600-800 önkormányzati energetikus hiányzik
Három napos egyeztető fórumot tartottak nyolc ország várostervező szervezeteinek szakértői április elején Budapesten. A találkozó célja az volt, hogy az energiatudatos városfejlesztés mielőbbi oktathatósága érdekében eddig előkészített tananyagot továbbfejlesszék, a követendő példák gyűjteményét bővítsék és együttműködéseik folyamatain javítsanak.
A program keretében készülő tananyagokra támaszkodva már az idén nyártól megindulhat a városfejlesztési szakemberek továbbképzése, amelyet helyi oktatási és képzési partnerintézmények, az úgynevezett multiplikátor szervezetek folytatnak le. A projektet vezető brit Town and Country Planning Association (TCPA, Város és Vidéktervezési Szövetség) mellett a SPECIAL projekt partnerei, a svéd, az ír, a magyar, az olasz, a görög, a német és az osztrák várostervezői szervezetek részvételével Budapesten tekintették át az előrehaladás ütemét és a további feladatokat. A napokban megtartott konzorciumi egyeztetésen az energiatudatos városfejlesztés kiemelkedő hazai példáinak, gyakorlatainak bemutatására is sor került, ahol Budapest főpolgármester helyettese és a Fővárosi Önkormányzat városgazdálkodási cégeinek képviselői a budapesti Városházán, a harmadik kerület energiahatékony fejlesztéseinek kulcsszereplői pedig a Graphisoft Parkban mutatták be a hazai jó példákat az elmúlt időszak energiahatékonysági fejlesztéseiből.
Hasznosuló tudás átadás
Az egyeztetés első napján az egyes tagszervezetek eddigi tapasztalatait beszélték meg mind a program szakmai részének mind pedig a multiplikátor szervezeteikkel való együttműködés tekintetében. Mivel az egész projekt 75 százalékban Európai Uniós finanszírozozású, így a partnerszervezeteknek a szigorú adminisztrációs elvárásoknak való megfelelés is feladata. Diane Smith, a TCPA megbízott ügyvezető igazgatója, a SPECIAL program projektmenedzsere kiemelte: „A szigorú feltételek és szabályok nem a kezünket kötik meg, inkább lehetőséget adnak arra, hogy minőségi tananyagot és programot hozzunk létre, valamint hosszú távon fenntartható megoldást a klímatudatos és energiahatékony városfejlesztés oktatásában. Mindannyian azért dolgozunk, hogy a programban érintett országok és később mások is Európában megismerkedhessenek tapasztalatokkal és hasznosíthassák azok eredményeit.” A fővárosi és az óbudai bemutatók célja tehát az volt, hogy az eredmények jó példaként szolgáljanak a közösen kialakítandó „esettárhoz”, amely a széles körben terjesztésre kerülő tananyag része lesz.
Barnamezőből zöldterületet
A Fővárosi Városházán megtartott előadásokban a külföldi vendégek megismerkedhettek Budapest hosszú távú 2030-as fejlesztési stratégiájának elsősorban az energiagazdálkodást érintő területeivel. Ahogy azt Dr. Szeneczey Balázs, a Főváros városfejlesztésért felelős alpolgármestere elmondta, a stratégiai tervet 2013-ban fogadta el a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete, amelyhez kapcsolódóan az idén készültek el a középtávú tervek és kialakítás alatt áll a város strukturális tervezete is. Tatai Zsombor, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) környezettervezési irodájának munkatársa kiemelte, hogy egyes területek esetében 50%-os zöldterületi kiépítésre törekednek. Az üvegházhatás csökkentése a belváros felé közeledve kardinális kérdése a klímatudatos városfejlesztésnek; enyhítendő az egyes városrészek közötti akár 7 Celsius fokos eltérést. Éppen emiatt preferálják a barnamezős beruházásokat is, hiszen Budapesten számos elhagyott ipari, és alulhasznosított területet találunk. A tájépítészmérnök példaként említette a Nyugati Grund átalakítási terveit, ahol elsőként közpark kialakítása valósulhat meg átmeneti megoldásként a végleges hasznosításig.
Gonczik Tamás, a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Főosztály csoportvezetője az energiahatékonysági projektek közül a távhő szolgáltatás előnyeit hangsúlyozta. „A külső szigetelés kiépítésével, a szabályozhatóság és a mérhetőség megvalósításával a távhő felhasználása a felére csökkenthető.” – mondta. Budapesten a távhővel ellátott épületek mintegy 10-15 százalékánál sikerült ezt a fejlesztést elvégezni; Kaposváron és Nyíregyházán pedig az ilyen épületállomány immár 80 százalékát korszerűsítették.
Kérdésre válaszolva Dr. Szeneczey Balázs kifejtette: „Budapesten a magas üzemanyag árak hatására az autósforgalom 15 százalékkal esett vissza. A közösségi közlekedés fejlesztésében még van hová fejlődni, a kedvező folyamat erősítésének egyik eszközeként célunk a jövőben bevezetni „behajtási díjat”. Természetesen a megvalósításhoz még számos előfeltételt kell az önkormányzatnak teljesítenie.” Mint a főpolgármester helyettes elmondta, Budapestnek célja, hogy erősítse a gyalogos és kerékpáros város, valamint a kompakt város koncepciókat.
Kis lépések, nagy eredmények
A nemzetközi szakértő csoport a Fővárosi programokat követően a rákospalotai Hulladékhasznosító Üzemet tekintette meg, ahol az egész üzem megújításáról, működési mechanizmusairól hallottak előadást, majd az egész – Budapest hulladékának 60 százalékát elégető és abból energiát előállító – gyár bejárása következett.
A következő állomás a „Fővárosi Állat-és Növénykert (FÁNK) hőellátása termálvízzel” projekthez kapcsolódóan a Széchenyi Fürdő hőcserélő állomásának megszemlélése volt, majd a FÁNK hőellátását megnövelő projekt állatkerti berendezéseiről kaptak rövid ismertetést a projekt szakemberei. A fürdőt tápláló forrás mintegy 65 Celsius fokos vizét a Fővárosi Állat- és Növénykert létesítményeinek fűtése által hűtik le fürdőzésre alkalmas hőmérsékletűre.
Óbuda Önkormányzata szintén egyike a jó példáknak, így a három napos program utolsó állomásának keretében a külföldi vendégeket a Graphisoft Parkban is vendégül látták, ahol egy séta keretében tájékozódtak a helyszín energiatudatos megoldásairól. A műhelybeszélgetésen a kerület átfogó programjának ismertetése mellett bemutatták a néhány éve átadott Faluház energiamegtakarítási programját is. A klíma- és energiatudatos megoldások mellett a megújulásra váró óbudai Gázgyár klímabarát terveiről hallhattak a projekt résztvevői.
Az energiahatékonysági projektek megismertetése a nagyobb nyilvánossággal azt a célt is szolgálja, hogy közelebb kerüljenek a témához, ezáltal az energiahatékonyság a középpontba kerülhessen a jövőben; láthatóvá váljanak azok az alkalmazások és beruházások, amelyek a klíma és energiagazdálkodás problematikáira megoldásokat jelenthetnek. Ezt a célt szolgálja a június 23-27 között megrendezésre kerülő Európai Fenntartható Energia Napok program is, amely hagyományteremtő céllal mutatja majd be az érdeklődőknek, hogy milyen energiaérzékeny kihívásokra, milyen válaszokat tudnak adni a szakemberek. A bemutatók, kiállítás és konferencia célja, hogy rámutasson az energiatudatos városfejlesztés gyakorlataira. „A megoldások szervezett, következetes alkalmazásával a városokban 20-30%-os energiaköltség takarítható meg. A tény felismerésének köszönhetően az Önkormányzatoknak mintegy 600-800 szakemberre lesz a következő időszakban szüksége. A SPECIAL éppen ebben nyújt segítséget az önkormányzatok számára” – emelte ki a SPECIAL projekt hazai vezetője, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója, Ongjerth Richárd.
Budapest, 2014. április 10.
További információ:
www.special-eu.org
www.special-eu.hu
Szabó Gyöngyvér
SPECIAL koordinátor
E: gy.szabo@mut.hu | T: +36 30 856 4896
Pintér Lívia
kommunikációs és partnerkapcsolati vezető
E: l.pinter@mut.hu | T: +36 20 224 0147
A SPECIAL nyolc várostervezői szervezet Európán átívelő termékeny partnersége, amelyet az EU Intelligent Energy Europe (IEE) programja támogat. Három évig tart, a középpontjában a helyi energiahatékonyságnak és a megújuló energia-alkalmazások erősítésével a területi tervezésben. A magyarországi partner a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. A SPECIAL projekt elsődleges célja, hogy úgy segítse a partnerországok várostervezői szervezeteit, hogy azok megfelelhessenek az EU ambiciózus 2020-as klímaváltozási- és energiagazdálkodási céljainak. A partnerszervezetek feladata – részben multiplikátor szervezeteiken keresztül – a jó gyakorlatok és a tapasztalatok cseréje, a megújuló energiák használatát integráló helyi energiastratégiák népszerűsítése és a tervezői partnerszervezetek szakembereinek képzése. A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Debreceni Egyetem (DE) és a Lechner Lajos Tudásközpont (LLTK) közreműködésével a terjesztés megtöbbszörözését tűzték ki célul tanfolyamok, továbbképzések szervezésével.
A projekt 2013 márciusától 2016 márciusáig, a projektzáró konferenciáig tart, ahol bemutatásra kerülnek a projekt eredményei, többek között a Területi Tervezés és Fenntartható Energiagazdálkodás Összeurópai Tervezési Segédlete is.
A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont célja az urbanisztika innovációjának elősegítése és szakmai skálájának szélesítése. Ennek érdekében a Tudásközpont feladati közé tartozik az urbanisztikai témájú kutatások, felmérések, módszertani fejlesztések megvalósítása. A szakmai kommunikáció érdekében aktívan részt vesz a Magyar Urbanisztikai Társaság országos rendezvényeinek, műhelyvitáinak szervezésében, ezáltal biztosítva és elősegítve az élénk szakmai közélet fenntartását. Nonprofit gazdálkodó szervezetként biztosítja a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) finanszírozási hátterét, emellett ellátja a MUT Titkársági feladatait is. A Tudásközpont célja, hogy javítsa a magyar urbanisztika ismertségét, hatékonyságát és elismertségét.
Bár a magyar önkormányzatok többsége gyerekcipőben jár az energiatudatos településtervezés gyakorlatában, Budapest Főváros Önkormányzata, amely már 2009-ben csatlakozott az energiatudatos önkormányzatokat tömörítő Covenant of Mayors önkormányzati szövetséghez, az európai nagyvárosok élvonalába tartozik. Jelentős eredményei vannak az energiahatékony megoldások alkalmazásában, ahogyan Óbuda Önkormányzata is kiemelkedően jó példákkal büszkélkedhet.
