktória – építésztervező
Statika:
Szabó Gábor - statikus tervező
Gépészet:
Bartos Sándor - gépésztervező
Generál kivitelező:
Várkörnyéke Kft.
Ifj. Gyöngyösi Sándor - létesítményfelelős
Szabó Gábor - felelős műszaki vezető
Várkonyi Csaba – építészeti előkészítő