A terv az egykori Téli Kikötő (Újpesti Öböl) pesti partjának rendezési tervében kijelölt, lakóövezetbe sorolt telekre készült. Célom a modernitásban gyökerező, racionális építészeti elvek megvalósítása egy reális feladaton keresztül. Az építési szabályozások betartása, a gazdasági realitás feltételei mellett megkíséreljük a fényesség, tágasság, arányosság, egyszerűség, gazdaságosság elveit érvényesíteni.
Adottságok, célok
A tervezési helyszín ingatlan-beruházási szempontból Budapest egyik legjobb, parlagon hagyott, lehetséges építési területe. A környezet azonban igen heterogén képet mutat: a természeti világ, az ipari múlt és a közelmúlt dekoratív, felszínes, máig nem teljes beépítéseiből áll (vagy épp nem áll) össze. A közvetlen környezet beépítetlen, így az öböl partja új építészeti elvek kiteljesedésének helyszíne lehet. A beépítés célja levegős környezet megteremtése a telek adottságainak (piacképes) kihasználása mellett, ahol minden lakásból látható a Duna, a városi és pilisi panorámát is lehetőleg kiaknázva. A tájolás tekintetében kerüljük a kizárólag északra néző lakásokat. A hármas szintterületi mutató egy 30.000 m²-es, 250-300 lakásos épületet rajzol elő. A célszerűen 1 szintes, részben árvízvédelmi feltöltésben fekvő (kötelezően) terepszint alatti teremgarázsban kialakítható parkolóhelyek száma a lakásmennyiség további limitjét adja.
Az építészeti karakter tekintetében az egyszerű tömegformálás, a szabályos szerkesztés a tervezés első fázisában meghozott döntés, tulajdonképpen nem is volt kérdés. Az arányosság, a jó szerkesztés az a primer minőség, amelyre a tervben törekszünk (a dekorativitás, az érdekesség és a szórakoztatás helyett). A lakáskonstrukció kialakításánál a nagyvárosi életformára tekintettel széles méret-spektrumra és nagy, átrendezhető lakóterekre törekszünk, az élet és a technológia gyorsuló fejlődésének megfelelve. Nagyszámban alakítunk ki egyszobás, stúdió jellegű, 40-50 m²-es kislakásokat (lakás mint hotel) fiatalokra, egyedülállókra, és idősekre gondolva. Közepes, 60, 70 m²-es, és 100 m² feletti lakások átgondolt kombinációjával széles fogyasztói réteget célzunk meg, és akár egy teljes élethossz különböző igényeit kielégíthetik az épületegyüttes lakásváltozatai. A tervezés szempontrendszerét tehát egyfelől szabályozási, gazdasági és geometriai szükségszerűségek, másfelől a korszellemnek megfelelő, de a modern tapasztalatban gyökerező, racionális építészeti elvek adják.
Beépítés, funkció
Az épületegyüttes 5 épületből, illetve 9 lépcsőházi egységből áll össze, a terepszinten közterületek, mesterséges domborzatú park, a terepszint alatt teremgarázs köti össze ezeket. A telek keleti oldalán, a város felől 145 m hosszú sávház egyértelmű tömege vizuális és zaj-gátkén is funkcionál. A Duna felől lazábban, a telekhatárt követve elhelyezett 4 pontház olyan geometriai viszonyokat teremt, amely a lakások 98%-a esetében megfelelő dunaparti kilátást enged (alapos vizsgálat után 5 db problémás lakást találtunk). A kellemetlen átlátások és a benapozás kérdésére is megfelelőnek tűnik az elrendezés. A magasságokat a szabályozás határozza meg: a város felől 31 m (9 emelet), a Duna felől 22 m (6 emelet). A beépített szintterület a megengedett 99,6 %-a, a zöldterület bőven meghaladja az előírt területet.
Az épületben 250 lakás kap helyet, különféle, lakók részére kialakított szolgáltatásokkal (gyermek-napközi, edzőterem, mosoda, klubhelyiség, rendelő), továbbá nyilvános üzletekkel, vendéglátóhellyel kiegészítve.
Terepszint alatt 270 parkoló-állásos teremgarázs, egyéni és közös tárolók tervezettek. A lakások elrendezésében kirajzolódik, hogy a jól bevilágított helyekre kerülnek a nagyobb lakóterek, a kiszolgáló egységek pedig modulárisan szerkesztett, nagy tárolókat is tartalmazó belső kiszolgáló blokkba. A lakások többségét legalább 2x2 m-es loggia egészíti ki. A különféle méretű és elrendezésű lakások átlagos mérete felfele haladva növekszik, a tetőszintekre kiemelt minőségű, teraszos lakások kerülnek.
Forma, szerkezet
Formailag letisztult, szerkezetiséget tükröző karakterre törekszünk, egyszerű, tiszta geometriára. Olyan környezet megteremtésére, amely érzékeinknek megnyugvást jelenthet a felfokozott nagyváros életben. A beépítést összehangoló raszter tulajdonképpen előrajzolja az épületet. A sávház szerkesztése 7.5 m-es, a pontházaké 5 m-es osztása nem véletlenszerű döntés. Egyszerre kell arányos formát, és a működéssel (lakás és parkoló) összehangolható méreteket találni. Az osztósávok méretét a tűzvédelmi korlát határozza meg. A tervezés lényegi pontja a megfelelő méretek kidekázása: a racionális szerkesztés itt válik művészileg formálttá, miközben nem alkotunk indokolatlan formát. A tartószerkezet ezen elrendezés szerint kialakított vasbeton vázszerkezet, nyújtott pillérekkel, lépcsőházi vasbeton magokkal.
A sávház lyukarchitektúrája 6.5x2 m-es nyílások egyenletes sorolásával jön létre. Ez a felső szinteken megfelel a lakásosztásnak, az alsóbb szinteken azonban eltér attól. Minden mozgás tudatosan a homlokzati sík mögött történik; úgy alakítunk ki loggiákat, hogy a külső kép egyenletesnek tűnik az eltérő szintek ellenére. A további homlokzatok egyszerűbbek, a sávház lépcsőházainak homlokzata is illeszkedik az osztásba.
Az osztósávok (falfelületek) fehér vakolt felületet kapnak, ez a lábazati szinteken műkő burkolatra vált, miközben az erkélyek (tapintható) felületei fém kávaburkolatot és fa falburkolatot kapnak. Egységesen fekete fém nyílászárók tervezettek, többnyire toló rendszerben.
Összefoglalva
A tervben a modernitásban gyökerező, korszerű építészeti elveket törekszünk megvalósítani, reális helyzetben. A modernitás indokoltságot, ok-okozati rendszert, elemi geometriai eszközrendszert, radikális funkcionalitást és reduktív formálást jelent számomra. Ennek korszerűségét nemzetközi tendenciák is jelzik. A modern lényegét jelentő gondos tervezés úgy különbözik a lakótelepek tömegtermelésétől, mint tűz a víztől; ezt a tudást kell újra felfedezni Magyarországon, ami a nyugat-európai építészeti gyakorlatban máig evidenciának számít, ahogy számos közelmúltbeli példa is bizonyítja a nemzetközi építészet élvonalából (pl: Will Arets: 4 Towers, Osdorp, Nl; Gigon & Guyer: Farberei lakópark, Zürich, CH). A reális helyzet a kísérlet másik oldala: mint minden tervezésben, sok kompromisszumot jelentenek a valós körülmények, de ez teszi realizálhatóvá az elképzeléseinket.
Köszönettel tartozom konzulensemnek, Dobai Jánosnak, többéves műegyetemi korrekciókért és szemléletem fejlesztéséért, továbbá Vasáros Zsoltnak, korábbi tervezési-és munkatapasztalatokért.
Sasvári Áron
(elfogult) Ajánlás Sasvári Áron diplomatervéhez
Tisztelt Bíráló Bizottság!
Sasvári Áron diplomatervével komoly feladat elé állította a tervének bírálóit és szemlélőit. (A diplomaterv védés során nem is sikerült nekik a vizsga!) Nem választott múzeumot, zarándokházat, faluközpontocskát, borászatot vagy hasonló, diplomatervként évek óta számtalan változatban megismert, jól kezelhető, tetszetős „agyonszerethető” feladatot. Ezek általános sikere nemcsak a hallgatók, hanem a bírálók oldaláról is szinte garantált: jól kommunikálhatók, kellemes formákkal, divatos anyagokkal felszerelve, szépen lerajzolva tuti befutók: a jó osztályzatok, a díjak garantáltak. Áron valós helyszínre valós programot választott, óriási telekre egy soklakásos lakóépület-együttes megtervezését vállalta fel.
Terve kritika és magabiztos állásfoglalás egyben.
Kritika, mely a (válság előtti) hazai kortárs építészet nagy részének a gyakorlatát illeti. A kereskedelmi kommunikáció könnyen emészthető közhelyei az „érdekes”, a „változatos”, az „izgalmas” mindenre rátelepedtek, épületeink alapvető szerkesztési eszközeinkké váltak. A szakszerű definíciók, mint az illeszkedés, az anyaghasználat, a jelentés, vagy a kulturális beágyazottság kiüresedtek. Tanácstalanság, szépelgés, forma- és anyagfetisizmus uralkodik.
Állásfoglalás, mert terve határozottan a korai modern építészet alapvető eszményeivel tart kapcsolatot. (Vissza a forráshoz.) A racionális szerkesztés, a flexibilitás, a kényelem, a világosság, a tisztaság, a jól építhetőség, gazdaságosság, célszerűség ideáinak alkalmazása akkor a tömegek lakásigényét voltak hivatva szolgálni. Az akkori épületek sallangmentes puritán tiszta formában jelentek meg.
A tervet felületesen szemlélők panelházra, az elmúlt évtizedek előtti évtizedek központi utasításai alapján létrejött (egyébként tömegek számára végre komfortos életét biztosító), lakótelep-építészetre gondolnak. A mai hamis kommunikáció (a renyhe felszínesség) eltagadja a lényeget. Az akkori szűkös lehetőségek félmegoldásokat eredményeztek a tervezés, az építőanyagok, a kivitelezés és a környezet minőségét illetően. A félmegoldások a modernitás tiszta elvét is megbuktatták. Az egyszerű formákkal és őszinte anyagokkal megjelenő modern építészet nálunk kiátkozottá vált. A modern építészet tiszta eszményei Magyarországon alig-alig lelhetők fel új épületeinkben torzulások nélkül. A nemzetközi kortárs építészet zajában azonban erőteljes áramlatként jelen van a modern építészet tiszta hagyománya.
Áron nem a levegőbe beszél: nagyléptékű programmal, valós helyszínen igazolja állásfoglalását. A szigorú beépítési kötöttségek (vajon hány hallgató vállalja be a helyi építési szabályozás minden előírásának betű szerinti, 100%-os betartását) figyelembevételével kiváló épületet tervezett. Valamennyi! lakás a Dunára néz, a „lakásmix” pontos és változatos, a lakások jó alaprajzúak, tágasak, korszerűek. Arányosan gondoskodik a különböző korú lakók közösségi igényeiről. A kezelendő környezet gazdagon tagolt. A folyóval való kapcsolatot reálisan kezeli. Szerkezetei pontosak, anyaghasználata józan és célszerű. Az épületben sikeresen megvalósítja eszményeit: a modern építészet ideáit, csatlakozva a kortárs európai építészet élcsapatához.
A végleges terv nem egy szimpla gesztus, sivár gondolat, hanem egy hosszú, kanyargós, kitérőkkel és zsákutcákkal tagolt, önmarcangoló, hosszas és munkás redukció eredménye. A közelítések során sorban előkerültek és elvetésre kerültek mindazok a „járatos” megoldások, melyek a hasonló helyzetekben megoldást „szoktak” eredményezni. A minőségről: a terv nem csak az ideákról szól. Ez itt kevés is lenne: a felkészültségről és az érettségről. Sasvári Áron egészen kivételesen felkészült a pályájára. A rajzkészség, a jó ízlés, a mérnöki ismeretek, a kitekintés horizontja, a munkakészség és szorgalom mind erre a szép pályára predesztinálják. Bízom benne, hogy tisztelt Bíráló Bizottság is egyetért majd velem és Hauszmann díjjal ismeri el e munkát, megértve, támogatva az abban szereplő állásfoglalást, honorálja a kivételes értékeket.
Tisztelettel:
Dobai János DLA okl. építészmérnök
Budapest, 2013. június 29.