Június elején meghívó érkezett az Építészfórumhoz a „Thanks 50” című kiállítás megnyitójára, június 8-ra. A kiállítás a Milánói Triennálé épületében található, ahol ezzel egyidejűleg több más, kisebb-nagyobb építészeti és design bemutató is látható, s mint a Triennale havi programjából megtudható, folyamatosan tartanak építészeti és design tárgyú, illetve ezekhez valamilyen módon kapcsolódó vagy kapcsolható rendezvényeket.
A „Thanks 50” című kiállítás eléggé sajátos és különleges a Triennale történeti és akár jelen karakteréhez képest. A magyar építészek által is jól ismert Materia folyóirat most ünnepli 50. számát. Ez a fő apropója a kiállításnak, amelyet a GranitiFiandre cég által alapított és publikált újság a Motta Architettura kiadóval és a Triennale alapítványával együtt hozott létre. Azonban a téma nem a folyóirat története, hanem — a Materia tudományos elnöke, Paolo Portoghesi és a felelős kiadó, Marco Casamonti ötlete alapján — az 50 év körüli olasz és külföldi építészek közül mutatnak be néhányat. Ugyanis, az a meggyőződés vezette a szervezőket, hogy az építész 50 éves kora körül jut el olyan érettségi fokra, amikor a kreativitását teljes mértékben tudatosan irányítja, hiszen eddigre kiérleli és kimunkálja a szakmai identitását, eddigre képes teljes mértékben felismerni alkotói képességeit, feldolgozni az élményeit és tapasztalatait, s olyan önálló sajátos építészeti nyelvezetet kialakítani, amely csakis az ő egyéniségének terméke.
Az estére hirdetett vernisszázst egy zártabb körű szakmai beszélgetés előzte meg, amelyen az „Around 50” generációhoz tartozó építészek közül Dominique Perrault, Luis M. Mansilla és Emilio Tuñón vett részt: azokról a szabályokról, elvekről és elgondolásokról beszéltek, amelyek alapján egyéni építészeti stílusukat kialakították és amelyek a munkásságukban meghatározók.
A kiállításhoz kapcsolódóan a Materia 50. száma a katalógus, amely ezúttal tematikus és már a címlapon is az „around 50” szerepel egy szép, rajzos stilizált rozetta-szerű ábrában. A bemutató ugyan csak június hónapban volt látható, a folyóirat ünnepi száma dokumentumként őrzi ezt a rendkívüli eseményt, az építészet eme sajátos ünneplését.
(Ordasi Zsuzsa)